hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 05., szerda - Krisztina.
hirdetés

Refluxbetegség: a patikákban is gyakori panasz

A gastrooesophagealis refluxbetegség a magyar lakosság mintegy egyötödét érinti, ezért fontos, hogy a gyógyszerész hasznos tanácsokkal láthassa el a patikába betérő beteget. A tüneteket provokáló táplálkozási és életmódbeli faktorok kiiktatása enyhítheti vagy akár teljesen megszüntetheti a panaszokat, és ezáltal az életminőséget is javítja.

hirdetés

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD, gastroesophageal reflux disease) előfordulási gyakorisága földrészenként és populációnként változó – hazánkban a becslések szerint a lakosság 18–27 százalékát érinti enyhébb vagy súlyosabb formában (1). Ha a nyelőcső alsó záróizma nem zár megfelelően, a savas gyomortartalom visszaáramlik, ami időszakos vagy állandósult panaszokat okozhat. Típusosan a szegycsont mögött jelentkezik égő érzés vagy szúró fájdalom, jellemzően étkezés után vagy előre hajláskor, de a hányinger, a böfögés és a nyáladzás is összefüggésben állhat a savas regurgitatióval. Nemcsak emésztőszervi panaszokat okozhat azonban, hanem a legváltozatosabb mellkasi, légúti, cardialis, fül-orr-gégészeti és egyéb extragasztrointesztinális tünetek – köztük például a krónikus asztma, az éjszakai köhögési rohamok, a krónikus laryngitis, az alvászavarok vagy a korai atípusos  fogkárosodások – hátterében is állhat refluxbetegség, sőt fájdalmas vagy nehezített nyelés, vérzés, illetve anaemia, fogyás és étvágytalanság esetén is gondolni kell a GERD lehetőségére (1, 2).

Kiket érint?

A mérsékelt fokú refluxbetegség csecsemőknél 2-3 hónapos korig fiziológiás, amire a jól ismert „bukás” mellett esetenként csak a fokozott nyálképződés hívja fel a figyelmet. A felnőttpopulációban az életkor előrehaladtával – részben a súlygyarapodással összefüggésben – egyre gyakoribb problémává válik, és nagymértékben rontja az életminőséget (2). Várandósság alatt szintén gyakori, részben a hasűri nyomásfokozódás, részben a gastrooesophagealis junctio integritásának csökkenése miatt, amely utóbbi a hormonális változásokkal áll összefüggésben (1).

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

Segíthet a megfelelő étrend…

Enyhébb esetekben az étrend tudatos megválasztása és az életmód-változtatás is elegendő lehet a panaszok enyhítésére vagy kivédésére. A túlságosan zsíros és fűszeres ételek fokozzák a gyomorsav termelődését, ezért első lépésként javasolt zsírszegény – és inkább fehérjékben (húsokban) gazdag –, minimálisan fűszerezett étrendre váltani.

Megelőzhetjük a savas gyomortartalom visszafolyását, ha az étkezések során nem terheljük túl a gyomrot. Javasoljuk a betegnek, hogy inkább gyakrabban, de egyszerre csak kisebb adagokat egyen. A jóllakottság érzését fokozhatja, ha hosszabb időt szánunk az étkezésekre. Így kevesebb levegőt is nyelünk, ami kevésbé késztet büfögésre, ezzel pedig szintén csökkentjük a savas visszaáramlás esélyét.

Egyes táplálékok fokozottan hajlamosítanak gyomorégésre – ilyen például a vöröshagyma és a fokhagyma, a paradicsom, a nagy savtartalmú citrusfélék, a csokoládé, a menta –, amelyeket érdemes minél ritkábban és minél kisebb mennyiségben fogyasztani vagy teljesen elhagyni az étrendből. Hasonlóképpen kerülendők a szénsavas italok, az alkohol és a koffeintartalmú kávé, illetve tea, amik szintén serkentik a gyomorsav-elválasztást. A savanykás gyümölcslevek a gyomortartalom savasságának fokozásával, a fűszerek (köztük a leggyakrabban alkalmazott bors, szegfűszeg, fahéj is!) ugyancsak a gyomorsavtermelés növelésével súlyosbíthatják a refluxos panaszokat. Segítheti a provokáló tényezők azonosítását, ha a beteg hosszabb időn át naplót vezet az elfogyasztott ételekről és a gyomorégés előfordulásáról.

… és a megfelelő életmód

Túlsúlyosság esetén javasolható a súlycsökkentő diéta, de hívjuk fel a beteg figyelmét, hogy tartós eredményben akkor bízhat, ha a következetes étrendválasztáshoz életmódváltás is társul. Mivel a dohányzás is hozzájárulhat a refluxbetegség megjelenéséhez azáltal, hogy a nikotin és a dohányfüstben lévő egyéb káros anyagok gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát, dohányzó beteg esetében a káros szenvedély elhagyása is fontos a reflux enyhítéséhez. Lényeges persze, hogy a leszokási kísérletet/a leszokást ne kísérje a testtömeg gyarapodása.

Jó, ha az esti lefekvés legalább 2–3 órával követi a napi utolsó étkezést: irodalmi adatok szerint a vacsora és az esti lefekvés közötti rövidebb időintervallum a refluxtünetek kiújulásának legfontosabb prediktora (3). Szükség esetén emeljük meg 15–20 centiméterrel az ágy fej felőli végét, hogy ezzel is csökkentsük a gyomor felől a nyelőcső záróizmára nehezedő nyomást. Egy metaanalízis szerint egyébként a túlsúly csökkentése mellett ez a leghatékonyabb módja az oesophagealis pH csökkentésének és a refluxos tünetek enyhítésének (3).

A fizikai aktivitást is igazítsuk az étkezéshez: ha nagyjából már kiürült a gyomor, kisebb valószínűséggel jelentkezik gyomorégés a testmozgás alatt. Kerüljük a túlságosan szűk ruhadarabokat és a gyomrot elszorító öv viselését is.

Gyógyszerek is okozhatják

Nem ritka, hogy a refluxos panaszok hátterében valamilyen gyógyszeres kezelés áll. Számos gyógyszercsoport hajlamosíthat gyomorégésre vagy súlyosbíthatja a már fennálló refluxos panaszokat, aminek a magyarázata lehet az alsó oesophagealis sphincter tónusának csökkentése, a gyomorürülés lassítása vagy a nyelőcső nyálkahártyájának károsítása (1. táblázat). Érdemes kiemelten szólni a nem szteroid gyulladáscsökkentőkről (NSAID-ok), amelyek kisebb-nagyobb mértékben mindhárom mechanizmussal hozzájárulhatnak a refluxos tünetek megjelenéséhez. Az NSAID-ok rendszeres szedése mellett 1,7-szer nagyobb a GERD kialakulásának valószínűsége. A menopauzális ösztrogénpótlás a NO-szintézis fokozásával relaxálja a nyelőcső alsó záróizmát, így kismértékben növelheti a reflux rizikóját vagy súlyosbíthatja a tüneteket. Ugyanilyen módon hajlamosítanak savregurgitációra a nitrátok és a kalciumcsatorna-blokkolók – ez utóbbiak közül elsősorban a dihidropiridin típusú vegyületek, így társuló GERD esetén a diltiazem tűnik a legjobb terápiás választásnak e gyógyszercsoportból. A biszfoszfonátokkal kezelt betegek szintén gyakrabban panaszolhatnak refluxos tüneteket, főként az idősek (>70 év) és azok, akik egyidejűleg NSAID-ot is szednek. A triciklusos antidepresszívumok (TCA) közül az amitriptilin és a clomipramin alkalmazása kapcsán kiemelten nagy a refluxkockázat (4). A rendszeres gyógyszerszedés mellett jelentkező refluxos tünetekről feltétlenül érdemes konzultálni a kezelőorvossal.

Gyógyszeres kezelés

Ha az életmód-változtatás nem bizonyul kielégítőnek a refluxtünetek megszüntetésére, gyógyszeres kezelés indokolt. A terápia fő pillére a gyomorsav közömbösítése, illetve a savtermelés csökkentése. A költséghatékonysági vizsgálatok azt mutatják, hogy a leghatékonyabb a lépcsőzetesen csökkenő hatáserősségű gyógyszerekkel végzett („step down”) kezelés (2). Habár ez (szak)orvosi kompetencia, gyógyszerészként is célszerű tisztában lennünk a hazai protokoll útmutatásával, amely szerint a kezelést hatékony protonpumpagátló (PPI) individuálisan megszabott, standard vagy emelt dózisával kezdik 8–12 hétig, majd a PPI standard vagy felezett dózisaival folytatják úgy, hogy a terápia tünetmentességet és megfelelő életminőséget biztosítson. E célra elsőként választandó, korszerű PPI-szerek az esomeprazol, a lansoprazol, a pantoprazol és a rabeprazol. A refluxbetegség természetes lefolyását elsősorban a kezdő terápia eredményessége befolyásolja; a step down kezelés legfőbb előnye a gyors tünetmentesség, és ezen keresztül a másodlagos kiadások csökkentése (2).

A gyógyszerész szerepe

A gyógyszerészi gondozás elsősorban az enyhe refluxhoz kapcsolódó tanácsadásban juthat érvényre: hasznos táplálkozási és életmódtanácsokkal szolgálhatunk a hozzánk forduló érintetteknek. Enyhe tünetek esetén vény nélküli antacidumokkal segíthetjük a panaszok csökkentését – az enyhe kórformában a folyékony antacidok (40–80 mEq) szükség szerinti alkalmazása a hazai protokoll szerint is megengedett (2). Az alumínium-, kalcium- és magnéziumvegyületek kombinációit és komplexeit belsőleges szuszpenzió, illetve rágótabletta formájában, a hidrotalcit (magnézium-alumínium-hidroxid-karbonát-tetrahidrát) készítményét rágótablettaként találjuk meg a patikák polcain. A nátrium-dihidrogén-foszfát-dihidrát és nátrium-hidrogén-szulfát kombinációját tartalmazó porkészítmény oldata a gyomor pH-jának módosításával enyhíti a túlzott savképződés kellemetlen tüneteit. A nátrium-alginát érdekessége, hogy a gyomorsavval reakcióba lépve közel semleges pH-értékű alginsavat képez, amely a gyomortartalom felszínén lebegve hatékonyan megakadályozza a gastro-oesophagealis refluxot. Súlyos reflux esetén előfordulhat, hogy maga az alginsavréteg kerül vissza a nyelőcsőbe, amely viszont fájdalomcsillapító hatású.

Mivel a gyomor savtermelésének befolyásolása számos gyógyszer felszívódására hatással lehet, fontos kiemelt figyelmet fordítani az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra.

 

1. táblázat. Refluxtünetekre hajlamosító gyógyszerek

 

Gyengítik a nyelőcső alsó záróizomzatát

Gyulladást idéznek elő vagy közvetlenül károsítják a nyelőcső nyálkahártyáját

Lassítják a gyomor ürülését

Béta-agonisták

Biszfoszfonátok

Kalciumcsatorna-blokkolók

Alfa-adrenergreceptor-blokkolók

Acetilszalicilsav, NSAID-ok

 

Antikolinerg szerek

Vasvegyületek, aszkorbinsav

 

Kalciumcsatorna-blokkolók/nitrátok

KCl

 

Benzodiazepinek (diazepam)

Kinidin

 

Ösztrogének

Tetraciklin/doxiciklin

 

Progeszteron

Klindamicin

 

Teofillin

Kemoterapeutikumok

 

Triciklusos antidepresszívumok

 

 

Forrás: Mungan et al. (4).

 

Irodalom

1. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: Gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB) és hiatus hernia (érvényesség: 2008. december 31.)

2. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: A felső emésztőrendszer panaszaihoz és tüneteihez rendelhető kórformák (gastro-oesophagealis reflux-betegség, peptikus fekély és nem fekélyes diszpepszia) kezeléséréről (érvényesség: 2008. december 31.)

3. Badillo R, Francis D. Diagnosis and treatment of gastroesophageal reflux disease. World J Gastrointest Pharmacol Ther 2014 August 6; 5(3):105–112.

4. Mungan Z, Pınarbaşı Şimşek B. Which drugs are risk factors for the development of gastroesophageal reflux disease? Turk J Gastroenterol 2017;28;S38–S43.

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés