hirdetés
hirdetés
2022. szeptember. 24., szombat - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

Szárazszeműség: csak a gyakori műkönnyhasználat lehet hatékony

A szemfelszín betegsége és különösen a szárazszem-betegség (dry eye disease) ma már nem ritka a fiatal korosztályokban sem. E betegségcsoport népbetegségnek tekinthető világszerte. Gyakorisága és súlyossága a kiterjedt számítógép és mobiltelefon használat mellett hatalmas ütemben növekszik.

hirdetés

Noha a szemfelszín betegség jelentős életminőség csökkenéssel jár, a szemorvosi figyelem e betegségcsoportra viszonylag kicsi. Holló Gábornak, a Szemészeti Központ szemész szakorvosának, glaukóma specialistájának tapasztalata szerint ennek oka, hogy a betegség súlyos anatómiai eltérésekkel az esetek többségében nem jár, operálni nem lehet, és rövid, a betegek által nem szükségszerűen megértett utasítások megadásával a problémát sok szemorvos megoldottnak gondolja.

Sajnos a nem megfelelő kezelés a panaszok megmaradásához, romlásához és a szem súlyos diszkomfort érzéséhez vezet. Az életminőség megromlik, noha megfelelő kezeléssel ez nem következne be.

Mitől alakul ki a szárazszeműség?

A szemfelszín normális működéséhez a szemfelszín folyamatos könnyel fedettsége szükséges. A szemfelszínen folyamatosan jelen lévő könnyet a kötőhártya, valamint a szemhéjak szélén lévő apró mirigyek termelik. A könny kívül a párolgást csökkentő zsíros (lipid) rétegből, alatta vastag vizes oldat rétegből és az azt a szemgolyóhoz tapasztó nyákos (mucinózus) rétegből áll. Ez a könnyfilm biztosítja a szemfelszín állandó nedvesen tartását. Amennyiben a szemfelszín kiszárad, nagyon hamar, már 30 másodpercen belül jelentős diszkomfort érzés és szúró fájdalom jelenik meg. Ez könnyezést, a szem dörzsölésére irányuló ingert eredményez, majd a szem vörössé válását, fájdalmát és a látás elhomályosodását okozza. Gondoljunk csak arra, ha nem pislogunk és meredten nézünk valamit – mint egyes cowboy filmekben a főhős -, akkor egy idő múlva szemünket nem tudjuk tovább nyitva tartani. Mintegy 20 másodperc alatt az egészséges könnyfilm is annyira elpárolog, hogy a diszkomfort érzés megjelenik. Szárazszeműségben a könnyfilm összetevőinek mennyisége és minősége megromlik, így kevesebb és hamarabb elpárolgó könnyréteg jön létre. Az ilyen könnyfilm akár néhány másodperc alatt elpárolog, szabadon hagyva a szemfelszín érzőideg végződéseit, melyek azonnal fájdalomérzéssel, diszkomfort érzéssel, könnyezéssel, a szem vörösségével és a látás homályossá válásával reagálnak.

A szárazszeműség változatos hátterű betegségcsoport. A jelen beszélgetés nem terjed ki a súlyos autoimmun betegség, maródás, égés vagy hegesedéses eredetű könnytermelés csökkenésre. A továbbiakban az esetek legnagyobb részét kitevő, döntően a könny fokozott elpárolgása és az életkor előrehaladtával romló könnytermelés következtében kialakuló formáról lesz szó. Ezen állapot régen az idősek betegsége volt, gyakran társulva csökkent ízületi folyadéktermeléssel, nyáltermeléssel. Amikor a szárazszeműség ezen állapotokkal együtt jelentkezik, általában ún. Sicca szindrómáról beszélünk. Más esetekben a könnytermelés nem csökken jelentősen, a könnyfilm minősége sem sokkal rosszabb a normálisnál, azonban az életmód (munkakörülmények) miatt a könnyfilm párolgása felgyorsul. Ilyen pl. a tartós monitornézés, a mobiltelefonon a huzamosabb ideig végzett internetezés, a légkondicionáló használata, a száraz, meleg szoba télen és a száraz, meleg, napos környezet nyáron. Ezekben az esetekben a könnyfilm felszakadása a fokozott párolgás miatt gyorsul fel elsősorban, míg a sicca szindrómában normál párolgási viszonyok esetén sem elégséges a könnyfilm mennyisége és minősége.

A könnyfilm állapotát rontó szemészeti terápiák

 A konzerválószert tartalmazó szemcseppek hosszútávú használata a könnyfilm minőségét mind egészséges könnyfilmű személyeken, mind szárazszeműségben lényegesen rontja. Ennek oka, hogy a leggyakrabban alkalmazott szemcsepp konzerválószerek a könnyfilm termelését gátolják és a könnyfilm elpárolgását detergens hatásuk miatt fokozzák. Ez a hatás krónikus szemcsepphasználat esetén jelentős. Krónikus szemcsepphasználatra legtöbbször zöldhályog (glaukóma) kezelése kapcsán van szükség. Mindez azt jelenti, hogy a szemfelszíni panaszok esetén a glaukómás betegnek célzott vizsgálatra van szüksége annak megállapítására, hogy az általa használt szemcseppek kiválthatók-e lézerkezeléssel (pl. szelektív lézer trabekuloplasztikával) vagy teljesen konzerválószer-mentes szemcseppkezelési móddal.

Mit érez a szárazszeműségtől szenvedő beteg?

A szárazszeműség fentebb részletezett formáiban nagyjából hasonlóak a betegek panaszai. Legtöbbször azt észlelik, hogy a nap folyamán, reggeltől estig haladva a tüneteik egyre romlanak. Ezen tünetek a hirtelen erőteljes könnyezést, a diszkomfort, illetve szúró érzést, a szem egyre vörösebbé válását és a látás homályossá válását jelentik. Nincsen ellentmondás abban, hogy szárazszem betegségben a könnytermelés csökken, (illetve a könny minősége is romlik), és időnként erőteljes könnyezés is kialakul. A szárazszeműségben a könnyfilm alap elválasztása, alap termelése az, ami károsodik. A síráshoz szükséges könnyet termelő nagy könnymirigy könnytermelése nem változik meg. Ezért van az, hogy a szemfelszíni fájdalmat és diszkomfort érzést tapasztaló, szárazszeműségben szenvedő betegnél a panaszok bizonyos súlyosságánál hirtelen sírás jellegű, erős könnytermelés lép fel. Ez a nagy könnymirigyből eredő, fájdalomra megjelenő könnyezés. A könnymirigy termelte könny azonban nem pótolja a hiányzó alap könnyelválasztást.

A szárazszeműség a szem dörzsölésére ingerli a beteget. Ebből másodlagos szemészeti károsodások alakulnak ki az esetek nem kis részében. A szemek megdörzsölése lezárt szemhéjak esetén is ahhoz vezethet, hogy a szaruhártya hámrétege a dörzsölés során sérül (hiszen nincsen kellő nedvesítő réteg a szemhéj belső felszíne és a szaruhártya külső felszíne között). Az így kialakult szaruhártya hámhiányok rendkívül fájdalmasak és jelentős szenvedést okoznak a betegeknek mindaddig, amíg meg nem gyógyulnak. A gyógyulás azonban csökkent könnyfilm réteg esetén elhúzódó lehet. Az sem ritka, hogy a diszkomfort érzés következtében akaratlanul bekövetkező szemdörzsölés a kötőhártya ereiben vérzést eredményez, ami látványos kötőhártya bevérzések formájában nyilvánul meg. Ezek természetesen orvosilag elkülönítendőek az egyéb kötőhártya vérzésektől, és alapos, érdemi szemészeti vizsgálatot indokolnak. A szemek tartós dörzsölése a szemhéjak lazulásához, és emiatt hibás szemhéjállás kialakulásához is vezethet. A nap folyamán megjelenő panaszoknak és azok súlyosbodásának az az oka, hogy a szemfelszíni irritáció a nap folyamán egyre fokozódik a megfelelő szemfelszíni nedvesítés hiányában. Így a reggeli órákban még szinte panaszmentes lehet a beteg, délutánra, estére azonban jelentősen romlik az állapota. Ennek megfelelően szükséges az állapot kezelése, ami nem pusztán a könny pótlását jelenti, hanem a könnyfilm állandó fenntartásának szükségességét is.

Hogyan kezelje a beteg a szárazszeműségét?

A szárazszeműség alapproblémája nem befolyásolható. Ez azt jelenti, hogy annak, akinek csökkent mennyiségű és gyenge minőségű könnye termelődik, a könnytermelését megjavítani, gyógyítani nem lehet. Amit lehet tenni, az a könnyréteg megfelelő pótlása, és a fokozott párolgást eredményező környezet kerülése. Számos korszerű konzerválószer-mentes műkönny kapható Magyarországon is. A betegek számára nem az fontos igazán, hogy melyik készítményt alkalmazzák, hanem az, hogy hányszor, milyen sűrűn cseppentenek. A napi háromszori, ötszöri cseppentés szárazszeműségben az esetek legnagyobb részében elégtelen kezelés. A műkönnycseppek lényegesen lassabban párolognak el, mint a saját könnyünk, ezért nem kell őket percenként alkalmazni. Ám nem alkalmasak arra, hogy sok órán keresztül bevonják a szemfelszínt, mivel előbb-utóbb ezek is elpárolognak. A fő szabály az, hogy a szárazszeműségben szenvedő beteg reggel hideg csapvízzel mosson arcot, ezáltal az éjszaka felgyülemlett és kikristályosodott könnymaradékot a szem sarkaiból eltávolítja (a kristályok a rossz könnyminőség miatt alakulnak ki, és zavaró, szúró érzést keltenek). Ezután óránként cseppentsen a beteg mindkét szemébe a nap során. Ne hagyjon ki cseppentési időszakokat, mert akkor a panaszok megjelennek, és a műkönny a már kialakult szemfelszíni panaszokat nem fogja meggyógyítani rövid idő alatt. Tartós számítógépes vagy mobiltelefonon végzett munka mellett, varráskor, olvasáskor, tévénézéskor a tevékenység megkezdése előtt, majd fél-egy óránként közben is alkalmazzon műkönny cseppet. A szárazszeműségben szenvedő betegnek célszerű kerülnie a légkondicionáló használatát, mivel az áramló levegő fokozza a párolgást. Emellett célszerű párásítani a helyiséget, melyben sokat tartózkodik, és érdemes a fent említett műkönny cseppentési gyakoriságot betartani- mondja Holló Gábor.

Összességében a szárazszeműség kezelése sikeres lehet az esetek legnagyobb részében. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szárazszeműséghez társuló panaszok nem kizárólag szemszárazság esetén jelenhetnek meg. Érdemi szemorvosi vizsgálattal kell tisztázni a panaszok hátterét, mert el kell különíteni a csupán szárazszeműségből eredő panaszokat a zöldhályog, a magas szemnyomás, a szemfelszín sérülés, a szem gyulladásos betegségei, valamint a látóideget érintő egyes neurológiai betegségek okozta hasonló panaszoktól.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés