hirdetés
hirdetés

Drogbeteg-ellátás Magyarországon

Problémás kábítószer-fogyasztók II. rész

A Magyarországon szerfogyasztás (alkohol vagy illegális drog) miatt problémával szembesülő fiatalok száma évente elérheti a 35 000-et. Döntő többségük alkoholfogyasztó; cikkünkben a 3000–8000 közötti fiatalkorú problémás kábítószer-fogyasztót ellátni hivatott rendszer előtt álló sajátos kihívásokat mutatjuk be.

hirdetés

Speciális terápiás terület

A fiatalkorúakra is jellemző, hogy az egyes társadalmi csoportokat eltérő módon érinti a drogfogyasztás. Az érettségit adó iskolatípusokban alacsonyabb a fogyasztás, mint a szakmunkásképzőkben és szakiskolákban. Erőteljesebb a budapesti fiatalok érintettsége, összehasonlítva a megyeszékhelyeken és más városokban, illetve a falun és tanyán élőkkel. 

A most elérhető kezelési-ellátási adatbázisok értékelhetősége a kezelésbe kerülés előrejelzőjeként igen korlátozott. A korlátozottság okai elsősorban:
a fiatalkorúak részére nem, vagy alig állnak rendelkezésre addiktológiai szolgáltatások;
azon kevés intézményről, amely fogad fiatalkorú beteget, nem állnak rendelkezésre megfelelő információk, ismeretek a lakosság körében;
emiatt az esetek jelentős részében a betegek környezete sem tud ellátásba kerülést kezdeményezni;
az ellátásba kerülést elősegítő szolgáltatások (iskola-egészségügy, házi gyermekorvosi és háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, nevelési tanácsadók hálózata) sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az addiktológiai szolgáltatások elérhetőségéről, továbbá nincsenek kialakult beutalási és visszautalási utak és szakmai eljárásrendek.
A Kezelési Igény Indikátor (Treatment Demand Indicator) adatgyűjtés alapján évről évre 92 és 187 közötti volt azon, nem elterelés miatt új kezelést kezdők száma, akik 18 évesek vagy annál fiatalabbak voltak. A legtöbb fiatal, évente kb. 2/3-uk, kannabiszfogyasztás miatt lépett kezelésbe. Érzékelhető számban kezdtek még kezelést stimulánsok és illékony inhalánsok használata miatt. Alacsony volt az opiátok miatt kezelésbe lépők száma.
Az ellátó rendszerrel szemben támasztott követelmények között fontos figyelembe venni az ellátandó betegkör jellemzőit. Az addiktológiai betegellátás speciális terület, melyben a kliensek többsége olyan sajátosságokkal bír, melyek eltérnek más krónikus betegségekben szenvedő betegekéitől. Ez különösen igaz a drogbetegekre. Gyakori jelenség, hogy a kliensek kezelési motivációja hullámzó vagy alacsony. A függőség miatt a szerfogyasztásra vonatkozó kontroll jelentősen csökkent, a szerhez való erős kötődés, a drogfogyasztás és a drog beszerzése köré szűkült életmód jelentősen eltávolíthatja az egyént a nem drogvonatkozású kapcsolatoktól és aktivitásoktól. Gyakori, hogy az egészségüggyel a szövődmények okán kerülnek kapcsolatba, esetenként túladagoláskor, súlyos megvonási tünetek esetén vagy az intravénás szerhasználat szövődményeként kialakuló fertőzésekkor.

Szűrés és kezelés

A korai szakaszban elkezdett kezelés hatékonyabb, és az egészségnyereség is nagyobb. A szűrésnek és a korai beavatkozásnak – az alkoholproblémák megelőzéséhez hasonlóan – itt is szerepe van. Nemzetközi vizsgálatok azt jelzik, hogy a szűrésre alkalmazott eszközök további fejlesztést igényelnek a szélesebb serdülő populáción történő megbízható alkalmazás vonatkozásában, mely kapcsán jelentős erőfeszítések zajlanak. A droghasználó serdülők kezelésének hatékonyságára vonatkozóan alacsonyabb szintű evidenciák vannak, azonban további vizsgálatok zajlanak a területen. A felnőtteknél alkalmazott, bizonyítékokkal megalapozott hatékonyságú beavatkozások a viselkedésterápia, a kontingencia-menedzsment (pl. utalvány vagy egyéb jutalommal való ösztönzés), a család-alapú terápiák, a 12 lépéses programok. A korai beavatkozások közül a leghatékonyabb a rövid motivációs intervenció. E hatékony terápiákat hazánkban is alkalmazzák a drogbeteg-ellátásban. A viselkedésterápia, a kontingencia-menedzsment és a család-alapú terápia főként a járóbeteg-ellátásban, a 12 lépéses program többnyire a hosszú távú terápiát végző drogrehabilitációs intézményekben használatos.
Vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy magas a kezelésbe nem kerülők, illetve a kezelést elhagyók aránya, ugyanakkor a kezelésből kikerülő drogfüggők állapotában markáns romlás következik be, a káros szövődmények aránya jelentősen nő.
A drogfüggők kezelése három fő fázisra osztható: detoxifikáció, a kezdeti gyógyulási fázis (absztinencia) elérése és a visszaesés kivédése. Az első fázis célja a szerfogyasztás elhagyása orvosi támogatással. A második fázisban fontos a tartós kezelési motiváció kialakítása, olyan stratégiák tanulása, melyek kockázati helyzetben is (pl. stressz, a szer jelenléte) segítik a sóvárgás elviselését, illetve új viselkedésminták elsajátítása. Azok a viselkedésminták hatékonyak, melyek az egyénnél képesek alternatív jutalmat, örömforrást biztosítani a drog megerősítő hatásai helyett. A harmadik fázisban a helyettesítő stratégiák további stabilizálása zajlik, támogatva a drogmentes életmód megerősítését. A gyógyszeres kezelés tekintetében egyelőre nincs áttörő eredmény, noha számos ígéretes szer van vizsgálat alatt: kokainfüggőség esetében a diszulfiram, a modafinil és a kokain-immunizáció, amfetaminfüggőségnél a modafinil, a bupropion és a naltrexone, kannabiszfüggőség esetén a a buspirone, a fluoxetine, a lítium, a lofexidin, a rimonabant, az entacapone (COMT-gátló), FAAH-gátlók (zsírsav-amid hidroláz) és endokannabinoid metabolizáló enzimek.
Az ópiátfüggők helyettesítő kezelése – metadon vagy buprenorphin-naloxon – csökkenti a heroinfogyasztást, növeli a kezelésben maradás esélyét és idejét, és pozitív a hatása az életvezetésre.
A drogproblémákkal gyakran együtt járó pszichiátriai komorbiditás diagnosztizálása és kezelése a terápia sikere szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Leggyakrabban depresszió, szorongásos zavar, figyelemzavar, pszichotikus zavar, személyiségzavar állapítható meg. A kezeletlen komorbid mentális zavarok jelentős szerepet játszanak a kezelés sikertelenségében, ezért felismerésük és kezelésük alapvető fontosságú.

A cikk első részéért kattintson IDE

Dr. Koós Tamás
a szerző cikkei

Dr. Vandlik Erika
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune X. évfolyam 13. szám)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés