2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.

Post-covid memóriazavarok – a természetes hatóanyagok szerepe

A Covid-19-pandémia világszerte drámaian megrázta az egészségügyi rendszert, 2022 áprilisáig közel 500 millió megbetegedést és több mint 6 millió halált okozva [WHO Coronavirus (Covid-19) Dashboard].

A súlyos akut légzőszervi szindróma-koronavírus (SARS-CoV-2) túlnyomórészt a légúti rendszert támadja meg lázat, megfázást, torokfájdalmakat, köhögést, dyspnoét és más légzési tüneteket okozva. A légzési tünetek mellett gyakori a fejfájás, szédülés, anosmia, stroke, tudatzavar és memóriahanyatlás. Valójában neurológiai manifesztáció a Covid-19 betegek több mint egyharmadában fordultak elő a fertőzés fokozott súlyosságával (Mao et al, 2020). A Covid-19 leggyakoribb központi idegrendszert érintő komorbiditása az Alzheimer-kór (AK), mely egyben a leggyakoribb neurodegeneratív zavar és a demencia első fokú oka (Fotuhi et al, 2020). A kognitív károsodással rendelkező betegek a Covid-19-tünetek kialakulásától rövidebb túlélést mutatnak, mint a kognitív károsodásban nem szenvedők. Ezenkívül jelentősen nagyobb halálozási arányt figyeltek meg a Covid-19-infekció esetében AK-ban szenvedő betegeknél, és azt is kimutatták, hogy az AK progressziója korrelál a Covid-19 súlyosságával (Martin-Jimenez et al, 2020). Az AK-hoz kapcsolt magas számú Covid-19-morbiditás és halálozás több potenciális hozzájáruló tényezőre vezethető vissza. Első ilyen faktor az életkor, mivel az öregedés kiemelkedő kockázati tényezője mind az AK-nak, mind pedig a súlyos lefolyással vagy éppen halállal járó Covid-19-fertőzésnek.

Post Covid-19 szindróma

A Covid-19-et túlélt emberek közül sokan a betegség akut fázisát követően számos tartós tünetre panaszkodik. Post-Covid-szindrómának nevezzük azokat a jeleket és tüneteket, amelyek a Covid-19-cel összhangban lévő fertőzés alatt vagy után jelentkeztek és továbbra is fennállnak, és nem magyarázhatók meg alternatív diagnózissal.

A Covid-19-fertőzés után tartó nyomonkövetéses vizsgálatok hosszantartó tünetekről számoltak be. Például az átlagosan megkérdezett 120 betegből álló párizsi tanulmány szerint 111 nappal az akut fertőzés után legtöbb panasz a fáradtság (55%), a dyspnoe (42%), kognitív nehézségek (34%), és alvási rendellenességek (31%) voltak (Garrigues et al, 2020). A hosszan tartó post-Covid nem specifikus szubjektív tünetei közt a koncentrációs nehézségek, szubjektív memóriaveszteség, csökkent figyelem szerepelt, illetve kórházi populációban delírium is előfordult. Kórházba nem került járóbetegek SARS-CoV-2 hosszabb távú következményével kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésre. Egy legutóbbi longitudinális kohorsz tanulmány adatai szerint az egyének 30%-a mutatott 1 vagy több, 9 hónap vagy hosszabb ideig tartó tünetet, melyek közül 13,6% az általánosított fáradtságérzés, 13% anosmia és szintén 13% az ún. „agyköd” szerepelt (Logue et al, 2021). Az agyködnek nevezett tünet visszatérő memória- és koncentrációs zavarokat takar, mely kognitív károsodás alacsonyabb munkafunkcióval és az érintett emberek szegényebb életminőségével is kapcsolatban van. Kimutatták, hogy nemcsak az idősebb korcsoportokban jellemző tünet, hanem a fiatalabb, 18−55 éves felnőttek 7,2%-ánál is a gondolkodás és a koncentrálás képtelensége hosszú távon fennálló panaszok voltak. Szintén fiatal felnőtteken végzett népességalapú tanulmány az agyköd tünet kifejlődésével kapcsolatos potenciális kockázati tényezőket vizsgálta, és kimutatta, hogy a krónikus post-Covid „agyköd” kapcsolatban áll a női nemmel, a légzési tünetek Covid-19-infekció kezdetén történő megjelenésével és a betegség intenzív osztályon szükséges ellátást igénylő súlyosságával (Asadi-Pooya et al, 2021).

Hipotézist állítottak fel, miszerint a post-Covid-szindróma (beleértve az agyködöt) a következő lehetőségek miatt jöhet létre: 1. Súlyos Covid-19-fertőzés súlyosabb immunválaszhoz és citokinviharhoz kapcsolódik, és következésképpen több szervkárosodáshoz vezet, beleértve a központi idegrendszert is. 2. A súlyos Covid-19 általában agresszívebben kezelt, és gyakrabban kapcsolódik iatrogén károsodáshoz (például az intubálás vagy a nozokomiális fertőzések) hosszú távú következményekkel járnak. 3. Az agyműködés változásai, különösen a kognitív funkcióhoz kapcsolódó régiókban (pl. cinguláris kéreg), amely súlyos akut légzőszervi koronavírus-fertőzésből eredhetnek. Ezek alapján feltételezhető, hogy a post-Covid-szindróma (beleértve az agyködöt) biológiai jelenség. Ugyanakkor nem zárható ki bizonyos mértékig és egyes betegeknél, hogy a post-Covid-szindróma (beleértve az agyködöt) a Covid-19 pszichoszociális következménye. A Covid-19-fertőzés hosszú távú kognitív következményének mérséklésére alkalmas kezelési stratégia ajánlásához a post-Covid-szindróma (beleértve az agyköd) tüneteinek biológiai/pszichoszociális okát tovább kell vizsgálni (Asadi-Pooya et al, 2021).

Ginkgo biloba kivonat

A ginkgo biloba kivonat (GBK) a világon elterjedt fitoterápiás szer. Bár a GBK-t időseknél a kognitív funkciók, a memóriaveszteség javítása céljából alkalmazzák, továbbá a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, idiopátiás hirtelen kialakuló halláskárosodás, valamint agyi ischaemia kezelésére használják (Mohanta et al, 2014). Európában a standardizált GBK javasolt napi dózisa 120−240 mg legalább 8 hétig.

A GBK főként flavonoidokból áll, mint például flavon glikozidokból (22−27%-ban) főleg quercetinből, bilobalidból (2,6−3,2%), terpén trilaktonokból (Ginkgolides A, B, C) (2,8−3,4%), és a citotoxikus hatékonyság alatti mennyiségben ginkgolik savat tartalmaz.

A quercetin egy polifenol, amely antivirális hatásokkal rendelkezik. Ez alapvető szerepet játszik az immunfunkció modulálásában. Korábban végzett állatvizsgálatok hívták fel a figyelmet arra, hogy a GBK az akut tüdőkárosodásban képes csökkenteni a gyulladásos választ (Xin et al, 2015). Humán tanulmányok megerősítették, hogy a ginkgo biloba valóban használható a bronchitis és asztma kezelésére. Egy közelmúltbeli tanulmány megerősítette, hogy a vérlemezke-aktiváló faktorok erőteljes pro-gyulladásos lipidközvetítők, amelyek az asztma patogenezisében létfontosságú szerepet játszanak. Másrészről, a ginkgo bilobában lévő gingkolsav több enzimre gyakorolt gátlóhatása révén antivirális aktivitását igazolták számos vírus esetében, mint az 1-es, 2-es tipusú herpes simplex vírus, a humán cytomegalovírus, a Zika vírus, a HIV, az ebolavírus, az influenza A vírus, az Epstein−Barr-vírus, a varicella-zoster vírus, a kanyaró vírusa és nem utolsósorban a koronavírus ellen is (Borenstein et al, 2020). A ginkgo biloba flavon glikozidja, a quertecin inhibitorként működik és biztosítja a vírusfertőzések szerinti gyulladásos válasz szabályozásának támogatását (Khaerunnisa et al, 2020).

A GBK hatékonyságát és tolerálhatóságát neurokognitív zavarokban klinikai vizsgálatok metaanalízisével bizonyították, melynek során olyan placebokontrollált, randomizált, kettős-vak kísérletek eredményeit analizálták, melyek során a GBK per os szedése 22−26 hétig tartott (Gauthier és Schlafke, 2014). A GBK-t a beválasztott betegek AK, vaszkuláris demencia (VD) vagy kevert demencia (AK+VD) diagnózisai miatt szedték. Az egyes vizsgálatokban validált tesztekkel határozták meg a kognitív funkciókat, a mindennapi aktivitást és a globális értékelést. A kognitív funkciók esetében a hatékonyság dózisfüggést mutatott, a magasabb napi (240 mg) dózis szignifikánsan jobb hatást gyakorolt a kognitív teljesítményre. A mindennapi aktivitást mérő skálák az önálló életvitel feltételeit megteremtő funkciókat − mint pl. házimunka kivitelezése, ételkészítés, gyógyszerszedés, vásárlás, telefonhasználat, háztartási gépek működtetése − számszerűsítették. A GBK metaanalízise során a mindennapi aktivitás terén is szignifikáns, dózisfüggő hatékonyságot mutattak ki a placebocsoporthoz képest.

A GBK tolerálhatóságát és biztonságosságát is több alkalommal vizsgálták. A randomizált vizsgálatok metaanalízise során a legalább 1 adverz eseményt, és legalább 1 súlyos adverz eseményt mutató páciensarányt és a korai befejezés arányát hasonlították össze az aktív szert szedő és a placebocsoportban, melynek során a mellékhatások gyakoribb előfordulása nem igazolódott a GBK esetében (Gauthier és Schlafke, 2014).

Konklúzió

A GBK hatékonyságáról klinikai vizsgálat eredményét post-Covid-szindrómában még nem publikálták, és egyéb hatóanyag kipróbálása sem történt. Ennek ellenére a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján a GBK alkalmazása a kognitív funkciók javítását célozva post-Covid-szindrómában javasolható. Továbbá a GBK koronavírusra kifejtett antivirális aktivitása, gyulladásgátló, antioxidáns és immunfunkciót moduláló hatása a Covid-19-infekció alaptüneteit is kedvezően befolyásolhatja. 

 

IRODALOM

Asadi-Pooya AA, Akbari A, Emami A, Lotfi M, Rostamihosseinkhani M, Nemati H, Barzegar Z, Kabiri M, Zeraatpisheh Z, Farjoud-Kouhanjani M, Jafari A, Sasannia F, Ashrafi S, Nazeri M, Nasiri S, Shahisavandi M. (2021) Long Covid syndrome‐associated brain fog. J Med Virol. doi: 10.1002/jmv.27404.

Borenstein R, Hanson BA, Markosyan RM, Gallo ES, Narasipura SD, Bhutta M, et al. (2020) Ginkgolic acid inhibits fusion of enveloped viruses. Sci Rep 10:1–12.

Fotuhi M, Mian A, Meysami S, Raji CA. (2020) Neurobiology of Covid-19. J Alzheimers Dis. 76:3–19.

Garrigues E, Janvier P, Kherabi Y, et al. (2020) Post-discharge persistent symptoms and health-related quality of life after hospitalization for Covid-19. J Infect. 81:e4-e6.

Gauthier S, Schlafke S. (2014) Efficacy and tolerability of Ginkgo biloba extract EGb 761® in dementia: a systematic review and meta-analysis of randomized placebo-controlled trials. Clin Interv Aging, 9: 2065-2077.

Khaerunnisa S, Kurniawan H, Awaluddin R, Suhartati S, Soetjipto S. (2020) Potential inhibitor of Covid-19 main protease (Mpro) from several medicinal plant compounds by molecular docking study.  doi: 10.20944/preprints202003.0226.v1

Logue JK, Franko NM, McCulloch DJ, et al. (2021) Sequelae in adults at 6 months after SARS-CoV-2 infection. JAMA Netw Open. 4:e210830.

Mao L, Jin H, Wang M, Hu Y, Chen S, He Q, Chang J, Hong C, Zhou Y, Wang D, Miao X, Li Y, Hu B. (2020) Neurologic manifestations of hospitalized patients with coronavirus disease 2019 in Wuhan, China. JAMA Neurol. 2020;77:683–690.

Martin-Jimenez P, Munoz-Garcia MI, Seoane D, Roca-Rodriguez L, Garcia-Reyne A, Lalueza A, Maestro G, Folgueira D, Blanco-Palmero VA, Herrero-San Martín A, Llamas-Velasco S,  Pérez-Martínez DA, González-Sánchez M, Villarejo-Galend A. (2020) Cognitive impairment is a common comorbidity in deceased Covid-19 patients: a hospital-based retrospective cohort study. J Alzheimers Dis.78:1367–1372.

Mohanta TK, Tamboli Y, Zubaidha PK. (2014) Phytochemical and medicinal importance of Ginkgo biloba L. Nat Prod Res 2014;28:746–52.

WHO Coronavirus (Covid-19) Dashboard, https://covid19.who.int

Xin Y, Nan C, Chun-Hua M, Jing T, Jian-An B, Zong-Qi C, et al. Ginkgo biloba extracts attenuate lipopolysaccharide-induced inflammatory responses in acute lung injury by inhibiting the COX-2 and NF-κB pathways. (2015) Chin J Nat Med 13:52–58.

Dr. Pákáski Magdolna, SZTE Pszichiátriai Klinika
a szerző cikkei