hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Stabilizálódik a patikák gazdasági helyzete

Tavaly 4,8 százalékkal nőtt a 2315 gyógyszertári vállalkozás nettó árbevétele, amelynek forrását elsősorban a nem támogatott termékek adták – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara hétfői háttérbeszélgetésén.

hirdetés

A klasszikus árréstömeg 6,8 százalékkal volt magasabb, mint 2014-ben, ami azt mutatja, hogy valamelyest növekedett az átlagos árrésszint, derült ki a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) immár hagyományos, az előző, lezárt gazdálkodási évet értékelő beszámolójából. Az úgynevezett klasszikus árrésszint másként alakult a betéti társaságok illetve a kft.-ként vagy rt.-ként működő vállalkozások esetében. Az MGYK alelnöke, Sohajda Attila szerint ennek oka korábbra nyúlik vissza. 2006-ig ugyanis az OTC, valamint a nem támogatott gyógyszerek árrése is a támogatott készítmények árrésszabályozása alá tartozott. E korlát megszüntetése után azonban a patikák egy része – jellemzően a 2006 előtt alakultak – változatlanul ragaszkodott e módszerhez, az újabb vállalkozások azonban bátrabban éltek a fenti kötöttség eltörlése adta szabadsággal.

A közfinanszírozott árrésbevétel azonban jóval kisebb mértékben – 2,4 százalék – nőtt, s ez még a közfinanszírozott gyógyszerforgalom emelkedésénél is kevesebb. Az adózott eredmény azonban 9 százalékkal emelkedett, 2015-ben 1,6 milliárddal meghaladva a 2006-os mértéket. Más kérdés, tette hozzá  Sohajda Attila, hogy ezt tavaly háromszázzal több patika teljesítette, mint amennyi 2006-ig működött.

A javuló gazdálkodási helyzetet bizonyítja, hogy a patikák összes szállítói tartozása tavaly 38,1 milliárd forintra rúgott, miközben a fordulónapi készletek értéke elérte a 42 milliárdot. A gyógyszertári vállalkozások személyi jellegű kifizetései 4,9 százalékkal nőttek, míg a KSH által 2015-ben kimutatott bruttó bérnövekedés 4,2 százalék volt. A következő évek feladata, hangsúlyozta az alelnök, hogy folytatódjon e tendencia, annál is inkább, mivel a kórházakban, klinikákon dolgozó gyógyszerészek bére a központi intézkedés hatására jelentősen emelkedik, s ezzel a versenyszférának is lépést kell tartania.

A korábban alakult vállalkozásoknál nőtt a veszteséges patikai betéti társaságok száma, ami többek között forgalomsávos elemzést igényel. A vizsgálat egészségpolitikai szempontból is fontos, hiszen nem mindegy, hogy a nehézségekkel küzdő gyógyszertár egyetlenként található adott településen, vagy ugyanott vannak más, a lakosság ellátást biztosító patikai vállalkozások.

Néhány éve az alultőkésítettség is komoly problémát okozott, különösen a 2006 után alakult vállalkozások esetében, de az adatok azt mutatják, hogy e téren is jelentős változás következett be. Folyamatosan emelkedik a saját tőke, aminek jó részét készletre és finanszírozásra fordítják. Ugyanakkor még mindig vannak negatív saját tőkével működő patikák, s bár ezek száma csökkent, nem úgy, mint a negatív saját tőke mértéke. Ez azért okozhat problémát, mert a törvényi előírások szerint, amennyiben egy vállalkozás két egymást követő évben negatív saját tőkét „produkál”, akkor azt a tulajdonosoknak mindenképp rendezniük kell.

Sohajda Attila szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy egyensúlyi állapot kezd kialakulni a patikák gazdálkodásában, amelynek során a készletek, a biztonság, a szállítói kapcsolatok rendezettsége elsőbbséget élvez. A változások ma már nem rendszerszerűek, hanem a forgalom átalakulásából következnek. Mélyebb elemzést igényel a legalacsonyabb forgalmi kategóriába tartozó 6-7 veszteséges patika ügye, fűzte az elhangzottakhoz Hankó Zoltán, aki szerint itt célzott beavatkozásra lesz szükség. Az MGYK elnöke úgy látja, vizsgálni kell, hogy e vállalkozások vajon ténylegesen a megmentendő patikák közé tartoznak, vagy egészségpolitikai szempontból „el kell engedni őket”.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés