Rontja-e a sztatinok szedése a kognitív funkciókat?
A rendszeres sztatin-alkalmazás nem befolyásolja az időskorúak kognitív képességeit, derül ki egy frissen publikált eredményű prospektív megfigyeléses vizsgálatból.
- Familiáris hiperkoleszterinémia: gyermekkortól kell a gyógyszer
- Hogyan befolyásolja a sztatinok szedése a csontritkulás kockázatát?
- A patikus szerepe a metabolikus szindróma részeként kialakult szervi problémák kezelésében
- Bempedoinsav: a sztatinok hatását fokozó hatóanyag
- A sztatinok csökkenthetik a glaukóma rizikóját
- A sztatinok szedése növeli a diabétesz-rizikót
Az elmúlt időszakban jelentek meg aggodalomra okot adó hírek, amik alapján a sztatinok tartós adagolása kedvezőtlenül hathat az időskorú betegek kognitív funkcióira.
Több gyógyszerügyi hatósági intézkedés történt
2012 februárjában az Amerikai Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága, az FDA kiadott egy figyelemfelhívást, ami szerint a sztatinok szedése negatívan érintheti a kognitív működéseket. Az FDA akkor azokra az esettanulmányokra alapozta a figyelmeztetését, amik a sztatin-szedés megkezdését követően rövid időn belül tapasztalható, jelentős mértékű teljesítménycsökkenésről számoltak be.
Egyéb országok hatóságai is megtették a szükséges lépéseket, így a németországi és a hazai sztatin-készítmények alkalmazási előírásában is lehet olvasni esetleges reverzibilis kognitív károsodásokról.
Mégsem rontják a kognitív funkciókat a sztatinok?
Most, a legújabb vizsgálatok fényében úgy tűnik, hogy a sztatinok nemhogy nem rontják a kognitív működéseket, de a szívbetegeknél még az emlékezőképesség javulásához is vezethet a szedésük.
1037 - a vizsgálat kezdetén 70 és 90 év közötti - beteget vontak be abba vizsgálatba, amiben a sztatin-adagolás kognitív funkciókra kifejtett hatásait elemezték. A 642 kezelt és a 395 kontroll személy állapotát átlagosan 6 éven keresztül követték nyomon,- kétévente végrehajtott neuropszichológiai tesztekkel, köztük a reakciósebesség, a verbális és vizuális készségek, a tanulási képesség, valamint a hosszú- és a rövid távú memória vizsgálatára alkalmas módszerekkel.
529 résztvevőnél agyi mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot is elvégeztek, amit két év elteltével 408 személynél megismételtek.
Mint az eredményekből kiderült, a két ágba tartozó személyek kognitív működésében nem adódott szignifikáns különbség. Mindkét csoportban „csak” a lassú, időskorban normálisnak tekintett kognitív funkcióbeli romlás mutatkozott meg.
Szívbetegeknél javítják a sztatinok az emlékezőtehetséget
Fény derült ugyanakkor arra, hogy azok a szívbetegek akik sztatin-kezelésben részesültek, az emlékezőképességre vonatkozó tesztekben valamivel jobban teljesítettek, mint a kontroll-csoportba tartozók. Hasonlóra figyeltek fel a genetikailag fokozott demencia-rizikót hordozó apolipoprotein-Eɛ-ellél hordozóinál is.
Forrás:
