hirdetés
hirdetés
2022. október. 01., szombat - Malvin.
hirdetés

Drogbeteg-ellátás Magyarországon

Problémás kábítószer-fogyasztók

Döntő többségük alkoholfogyasztó; cikkünkben a 3000–8000 közötti fiatalkorú problémás kábítószer-fogyasztót ellátni hivatott rendszer előtt álló sajátos kihívásokat mutatjuk be.

hirdetés

Becslések szerint Magyarországon 3000-re tehető a rendszeresen heroint és 6000-re a kokaint használók száma, túlnyomó többségük felnőtt korú. Az amfetaminfogyasztók száma ennél egy nagyságrenddel nagyobb, 25 000 fő fölötti. Bár a heroinhasználók száma kb. fele a kokainfogyasztókénak, ez a csoport fogyasztási szokásai, társadalmi marginalizálódása, az ellátás sajátosságai miatt jóval nagyobb figyelmet kap, mint a kezdetben jobban integrálódó, magasabb társadalmi státuszú, elsősorban a magánellátást igénybe vevő kokainfogyasztó csoport. 

Mindhárom szercsoport (heroin, amfetamin, kokain) körében megfigyelhető a sajátos kockázatot jelentő intravénás használat, jóllehet a heroinfogyasztók azok, akik döntően így használják a kábítószert. Az intravénás fogyasztás elterjedtségére vonatkozó becslés szerint a 2008. és 2009. évben együttesen 4500–5000 ilyen droghasználót feltételezhettünk Magyarországon. Közülük a legtöbben heroint fogyasztottak, mindazonáltal a különböző stimulánsokat (amfetamin, mefedron, egyéb új pszichoaktív szerek) iv. alkalmazók száma folyamatosan nő, számuk lassan eléri az ópiát-fogyasztókét.
Az utóbbi években valószínűsíthetően növekedett a rendszeres, napi vagy heti többszöri kannabiszhasználók száma is. A 9. és 11. osztályos középiskolás fiúk között hozzávetőleg minden ötvenedik intenzív kannabiszhasználó a HBSC 2010. szerint (kb. 2 százalékuk).
Új jelenség, és egyben új kihívás nemcsak Magyarországon, hanem Európa és Észak-Amerika országaiban is a dizájner drogok feltűnése a piacon. A fogyasztás érzékelhető megjelenését a 2011. évi ESPAD vizsgálat is kimutatta, a 10. évfolyamos budapesti diákok körében a mefedronhasználat előfordulása (döntően kipróbálás) 10,2 százalék volt.

Fotó: Dreamstime

Az ellátásba kerülést befolyásoló tényezők

Fontos szempont az ellátások elérhetősége (meglétük, fizikai-földrajzi elérhetőségük, anyagi megengedhetőségük, létükről a szükséges adatok rendelkezésre állása stb.); az ellátások alkalmassága a bekerülő betegek ellátására; a betegek szűkebb és tágabb környezetének hatása a bekerülésre; valamint az ellátások szakmai, szervezeti környezete, az ellátásba kerülést elősegítő-támogató szolgáltatások megléte és hatékonysága.
Egyes korcsoportok számára gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre szenvedélybeteg-kezelési szolgáltatások Magyarországon – ilyen a gyermek és serdülő korcsoport. Részükre nincsen megfelelő egészségügyi ellátás, hozzájutásuk a függőséget kezelő szolgáltatáshoz esetleges.
Az OEFI Országos Addiktológiai Centrum Kezelési Igény Indikátor adatgyűjtés adatai alapján 2010-ben 1233 kezelésbe lépőt (az összes korcsoportra vonatkozó adat) jelentettek új esetként a szolgáltatók; ez a szám nagyobb, mint a korábbi évben. A saját kezdeményezésükre kezelésbe lépők (nem-eltereltek) körében a kezelést leggyakrabban a kannabisz indokolta (az összes eset 42 százaléka). 263 személy kezdett kezelést ópiátfogyasztás miatt. A harmadik leggyakoribb szertípus a stimulánsok csoportja volt. Ezek fogyasztása miatt 2010-ben 192 fő lépett kezelésbe, ami a 2009-es 113 esetszámhoz képest jelentős emelkedés. Az utóbbi évek egyik jelentős változása a stimuláns-használat növekedése.
Az elterelésbe lépők – azaz a kezelési folyamatot a büntetőeljárás alternatívájaként megkezdők – csoportja különbözik a többi kezelést kezdőkétől. Az elmúlt években 2500–3200 fő között volt az így kezelésbe lépők száma. Túlnyomó részük (80 százalék fölött) az úgynevezett megelőző-felvilágosító szolgáltatásban, kisebb részük valamilyen egészségügyi típusú ellátásban jelent meg. Döntően kannabiszhasználók, de jelen vannak a stimulánsok (10–12 százalék) és az ópiátok (4 százalék) is. Kétharmaduk alkalmi szerhasználónak tekinthető, tehát a jelentkezést megelőző 30 napban nem használt kábítószert, bár a szerfogyasztás leállása gyakran a büntetőeljárás megindulása miatt következik be, és mire kezelésbe jut a kliens, már alkalmi fogyasztónak tekinthető. Közel egyötödük viszont intenzív (napi vagy heti többszöri) szerhasználó.
Az ópiátfüggők számára rendelkezésre álló helyettesítő programokban 2010-ben összesen 1031 fő vett részt.

A cikk folytatásáért kattintson IDE

Dr. Koós Tamás
a szerző cikkei

Dr. Vandlik Erika
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune X. évfolyam 13. szám)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés