hirdetés
hirdetés

Parkinson-kórban is hatásosabb a drágább placebo

Jobb motoros teljesítményt nyújtanak a Parkinson-kórban szenvedő betegek, ha úgy hiszik, drágább gyógyszerrel kezelik őket – derül ki egy véletlen besorolásos, kettős vak vizsgálatból, amelyben valójában placebót alkalmaztak.

hirdetés

A betegek terápiás elvárásai fontos szerepet játszanak a különféle kezelések hatásosságában, és számos betegségben – köztük például Parkinson-kórban – a placebohatásnak igazoltan része van az állapotjavulásban. A kezelés (el)várt hatásosságát szubjektíven befolyásolja a vélt vagy valós terápiás költség: a drágább – vagy legalábbis annak gondolt – új gyógyszer akkor is kedvezőbb hatást fejthet ki, ha valójában nem más, mint inaktív placebo.

A fenti gondolatsort alátámasztó, frissen közzétett vizsgálatban középsúlyos-súlyos Parkinson-kórban szenvedő betegek egy 12 fős csoportját kezelték „olcsónak” vagy „drágának” minősített „új dopamin-agonistával” szubkután injekcióban, véletlen besorolás szerint. Az „experimentális kezelés” a levodopa-terápiát egészítette ki, amely mellett már on-off típusú motoros fluktuációk jelentkeztek. A Parkinson-kórt átlagosan 11±6 évvel korábban kórismézték a vizsgált betegeknél, és a levodopára mindegyikük jól reagált; motoros működésük még a gyógyszerhatás megszűnése után is viszonylag elfogadhatónak minősült.

A résztvevőket úgy tájékoztatták, hogy ugyanazon hatóanyag két eltérő készítményével fogják kezelni őket, amelyek valószínűleg hasonlóan hatékonyak, de jelentős árkülönbség van közöttük: az egyik egyszeri adagja mindössze 100 dollárba, míg a másiké 1500 dollárba kerül; az „állítólagos cél” a hasonló hatásosság igazolása volt. A „kétféle” vizsgálati készítményből – amely valójában fiziológiás sóoldat volt – egy-egy adagot alkalmaztak. A második kezelésre nagyjából 4 órával az első után került sor – akkor, amikor az elsőként beadott szer hatására észlelt kedvező hatás megszűnését jelezte a beteg.

A motoros működést standard állapotfelmérő tesztekkel, az agyi aktivitást funkcionális MR-vizsgálattal ellenőrizték a vizsgálat kezdetén (a levodopa klinikai hatásának megjelenésekor, illetve lecsengésekor), majd az experimentális kezelések után.

A kezdeti állapothoz viszonyítva az „olcsó” és a „drága” placebo is javította a betegek motoros működését, ám a drágább placebo 10 százalékkal jobb hatásúnak mutatkozott. Azoknál, akiket először a drágább placebóval kezeltek, nagyobb mértékben javult az egységes Parkinson-kór-értékelési skálán (UPDRS, Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) elért pontszám, mint azoknál, akik az olcsóbb placebót kapták először. Hasonlóképpen, az általános klinikai állapot pontszáma is nagyobb mértékű javulást tükrözött azok körében, akik úgy hitték, hogy első lépésben a drága gyógyszert kapták. A drágább kezdő (placebo)kezelés hatása nagyjából félúton volt a levodopa és az olcsó placebo által előidézett hatás között.

Az agyi képalkotó vizsgálatok – épp ellenkezőleg – nagyobb mértékű aktiválódást jeleztek az olcsóbb placebo, mint a drága placebo vagy a levodopa alkalmazásakor. Függetlenül az experimentális kezelések sorrendjétől, bizonyos agyterületeken – köztük a bal agyfélteke oldalsó szenzorimotoros kérgi régiójában – csak az olcsó placebo váltott ki aktiválódást.

A Neurology című folyóiratban publikált vizsgálat első szerzője, Dr. Alberto J. Espay, a Cincinnati Egyetem neurológus docense szerint a tanulmány hasznos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a kezelés vélt költsége számottevően módosíthatja a placebohatást a klinikai vizsgálatokban. Emellett arra is rávilágít, hogy a placebohatás kiaknázása jelentősen növelheti bizonyos valós kezelések hatásosságát, ami egyben lehetőséget adhat az aktív gyógyszer adagjának csökkentésére, és így potenciálisan a nemkívánatos hatások tompítására is.

A Parkinson-kór egyike azoknak a betegségeknek, amelyek esetén fokozottan érvényesül a placebohatás – magyarázza a kutató. A placebokezelés hatására ismerten fokozódik a dopaminfelszabadulás az agyban, ami nemcsak a betegek mozgására, hanem a terápiás elvárásaikra, motivációjukra és az új kihívásokra adott válaszreakcióikra is hatással van.

A vizsgálat végén a kutatók a betegek előtt is feltárták a tanulmány valódi célját és az alkalmazott kezelések valós tartalmát, mire a 12 résztvevő közül nyolcan bevallották, hogy a drágább gyógyszertől jobb hatást reméltek, mint az olcsóbb vizsgálati készítménytől, és meglepődtek, milyen hatásbeli különbséget eredményeztek saját elvárásaik. Velük ellentétben a többi négy beteg úgy nyilatkozott, hogy a drágább gyógyszertől sem várt jobb hatást, mint az olcsóbbnak mondott új készítménytől, és esetükben nem is hozott jelentős változást a kezelés.

 

Fájdalom ellen is jobb a drágább

Egy 2008-ban publikált tanulmányban a placebóra szintén igazoltan jól reagáló fájdalomérzet csillapításában vizsgálták, hogyan befolyásolja a vélt terápiás költség a – hatóanyag nélküli – kezelés hatását. A JAMA című folyóiratban közzétett írás (Commercial Features of Placebo and Therapeutic Efficacy) szintén arra világít rá, hogy a gyógyszer ára meghatározó tényező lehet a terápiás hatás szempontjából – legalábbis a placebóra jól reagáló kórállapotokban. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja által vezetett tanulmányban a résztvevők (n=82) fájdalomtűrő képességét vizsgálták enyhe elektrosokkot alkalmazva, majd egy „újonnan engedélyezett fájdalomcsillapítónak” mondott placebóval kezelték a vizsgálati alanyokat. Az egyik csoport azt a tájékoztatást kapta, hogy a kapszulák darabja 2,50 dollárba kerül, míg a másik csoportot úgy informálták, hogy a kapszulát akciós áron, darabját 10 centért szerezték be. A teljes árú gyógyszerrel kezelt csoport 85 százaléka enyhébbnek érezte az elektrosokkal kiváltott fájdalmat a placebo bevétele után, míg az olcsó gyógyszer csak a csoport tagjainak 61 százalékánál tompította a fájdalmat.

Bár a vizsgálat nagymértékben leegyszerűsített és viszonylag kisszámú résztvevővel zajlott, dr. Dan Ariely, a tanulmányt vezető viselkedéskutató közgazdász szerint jelentős kérdésekre világít rá. Nevezetesen például arra, hogy a vélelmezett minőséget és a várt terápiás hatást nagymértékben befolyásolja a készítmény ára. Egyben arra is magyarázatot adhat, miért népszerűek bizonyos drága patikaszerek a jóval olcsóbb alternatívákkal összehasonlítva, vagy miért állítják gyakran azt a betegek, hogy a generikus gyógyszer kevésbé jó hatású, mint az originális készítmény. Úgy véli, az ár alapján ítélő és az elmondottnak megfelelő hatást váró betegek esetében kiemelt jelentőséggel bír a placebohatás, amit a gyógyítás számos területén érdemes lenne maximálisan kihasználni.

Források: Medical Daily, EurekAlert!

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés