hirdetés
hirdetés

Protonpumpagátlók és agyvérzés-kockázat

A gyomorsavtermelés csökkentése és a gyomorégés megszüntetése céljából szedett protonpumpagátló szerek növelhetik az iszkémiás stroke kockázatát. Az American Heart Association tudományos ülésén ismertetett kutatás kérdéseket vet fel a gyógyszercsoport kardiovaszkuláris biztonságosságával kapcsolatban.

hirdetés

A népszerű, protonpumpagátló (proton pump inhibitor, PPI) hatásmechanizmusú antacidok növelhetik az iszkémiás stroke kockázatát, hangzott el az American Heart Association 2016-os tudományos ülésén, ahol a koppenhágai Dán Szívalapítvány kutatója, Thomas Sehested ismertette kutatócsoportja eredményeit. Sehested nyilatkozatában elmondja: az általános populáció egyre nagyobb mértékben használ PPI-ket, ezért aggodalomra ad okot, hogy vizsgálatuk szerint összefüggés van a PPI-fogyasztás és az agyvérzés leggyakoribb típusa, az iszkémiás stroke előfordulása között.

A kutatók 244.679 gyomorfájdalommal és emésztési zavarral küzdő dán páciens (átlagéletkor 57 év) endoszkópos adatait elemezték, akik közül az utánkövetés 6 éve alatt 9.489-en szenvedték el életük első iszkémiás stroke-ját. Sehested és munkatársai elemezték, hogy ezen betegek hány százaléka fogyasztott a stroke kialakulása idején PPI-t (négyféle PPI – omeprazol, pantoprazol, lansoprazol, esomeprazol –valamelyikét).

Az eredmények szerint

  • az összesített stroke-kockázat átlagosan 21%-kal nőtt azokban a személyekben, akik PPI-t fogyasztottak.
  • A legkisebb dózisban fogyasztott PPI-k nem, vagy csak kismértékben növelték a stroke-kockázatot.
  • E négy féle PPI legmagasabb dózisa esetén a stroke-kockázat legkevesebb 30%-os növekedést mutatott (lansoprazol); a legnagyobb növekedés – 94% – a pantoprazol maximális dózisának alkalmazása esetén jelentkezett.
  • Egy másik antacid-család, a H2-blokkolók használata nem járt együtt a stroke-kockázat növekedésével.

A vizsgálat kezdetén a PPI-t nem használókkal összehasonlítva, a PPI-t alkalmazók életkora magasabb volt és több egészségügyi problémával küzdöttek, így pl. több volt közöttük a pitvarfibrilláló (3,4% vs. 3,8%). A vizsgálati csoportot minden olyan szempontból kontollcsoporthoz illesztették, ami ismerten kapcsolatban áll a szívroham és az agyvérzés kialakulásával (pl. életkor, nem, magas vérnyomás, pitvarfibrilláció, szívelégtelenség, bizonyos fájdalomcsillapítók használata).

A kutatók hangsúlyozzák, eredményeik egybecsengenek korábbi vizsgálati adatokkal, és arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb elővigyázatosságra van szükség a PPI-k használata esetén. Bár korábban azt gondoltuk, hogy a PPI-k biztonságos szerek, és nem járnak együtt komolyabb mellékhatásokkal, most újabb kétely merült fel a kardiovaszkuláris kockázatukkal kapcsolatban, fejti ki Sehested, és azt is hozzáteszi, hogy bár a kutatásuk során nem mutattak ki kapcsolatot a H2-blokkolók és a stroke kialakulása között, nem biztos, hogy azok biztonságosabbak.

A PPI-ket felíró orvosnak gondosan mérlegelnie kell, hogy a betegnek valóban szüksége van-e az adott szerre, és ha igen, meddig, figyelmeztetnek a kutatók, hiszen korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy sokan, különösen az idősebbek, jóval tovább szedik a PPI-ket, mint amennyi ideig indokolt lenne.

Az eredmény felhasználhatóságát limitálja, hogy obszervációs vizsgálat alapján nehéz biztosan állítani az ok-okozati kapcsolatot, azonban a szerzők remélik, hogy randomizált vizsgálatok is kezdődnek a PPI-k és a kardiovaszkuláris kockázatnövekedés témájában.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés