hirdetés
hirdetés
2023. február. 07., kedd - Tódor, Rómeó.
hirdetés

Segíthetnének, a gyógyszertárak és az önkormányzatok is

Altorjay István egyetemi tanár, a Gasztroenterológiai Társaság elnöke a Medical Tribune számára adott interjúban kitért a betegek szűrésének, gondozásának számos a gyógyszerészeket is érintő vonatkozására.

hirdetés

– Sikerült már meggyőzni az egészségpolitikát, hogy szükség lenne rákszűrő program indítására?

– Bár mindig vannak újabb ígéretek, ez a terület továbbra is kudarc. A népegészségügyi programban most megint elővették, mert a politikai ambíció szerint is jó lenne, ha legalább 10 százalékkel sikerülne csökkentenünk Magyarországon a jelenleg katasztrofálisan magas onkológiai mortalitást. Ennek elérésében segítene a vastagbélrák szűrése is, tekintettel arra, hogy ma Európában mindkét nemben a második leggyakoribb onkológiai megbetegedés a vastagbélrák (férfiaknál a tüdő-, nőknél az emlőrák után).
Az USA-ban pl., ahol meghallották a szakma szavát, és a biztosítók minden 50 év felettit elküldenek vastagbéltükrözésre, kimutathatóan csökkent a vastagbélrák incidenciája. Ha az 50. életévüket betöltők körében elvégzik a vastagbéltükrözést, és annak az eredménye negatív, akkor tíz évig nagyjából nyugodt lehet az illető. Ha nem negatív, hanem polipokat találnak, azok azonnal eltávolíthatók, ezáltal megtörtént a rákmegelőzés is, hiszen a rákok 80-85 százaléka polipból fejlődik ki, 8-10 év alatt.

 

– Magyarországon viszont az egészségpolitika a szakma javaslata ellenére továbbra is a székletvérszűrés bevezetésére törekszik?

– Ez összetett kérdés. A székletvérteszt nem olyan szenzitív, de könnyebb elvégezni, nem okoz fájdalmat, ezért könnyebb az embereket rábeszélni. Azonban a körzeti orvos nem igazán érdekelt abban, hogy meggyőzze a pácienseit, akár a székletvérvizsgálat fontosságáról, akár a hatékonyabb endoszkópos szűrésről. Motiválni kellene a háziorvosokat, vagy más rendszereket igénybe venni, pl. elképzelhető, hogy az önkormányzatok megállapodnak a patikákkal, és az önkormányzat küld az 50 év feletti lakosoknak egy utalványt, amire kapnak egy mintavételi edényt a patikákban, majd oda lehet visszavinni a székletmintát is. Továbbá az önkormányzat is motiválhatná a lakosságot, aki részt vesz a szűrésen, annak elengedhetnének pl. az iparűzési vagy az ingatlanadóból néhány százalékot etc.

 

– Az elmúlt években megjelent a biológiai terápia is a gyulladásos bélbetegségek kezelésében. Ez valódi áttörést jelent ön szerint?

– A biológiai válaszmódosító kezelés – Magyarországon egyelőre csak a tumornekrózis-faktor/TNFa elleni antitest érhető el IBD-ben – fontos előrelépés, a súlyosabb esetekben 60-70 százalékos hatékonysággal működik. Azonban ez is nagyon drága, és az esetleges mellékhatások miatt – pl. fertőzések fellángolása, daganatok megjelenésének kockázata – csak központokban adható, ahol ezeket jobban szemmel tudják tartani. Jelenleg a kezelés egyik legfontosabb ambíciója, hogy a diagnózis megszületése után minél hamarabb tudjuk a biológiai szereket adni, mert úgy tűnik, annál kisebb a maradandó szervi károsodás.

Ugyanakkor nem eldöntött kérdés jelenleg, hogy meddig kell ezeket a szereket adni. Életfogytig? Van rá pénzünk? Már megint gazdasági kérdés. Segít valamennyire, hogy egy évvel ezelőtt megjelentek a bioszimilerek, új beteg nem is kaphat mást. A klinikán jók velük a tapasztalataink.

 

– Úgy tudom, IL23, illetve sejtadhéziós molekulák elleni antitesttel kapcsolatos kutatások folynak jelenleg; mit gondol, van esélye, hogy Magyarországon befogadjanak új biológiai szereket gasztroenterológiai indikációban?

– Egy speciális módszerrel gyártott TNFa elleni biologikum és egy integringátló van a befogadás küszöbén, az európai törzskönyv már megvan, innentől az OEP-en múlik, azonban a kassza felülről zárt. Az új szerekkel kapcsolatos irodalmi adatok jók, Németországban már használják őket.

 

– A BMJ Open legutóbbi számában jelent meg egy tanulmány, miszerint a gyomor-bél rendszeri tumoros páciensek kétharmadának senki nem mondja, hogy tanácsos lenne mozognia, mert a rendszeres testedzés révén csökkennek a betegség tünetei és a kezelés mellékhatásai, csökken a rákos mortalitás, sőt a klinikai irányelvekben sem szerepel, hogy az orvosok ajánlják a testmozgást. Magyarországon is hasonló a helyzet?

– A tápcsatornai és az egyéb daganatos betegek testmozgása és táplálkozása forrongó kérdés napjainkban, azonban nehéz a hatásukkal kapcsolatosan közvetlen evidenciákat találni, és mivel sokuk közérzete rosszabb a betegség miatt, nehezebb őket motiválni. Úgy gondolom, ezek fontos tendenciák, beszélni kell róluk, de egyelőre nem irányelv szintűek. Amire én szeretném felhívni a figyelmet, az az egészségre nevelés fontossága, mivel a betegségek nagy része megelőzhető. Vezető onkológusokkal, kardiológusokkal tárgyaltunk, hogyan lehetne olyan fórumot találni a televíziókban, ahol mondjuk havonta egyszer, szombat délelőtt lehetne ezekről a témákról beszélgetni, azonban egyelőre nem találok médiapartnert. Holott a halandóság javításában a legfontosabb, legolcsóbb és leghatékonyabb módszer az egészségre nevelés!

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés