hirdetés
hirdetés
2022. július. 07., csütörtök - Appolónia.
hirdetés

Befolyásolja-e az engedélyezési folyamat hossza a piacra kerülő gyógyszerek biztonságosságát?

Régit vagy újat?

Az egyre hatékonyabb, illetve a rendelkezésre álló terápiás eszközökkel nem vagy nem kellően eredményesen kezelhető betegségek ellátásában alkalmazható új gyógyszerek iránti igény komoly nyomást gyakorol a törzskönyvező hatóságokra. A gyorsított törzskönyvezési eljárás azonban akár a biztonságosságot is veszélyeztetheti – mutat rá egy átfogó amerikai tanulmány az FDA 35 éves gyógyszer-engedélyezési tevékenységét vizsgálva. Az FDA szerint az engedélyezés standardjai szigorúak, nincs szó elhamarkodott döntéshozatalról.

hirdetés

Melyik biztonságosabb: az újabban törzskönyvezett vagy a már évtizedek óta forgalomban lévő gyógyszerek? Sokakban felmerülhet a kérdés. Egy közelmúltbeli amerikai tanulmányból az derül ki, hogy az újabbnak számító – vagyis az elmúlt bő két évtizedben forgalomba került – gyógyszerkészítmények kísérő irataira 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerül biztonsági aggályra utaló figyelmeztető jelzés vagy kerül sor visszavonásukra súlyos biztonsági kockázat miatt. A Health Affairs című folyóiratban megjelent közlemény  a szakirodalomban fellelhető legátfogóbb kutatás e témában, amely az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által 1975 és 2009 között törzskönyvezett minden új farmakonra kiterjedt, így mindösszesen 748 új gyógyszermolekulát ölelt fel.

Tudni kell, hogy az Egyesült Államokban 1992-ben jelentős változás történt a gyógyszer-törzskönyvezés jogi szabályozásában. A Kongresszus törvényt fogadott el (Prescription Drug User Fee Act, PDUFA), amely a törzskönyvezési kérelem benyújtását meghatározott eljárási díj megfizetéséhez köti. Az ebből befolyt összeget az FDA gyógyszerértékelő központja (Center for Drug Evaluation and Research, CDER) működési költségeinek fedezésére fordítják. (Teljes összege mára drámaian megnőtt, így a CDER működése összköltségének kétharmadát fedezi – a 2013 októberétől 2014 szeptemberéig tartó utolsó fiskális évben 760 millió USD-t, azaz átszámítva 570 millió eurót tett ki.) A törvény egyben a korábbinál rövidebb időkorlátot szab a gyógyszer-engedélyezési eljárás lefolytatásához, így hatályba lépése óta az új gyógyszerek átlagos törzskönyvezési ideje az addigi 34 hónapról 16 hónapra csökkent.

Mi kerül fekete keretbe?

Az FDA a gyógyszerkészítmények előiratában és betegtájékoztató irataiban fekete keretbe foglalt szövegben figyelmeztet a szer lehetséges súlyos/életveszélyes nemkívánatos hatásaira. Így hívja fel a figyelmet arra is, ha az előírás szerinti alkalmazással – azaz például nem gyermekeknek vagy várandós nőknek rendelve – kivédhető vagy tompítható egy szer súlyos mellékhatása vagy csökkenthető valamely súlyos nemkívánatos hatás előfordulási gyakorisága. A keretbe foglalt szövegnek pontos bemutatást kell adnia a kezelés lehetséges kockázatáról, hogy a kezelőorvos ennek tükrében mérlegelhesse, vajon a kezelés várható kedvező hatásai meghaladják-e a gyógyszeralkalmazás potenciális veszélyeit.

A Harvard Egyetem Orvostudományi Karának oktatója, dr. Cassie Frank és szerzőtársai minden eddiginél hosszabb időtávon vizsgálták a PDUFA törvény életbe lépése előtti és utáni időszakban engedélyezett gyógyszerek biztonságosságának kérdéskörét. Ez idő alatt a 748 új farmakon közül 114 (15,2 százalék) készítményeinek előiratába került egy vagy több fekete keretbe foglalt információ a biztonsági kockázat jelzőjeként, és 32 (4,3 százalék) gyógyszermolekula készítményeit vonták vissza a piacról biztonsági ok miatt. A biztonsági figyelmeztetés miatti összes előirat-módosítás és a gyógyszervisszavonások együttes száma elérte a 208-at (27,8 százalék). Megállapították továbbá, hogy a biztonsági figyelmeztetések felét a jóváhagyást követő első 12 évben adták ki, míg a visszavonások fele legfeljebb 5 évvel a forgalomba hozatali engedély kiadása után történt.

Az 1992 előtti és utáni időszakot összehasonlítva arra a megállapításra jutottak, hogy a PDUFA törvény megalkotása után statisztikailag szignifikánsan, 25 százalékkal nőtt a forgalomban lévő gyógyszerek biztonsági figyelmezetési és visszavonási gyakorisága (az 1992 előtti 21,2 százalékról 26,7 százalékra). Ez alapján a biztonsági kockázatra vonatkozó esélyhányados 1,35-nek adódott. A szerzők ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a gyakoribb biztonsági kockázat és a korábbinál rövidebb engedélyezési eljárás között ok–okozati kapcsolatot nem tudtak kimutatni.

A szerzők feltételezése szerint az 1992 után jóváhagyott szerek gyakoribb biztonsági kockázatában fontos szerepet játszhat az a törvény adta lehetőség, mi szerint az FDA a forgalomba hozatali engedély kiadásával egyidejűleg további biztonságossági vizsgálatokat írhat elő ahelyett, hogy az engedélyezés előtt egyértelműen tisztázná a biztonságosság vonatkozásában felmerülő kétségeket.

 

Az FDA cáfol

A közleményre reagálva az FDA állásfoglalást adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy nincs szó elhamarkodott döntéshozatalról. A gyógyszer-engedélyező hatóság véleménye szerint a PDUFA életbe lépésével – épp ellenkezőleg – javult az engedélyezési folyamat alapossága. Az eljárási díjak terhére a korábbinál több szakértőt tudnak bevonni a gyógyszerértékelésbe, és a lehető legmodernebb informatikai háttérrel segítik a bírálati munkát. Meglátásuk szerint a hatékonyabb értékelési munka, nem pedig az FDA szigorú engedélyezési standardjainak felpuhulása áll a gyorsabb döntéshozatal hátterében.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy az 1992 utáni érában jelentős újításként került a folyamatba az a modern famakovigilanciai rendszer, amely az egyes készítmények teljes életciklusa alatt módot ad a biztonságosság értékelésére. A PDUFA adta díjszabási lehetőség hozzájárult ahhoz, hogy az FDA átalakítsa és korszerűsítse a forgalomba hozatalt követő gyógyszerbiztonság értékelésének rendszerét. A legátfogóbb adatbázisokhoz való hozzáféréssel az FDA a korábbinál hatékonyabban elemezheti a famakovigilanciai rendszerben rögzített nemkívánatos hatásokat, így jóval eredményesebben képes felismerni és kivédeni a gyógyszerbiztonsági kockázatokat.

 

A Gyógyszergyártók Szövetsége is egyetért

A FDA korszerű gyógyszer-értékelési rendszerének előnyeivel az Amerikai Gyógyszerkutatók és Gyógyszergyártók Szövetsége (Pharmaceutical Research and Manufacturers of America) is egyetért – nyilatkozta Robert Zirkelbach, a szervezet szóvivője. A PDUFA törvény megalkotása előtt a gyógyszer-engedélyezési folyamat kiszámíthatatlan és más országokéhoz képest elmaradott volt – mondja –, és gátolta, hogy a betegek mielőbb hozzájuthassanak kritikai fontosságú új gyógyszerekhez. Az a tény, hogy a jogi szabályozás kiszámítható bevételhez juttatta a törzskönyvező hatóságot, forradalmasította a gyógyszer-engedélyezést, és megerősítette az FDA magas szintű biztonságossági és hatásossági standardjait. A fordulópontot jelentő 1992. év óta több mint 1500 új készítmény került a betegek szolgálatába – tette hozzá. Meglátásuk szerint az ötévente megújított PDUFA döntően hozzájárult ahhoz, hogy javuljon az Egyesült Államok lakosságának egészségi állapota, hiszen a törvénynek köszönhetően nemcsak kiszámíthatóbbá, hanem következetesebbé és átláthatóbbá is vált a gyógyszer-engedélyezés folyamata.

 

Hogy látják az engedélyezési szakértők?

A vitaindító tanulmány egyik szerzője, Sidney M. Wolfe a The British Medical Journal hasábjain tovább tárgyalja e kérdéskört. Egy olyan felmérést  idéz, amelyben a gyógyszer-engedélyezésben részt vevő FDA-szakértők nyilatkoztak arról, milyennek tartják a piacra kerülő gyógyszerek biztonságosságát. Az 1998-ban készült felmérés 53 válaszadója közül többen állították, hogy személy szerint nem minden új gyógyszer engedélyezésével értettek egyet. Tizenkilenc gyógyszer-értékelési szakértő 3 évre visszamenőleg 27 olyan újonnan jóváhagyott szert említett, amelyek a felmerülő negatív vélemények ellenére kerültek piacra. Tizenkét válaszadó úgy nyilatkozott, hogy a megelőző 3 évben 25 új gyógyszer túl gyorsan kapott forgalomba hozatali engedélyt. A kritikai állásponton lévő szakértők zöme úgy ítélte meg, hogy a PDUFA bevezetése óta engedékenyebbé vált az FDA értékelési standardja.

 

Mi lehet hát a megoldás?

A Health Affairs-beli közlemény szerzői szerint a gyógyszerbiztonsági kockázatok minimalizálása érdekében fontos lenne több időt biztosítani a még alaposabb hatósági értékeléshez és tovább szigorítani a FDA engedélyezési standardjait, különösen a nem életmentőnek számító gyógyszerek esetében. A jelenlegi helyzetben akkor garantálható legjobban a betegek biztonsága – vélik –, ha a kezelőorvos lehetőség szerint a régebb óta forgalomban lévő farmakonok közül válogat – bár mint megjegyzik, arra is van példa, hogy egy gyógyszert 30 évvel az engedélyezés után vontak vissza a piacról biztonsági probléma miatt. Hasznos segítség lenne, ha az orvosok számára kiadott gyógyszer-információs kézikönyv mellett létezne egy olyan átfogó adatbázis, amelyben a gyógyszerbiztonsági figyelmeztetések és a visszavonások teljes köréről naprakész információ állna a szakma rendelkezésére. Célszerűnek tartanák egy olyan jelölési rendszer kidolgozását is, amely a forgalomba kerüléstől számított első néhány évben úgy a hivatalos előiratban, mint a betegtájékoztatóban és az egyéb információs anyagokban egyértelműen jelezné, hogy az adott készítmény alkalmazásáról egyelőre kevés a tapasztalat.

Dr. Bokor Dóra
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés