hirdetés
hirdetés

Profit helyett pénzjutalom?

Érdekes ötlettel állt elő Jim O’Neill közgazdász az antibiotikum-rezisztencia áthidalásának egy lehetséges megoldásaként: a gyógyszer-forgalmazásból származó profit helyett fix összegű pénzjutalmat kapjanak azok a gyógyszerfejlesztők, akik valóban hatásos antibiotikumokkal gazdagítják a terápiás eszköztárat.

hirdetés

A kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának gyors ütemű terjedése világviszonylatban egyre több halálos áldozatot követel, a hatásos antibiotikumok fejlesztése pedig számos nehézségbe ütközik. Nemcsak a kórokozók hihetetlen változékonysága és az ellenálló-képesség hátterében álló mechanizmusok célzott befolyásolása jelent komoly kihívást. A gyógyszerfejlesztés egyik fontos akadálya a profitorientált szemlélet, amely szerint kevéssé éri meg ilyen irányú fejlesztésbe kezdeni, ha nem tudjuk előre, kellően hosszú ideig hatásos lesz-e az újonnan fejlesztett gyógyszervegyület ahhoz, hogy megtérüljön a kutatás-fejlesztésre fordított pénz, és a termék nyereséget is termeljen.

Jim O’Neill, a Goldman Sachs befektetési brókerház vezető közgazdásza, akit tavaly David Cameron brit miniszterelnök kért fel egy, az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének gazdasági kihatásait taglaló tanulmány elkészítésére, érdekes ötlettel állt elő: meglátása szerint komoly motivációt adna a gyógyszerfejlesztéshez, ha a befektetett tőke megtérülését és a profitot nem a piaci forgalomból kellene realizálni, hanem az eredményes antibiotikum-fejlesztésért járó „pénzjutalom” fedezné. Javaslata szerint minden egyes újonnan engedélyezett antibiotikumért 1,5–3,5 milliárd dollár illethetné meg a fejlesztő céget, ami 10 év alatt mintegy 16–37 milliárd USD közötti összeget tenne ki. Csak akkor járna viszont, ha a gyógyszerjelöltből ténylegesen hatásos gyógyszer lesz, ami eredményesen javítja a terápiás gyakorlatot. A közgazdász szerint a felajánlott összeget részben maguk a gyógyszeripari szereplők, részben az egyes országok kormányai és adófizető polgárai fedezhetnék. Cserében az új antibiotikumok jogtulajdonosai nem élhetnének a forgalmazásból származó profitszerzés lehetőségével.

A cél az, hogy az antibiotikumok kutatás-fejlesztését kereskedelmi szempontból fenntarthatóvá tegyük, és ezzel a legkiválóbb szakembereket motiváljuk arra, hogy tudásukkal az egész emberiséget fenyegető antibiotikum-rezisztencia áthidalását szolgálják – fedte fel Jim O’Neill az ötletadó gondolatot. A gyakorlati megvalósításhoz egy olyan rendszert javasol, amelyben a döntési jog és a források elosztásának felelőssége egy globális szervezeté lenne.

O’Neill számításai szerint az antibiotikum-rezisztencia jelenlegi trendjei alapján 2050-re világviszonylatban évi 10 millióra nőhet a gyógyíthatatlan fertőző betegségek halálos áldozatainak száma, aminek a költségvonzata elérheti a 100 billió dollárt. E mérleg másik oldalán hozzávetőlegesen 2 milliárd dollárt tenne fel a hatékonyabb kutatás-fejlesztésre: ha a gyógyszeripar szereplői ennyit invesztálnának egy olyan alapba, amely a megfelelő gyógyszerjelöltek megtalálását szolgáló korai fázisú kutatómunkát és az ígéretes molekulák vizsgálatait segítik, ez lendületet adhatna a klinikumban leggyakrabban előforduló gyógyszer-rezisztens baktériumtörzsek elleni hatásos gyógyszerek fejlesztésének.

Sally Davies, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója elégedett Jim O’Neill tanulmányával, amely – véleménye szerint – fontos és hasznos párbeszédet indíthat el a kormányok, a gyógyszeripari szereplők és a kezdeményezésbe potenciálisan bekapcsolódó egyéb befektetői alapok között.

(Forrás: Medscape)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés