hirdetés
hirdetés
2020. április. 04., szombat - Izidor.
hirdetés

Székletátültetés: friss és fagyasztott mintákkal is működik

A Clostridium difficile fertőzés a fagyasztást követően felolvasztott székletminták átültetésével is sikeresen kezelhető. Egyre szélesebb körben terjedhet el a transzplantációnak ez a bizarr fajtája.

hirdetés

A Clostridium difficile az álhártyás vastagbélgyulladás (pseudomembranosus colitis) leggyakoribb kórokozója. A kórkép gyakran az antibiotikumok használatát követően lép fel, kiváltképp az idős és többféle betegségben szenvedő pácienseknél, amikor a humán bélcsatornában meghonosodott „jótékony” baktériumok kiirtását követően a C. difficile kontrollálatlan szaporodásba kezd.

Az Amerikai Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (Centers for Disease Control and Prevention; CDC) az adatai szerint a C. difficile 2011-ben mintegy 500 ezer fertőzést okozott, ami 29 ezer esetben halálos kimenetelű volt. Bár a C. difficile okozta fertőzés kezelésére az antibiotikumok adása is megoldást nyújthat, ez nem minden esetben vezet eredményre. Az egészséges emberek széklet-mikrobiomjának az átültetése, amihez napjainkban még csak igen kevés klinika fordul – és csak végső esetben –, szintén lehetőséget kínálhat a C. difficile fertőzés gyógyítására.

 

Hogyan történik a székletátvitel?

A széklet mikrobiom transzplantáció (feces microbiom transplant; FMT) során székletet gyűjtenek egészséges donortól, majd azt tisztítják, homogenzálják és a recipiens bélrendszerébe juttatják – leggyakrabban kolonoszkópiás úton, vagy gyomorszondán keresztül, de végeztek már vizsgálatokat orális kapszulákkal is.

 

Mindegy, hogy friss vagy fagyasztott a széklet-mikrobiom

A legfrissebb eredmények rámutatnak arra, hogy egészséges emberekből nyert, lefagyasztott, majd az alkalmazás előtt felolvasztott széklet-minták alkalmazása ugyanolyan eredményesen kezeli a betegek recidiváló C. difficile fertőzését, mint a frissen kinyert preparátumok átültetése.

A JAMA folyóiratban közölt, randomizált elrendezésű klinikai vizsgálat (n=232) 2012 és 2014 között zajlott Kanada hat különböző egészségügyi központjában. A vizsgálatban résztvevők beöntés formájában részesültek vagy friss (n=114) vagy fagyasztást követően felolvasztott (n=118) mintákat alkalmazó FMT-ben. A vizsgálat primer végpontjaként a 13. hétre a C. difficile fertőzés okozta hasmenéses állapotban bekövetkező javulás szolgált.

Míg a friss mintákkal végzett FMT a betegek 85,1 százalékánál, addig a felolvasztott mintákkal történő kezelés a 83,5 százalékuknál bizonyult eredményesnek, az eltérés nem szignifikáns. Emellett, a kezelések során tapasztalt mellékhatások tekintetében sem volt szignifikáns különbség a két csoport között. A leggyakrabban tapasztalt mellékhatások a kezelést követő 24 órán belül fellépő hasmenés, hasi görcsök, illetve hányinger voltak. Ezt követően a 13 hetes megfigyelési idő alatt székrekedést és puffadást tapasztaltak a kezelt betegek mintegy 20-25 százalékánál.

 

A jövőben rutinná válhat az FMT

Az FMT mára már egyre szélesebb körben ismert, elfogadott és alkalmazott terápiás eljárás. A transzplantációra alkalmas minták nyerése, tárolása és a klinikákra, a felhasználás helyére való juttatása azonban eddig nehezen megoldható problémát jelentett. Most bizonyítottá vált az, hogy a székletben lévő bélbaktériumok túlélik a fagyasztást, így a kriokonzerválás jelentette előnyök kiaknázása elősegítheti ennek a „furcsa” transzplantációnak a szélesebb körű elterjedését.

Az idézett vizsgálat eredményei az ún. székletbankok terjedéséhez is hozzájárulhatnak, és még több olyan intézmény jöhet létre, mint a 2012-ben a Massachusetts-i Technológiai Intézetben (MIT; Massachusetts Institute of Technology) alapított OpenBiom, Bostonban, ahol orális kapszulák formájában is rendelkezésre állnak a széklet eredetű bélbaktériumok.

(Forrás: Deutsches Aerzteblatt)

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés