hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 24., csütörtök - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

Patikaprivatizáció: lesz aki elbukik

Vajon nincs lelkiismeret furdalása Hankó Zoltánnak azért, mert a gyógyszerészek, más társadalmi csoportokkal szemben ismét kiváltságos helyzetbe kerülnek? 

hirdetés

Igazságosnak tartja-e a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, hogy más vállalkozásokkal szemben, az adófizetők pénzéből juttatják tulajdonhoz (ismét) a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészeket – ezt a PharmaOnline firtatta azon a háttérbeszélgetésen, melyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége hívott össze, tisztázandó az elmúlt napokban a sajtóban megjelent, a patikustársadalmat érintő híreket.

Az, hogy a gyógyszerészek – kedvezményes hitel, illetve esetleg egy tőkealap segítségével – meghatározó mértékre kötelesek emelni a patikát üzemeltető vállalkozásban tulajdonrészüket nem azon múlott, hogy a kormány bármely tagja kedvelte vagy sem a patikusokat. Ez a történet – Hankó Zoltán szerint – sokkal inkább arról szól, hogy a társadalom érdekében, illetve egészségpolitikai szempontok alapján fontosnak tartották ezt a lépést. A kamara elnöke szerint az a lényeg, hogy nem kereskedelmi egységként tekintenek a gyógyszertárakra, hanem egyre inkább az egészségügyi ellátórendszer részeként.

Nincs új a Nap alatt 

Jobbikos javaslat a patikusok érdekében 

Állami kezességvállalással is segítené a kormány a patikusokat, ha a parlament rábólint egy jobbikos javaslatra. A gyógyszer-forgalmazási törvényhez benyújtott módosító indítvány szerint az állami többségi tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül bonyolítanák le, hogy a gyógyszertárak tulajdonszerkezetének átalakításához szükséges kamattámogatott hitelkonstrukcióra kiterjedjen az állami kezességvállalás. A jobbikos Nyikos László beadványából kitűnik, hogy a Garantiqa működésére vonatkozó szabályok eddig azt sem tették lehetővé, hogy a szervezet magánszemélyek hiteleire is kezességet vállaljon, most azonban „kifejezetten a patikaprogramra koncentráltan” ebbe az irányba is bővítenék a garantőrcég ügyfélkörét. A kezességvállalás azt jelenti, hogy nem a patikusok ingatlanára kell jelzálogot tenni. Ám a most benyújtott módosító indítványból az is kiderül, hogy nem fizetés esetén „a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására”. Arra azonban, hogy ez pontosan milyen feltételekkel zajlik majd, nem tér ki a javaslat.

A most kezdődő tulajdonátrendezés egyébként nem új keletű ötlet, korábban is született hasonló határozat, amelynek értelmében 2007. január elsejére 50 százalékra kellett volna emelni a gyógyszerészek tulajdoni hányadát. Ezt a rendelkezést azonban felülírta a 2006-os gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely ugyan változatlanul meghagyta a patikusok tulajdonlását, ám nem szabta meg annak mértékét – elevenítette fel az előzményeket Sohajda Attila. Az alelnök ugyan elismerte, hogy a tulajdon nem határozza meg alapvetően a működést, állítása szerint azonban a működtetés szemléletét jelentősen befolyásolja. A gyógyszerész személyes szakmai felelősségvállalásnak a szakmai döntésekben kell megtestesülnie – véli.

Sohajda Attila visszautasította azt a tulajdonátrendezés kapcsán gyakorta elhangzó kifogást, miszerint a patikusok nem értenek a gazdálkodáshoz. A 2007-2010 közötti évek egyáltalán nem ezt igazolják, felméréseik szerint azok a patikák kerültek bajba, amelyekre „rátelepedtek” új gyógyszertárak, illetve azok kerültek bajba, akik a megtermelt jövedelmet kivették a vállalkozásaikból, s nem forgatták vissza.

Ha nem sikerül, megszűnik a gyógyszertár

A háttérbeszélgetésen szóba került az is, vajon a gyógyszerészeknek van-e elég pénzük arra, hogy a vásárlás során kifizessék azokat az összegeket, amelyeket a befektetők az elmúlt években a gyógyszertárra költöttek. Az alelnök szerint jelentős különbség van a valóban befektetett illetve a befektetésként elszámolt összegek között. Az állami részvételt épp azért szorgalmazták – mondja, mert a patikaláncok tulajdonosai sokkal jobban eligazodnak a gazdasági lehetőségeket szabályzó jogi passzusok között, tájékozottabbak és a gazdasági érdekérvényesítő képességük is jóval erősebb.

Mint kiderült, a kamarai vezetők attól sem tartanak, hogy adott esetben végül a nevető harmadik, nevezetesen az állam jön ki jól a tranzakciók egy részéből, megszerezve a gyógyszertárak egy részének tulajdonát. Ez a veszély a láncok felszámolására létrehozott Patika Tőkealap igénybevétele során merülhet fel, hiszen ebben az esetben nem a gyógyszerész, hanem az Alap lesz a tulajdonos, s ettől kell – meglehetősen rövid határidővel és nem kedvezményes kamattal (!) megvásárolni – a jogszabály által előírt mértékű tulajdoni hányadot. Csakhogy – állítják a köztestület vezetői, a jogszabályban az is benne foglaltatik, hogy amennyiben az öt éves futamidő végére a patikusi tulajdonrész nem éri el az 50 százalékot, visszavonják a gyógyszertár működési engedélyét, lényegében tehát bezárják. A tőkealap igénybevétele esetében a futamidő végéig a tőkealap által megvásárolt, illetve a patikus tulajdonrésze együtt számít, közösen kell kiadniuk 2017 január elsejére az 50 százalékot. Amennyiben például egy gyógyszerész 2015-ben fordul a tőkealaphoz, akkor innentől számítva öt éve van a kivásárlásra. A patika működési engedélyét akkor vonják vissza, ha ezt a szerződésben vállalt kötelezettségét a futamidő végéig nem teljesíti, példánknál maradva 2020-ig.

A patikák megszűnése más aspektusból is szóba került: 2010 és 2012 között közel 250 patika zárt be, köztük olyan hálózathoz tartozó egységek is, amelyek lényegében ráfizetéses befektetésnek bizonyultak. A kamarai vezetők szerint nyilván most is lesznek olyan gyógyszertárak, amelyek megvételére egyetlen patikus sem vállalkozik majd, mivel a kalkulációk alapján biztosan nem termel akkora jövedelmezőséget új tulajdonosának, amelyből az a hitel részleteit fizetni tudja. Ezek számát azonban egyelőre becsülni sem lehet.

Arra a felvetésre, hogy vajon a vaklicit által folyamatosan csökkenő árrésbevétel korszakában nem jelent-e meggondolatlanságot a hitelfelvétel – a kamara elnöke közölte: a vaklicit patikai „eredménye” lényegében kalkulálható. Ráadásul egyre kisebb mértékben csökkenti az árrésbevételt, mivel ma már nincsenek akkora árzuhanások, mint az első egy-két alkalommal voltak. Ugyanakkor a kormány a generikus program illetve a szolgáltatási díj révén 8,1 milliárd forinttal lényegében többet juttat a patikáknak, mint amennyit azok a Széll Kálmán Terv révén a közfinanszírozott készítmények árrésén veszítettek. Ez ugyanis 2010 és 2012 között csupán 5,1 milliárd forint volt. Extraprofitra ugyan nem számíthatnak a gyógyszerészek, de stabil, kiszámítható működésre igen.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés