hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Patikai ügyelet: a döntésre még várni kell

Bár a gyógyszertárak ügyeleti rendjének szabályozásáról már tavaly megkezdődtek a tárgyalások, végleges eredmény helyett mindmáig legfeljebb a gyógyszerészek szervezeteinek elképzeléseiről adhatunk számot.

 

hirdetés

Egy keddi háttérbeszélgetésen például a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) képviselői mondták el, szerintük milyennek kellene lennie az új patikai ügyeleti rendszernek. Ami a jelenlegi – nagyjából egyébként jó két évtizede működő – megoldást illeti, ennek az az egyik legnagyobb problémája, hogy gyakorlatilag a patikák közötti alkuk során dől el, ki, s milyen mértékű ügyeleti ellátásra vagy készenlét nyújtására vállalkozik. Megállapodás híján az illetékes tiszti főgyógyszerész jelöli ki a szolgáltatás végzőjét. Az persze nem véletlen, hogy a patikák jó része nem ágaskodik túlzottan az ügyeleti munkáért, hiszen – kivéve egy-egy, még akár éjszaka is jelentősebb forgalmat bonyolító vállalkozást – e szolgáltatásra gyakorlatilag ráfizetnek. A költségeket ugyanis normál árrésbevételükből, illetve az egyes, jogszabály által meghatározott esetekben kérhető 300 forint + áfa ügyeleti díjból kell kigazdálkodniuk, miközben a fővárosban 2-3 ezer, kisebb vidéki településeken pedig akár 5-6 ezer forintba is kerülhet egy-egy ügyeleti óradíj – amennyiben e feladatot minden egyes esetben nem maga a patikatulajdonos, illetve munkatársa, hanem a feladatot vállalkozásként ellátó gyógyszerész végzi. A szövetség átalakítási tervének sarkalatos pontja egyrészt a gyógyszertári ügyeleti körzetek kialakítása illetve e tevékenység átalánydíjas állami finanszírozásának megteremtése.

A HGYSZ Magyarország közigazgatási térképét alapul véve négyféle ügyeleti variációval állt elő, azzal a megkötéssel, hogy a főváros esetében minden változatnál öt ügyeleti körzettel számol. Egyik lehetséges elképzelésük szerint minden egyes 15 ezer fő feletti járás képezne egy ügyeleti körzetet. Ez gyakorlatilag 160 ügyeletes patikát jelentene országszerte, közel 1 milliárdos állami támogatással. Amennyiben csak a 25 ezer vagy 40 ezer fő feletti lakossággal számolnak – ezekben az esetekben értelemszerűen már több járást összevonva –, úgy 126, illetve 99 vidéki ügyeletre lenne szükség. E változatok esetében 827 és 660 milliós állami támogatással kalkulálnak. Felvázoltak egy minimális változatot is, amelynek esetében 18, a megyeszékhelyeken létrehozandó ügyeleti körzet működne, igaz, ez az államnak legfeljebb évi 132 milliójába fájna.

A körzeteken belül ugyanakkor meghagynák a patikák közötti egyezkedés lehetőségét, vagyis nem otkrojálnák élethossziglan egyetlen gyógyszertárra az ügyeletadás kötelezettségét. Válthatják egymás a vállalkozások, bár a hosszú távú cél kétségkívül az lenne, hogy legalább egy évig – tekintettel a lakosság ilyen irányú igényére – mindig ugyanaz a gyógyszertár lássa el e feladatot. A „hivatalból” ügyelő patika mellett persze bármelyik vállalkozás ügyelhet akárcsak esete 22 óráig vagy másnak reggelig, ők azonban nem részesülhetnek e címen állami támogatásban, mint ahogyan azok sem, akik azzal a feltétellel kaptak működési engedélyt, hogy öt évig ügyelnek.

A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) egyébként már tavaly tavasszal kimunkálta e témával kapcsolatos javaslatait. A szövetséghez hasonlóan a kamara is leszögezte, hogy a patikai ügyelet nem része a sürgősségi ellátásnak. Az MGYK szakértői szerint ügyeleti szempontból külön kezelendőek a magyei jogú városok, a kisebb városok és falvak, valamint Budapest. Az ellátandók száma alapján a fővárosban 4-500 ezer lakosonként legalább egy ügyeletes vállalkozással számolnak, akárcsak minden 50 ezer főt meghaladó településen, illetve megyei jogú városokban. Hasonló számmal kalkulálnak a 80-100 ezer főt meghaladó körzetekben. A területi elérhetőséget illetően, a fővárosi tömegközledést figyelembe véve 5-10 km-en belül, míg vidéken legalább 25-30 km-es körzetben számolnak egy-egy patikai ügyelettel. A finanszírozással kapcsolatban az MGYK rendelkezésre állási alapdíjjal számolna, éves szinten összességében 1,8-2 milliárd forinttal, amely – akárcsak a HGYSZ terveiben – az állami költségvetésből származna, hiszen állami feladat átvállalásáról van szó.

A Magyángyógyszerészek Országos Szövetsége mindeközben 100 ezer lakosonként számol, összesen 100 ügyelet patikával, amelyek állami támogatásához körülbelül fél milliárd forintra lenne szükség.

*

A patikai ügyelet tarthat zárástól nyitásig, tehát az esetek többségében esete 20 órától reggel 8-ig. Egy másik változata e szolgáltatásnak  a zárástól késő esetig, például 22 óráig tartó ügyelet, amelynek folytatásaként a reggeli nyitásig készenlétet adnak. S van egy harmadik lehetőség is, az úgynevezett részleges ügyelet, többnyire pihenő- és szabadnapokon. Készenlét esetében 30 percen belül kell a gyógyszerésznek a „forgalom” rendelkezésére állnia.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés