hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Hankó Zoltán információhiánnyal magyarázta a vásárlástól való ódzkodást

Önrész nélkül is kaphat hitelt a patikus?

A gyógyszerészi tulajdonrész növelésére kidolgozott két pénzügyi konstrukció egyikénél valószínűleg a vevők 10 százalékos önrészétől is eltekintenek – derült ki azon a háttérbeszélgetésen, ahol a GKI-EKI ismertette a patikák között, több témában végzett felmérése eredményeit.

hirdetés

A kutatás során a patikatulajdonosok véleménytérképét akartak felrajzolni az aktuális kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, ismertette munkájuk célját a GKI-EKI ügyvezetője, Dózsa Csaba. Kérdéseikkel összesen 500 patikát kerestek meg, amelyek közül 230-an válaszoltak. A két kiemelt téma az árréstömeg bevétel alakulása valamint a tulajdonviszonyok várható átalakulása volt, nyilván nem véletlenül, hiszen – mint az kiderült – a jövedelmezőség jelentősen befolyásolja a tulajdonszerzés iránti elkötelezettséget. Az érintettek véleménye szerint a vaklicit 82, a korábbi, liberalizációval összefüggő patikaalapítási láz illetve a generikus program elindítása 71-71 százalékkal csökkentette a patikai árréstömeget.

 
GKI-EKI felmérés 
A patikák tulajdonosainak és vezető gyógyszerészeinek véleménye a gyógyszertárak kapcsán történt főbb változásokról – a kutatást ide kattintva letöltheti! 

A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke viszont meglepetésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a válaszadók 4 százaléka a fentiek ellenére növekvő bevételről adott számot. Hankó Zoltán szerint egyébként ma már helyesebb lenne „árréstömeg-jellegű patikai bevételről” beszélni, hiszen a 2010-2012 között 4,9 milliárddal csökkent árréstömeget a kormány több tétellel – generikus programra 3,6 milliárd, patikák működési célú támogatására 700 millió, s további 4,4 milliárd szolgáltatási díjként - igyekezett kompenzálni.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke ellenben úgy látja, hogy az elmúlt két esztendőben összesen 20 milliárdos veszteség érte a patikákat. A vaklicit – tette hozzá – drámai hatással járt, a legutóbbi, áprilisi árverseny gyors felmérésük szerint havi 200 ezer forinttal csökkenti a bevételt.

Nem festett optimista képet a jövőről Zlinszky János, aki szerint a generikus program 13 százalékkal csökkentette a közfinanszírozott illetve közgyógy készítmények forgalmát, a vaklicit minden egyes etapja pedig további 2-3 százalékos csökkenést okoz a tb támogatott gyógyszerforgalomban. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke arra is figyelmeztetett, hogy a vaklicit végtelen történetnek ígérkezik, a végeredmény pedig Hollandiában látható, ahol eurócentekért adnak olyan gyógyszereket, amelyekért nálunk 300-400 forintot fizet a beteg. A vaklicittel az OEP 12-13 százalékos kiadáscsökkentést realizálhatott, míg a betegek térítési díja csak 3-4 százalékkal csökkent. Arról sem szabad Zlinszky szerint megfeledkezni, hogy minden egyes vaklicit során 50-60 készítmény támogatása szűnik meg (delistázás). Kalkulációjuk szerint a generikus program 9-10 milliárd forintos veszteséget okozott. 

Tulajdonrész-vásárlás: púp a hátukon? 

Ami a törvény által kikényszerített tulajdonszerzést illeti, a GKI-EKI felmérése szerint a megkérdezett patikák 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha nem lenne törvényileg kötelező, akkor nem változtatna a jelenlegi tulajdoni viszonyokon. Az érintettek 63 százaléka nem rendelkezik saját mobilizálható tőkével még a 25 százalékos tulajdoni hányad megszerzéséhez sem. A gyógyszerészek csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy hozzáférhet a Patika-alaphoz (amely alacsony kamatra kölcsönt ad a tranzakcióhoz), de csupán 12 százalékuk tervezi, hogy valóban él is majd ezzel a lehetőséggel.

Ami a konkrét számokat illeti, az Országos Tisztifőgyógyszerészi Hivatal adatai alapján 487 gyógyszertárban nem rendelkeznek a gyógyszerészek 25 százaléknyi tulajdonrésszel, az 50 százalékos tulajdoni hányadot illetően pedig 840 patika érintett (bár ebben benne foglaltatik a 25 százalék megszerzésében érintett több száz patika is – a szerk. megjegyzése). Hankó Zoltán információhiánnyal magyarázta a vásárlástól való ódzkodást, de mint hozzátette, a végleges konstrukció kialakítása előtt nem akartak hiú várakozást kelteni az érintettekben.(A Patikai Hitel-és Tőkeprogramról tudható információkért kattintson ide!)  Jelenleg úgy tűnik, hogy az úgynevezett Tőkealap esetében (amikor egy közbenső szervezet veszi meg a tulajdonrészt, s adja tovább a patikusnak) még a 10 százalékos önrésztől is eltekintenek, ami várhatón jelentősen megnöveli a konstrukcióba benevezők számát.

A jelenlegi gazdasági környezet nem teszi kiszámíthatóvá a 2014-es, 2017-es éveket, szögezte le a tulajdoni hányad emelésével kapcsolatban Mikola Bálint, aki ugyan elismerte, hogy nagy kedvezményt kapnak a patikusok, ám a kamat ígért 2,5 százaléka már nem ágazat specifikus, hiszen a kkv-k is megkapták e kedvezményt. Ennél nagyobb gondnak látja, hogy a tulajdonosszerzés nem segíti elő a generációváltást, s ha ad abszurdum megjelenik egy olyan kormányrendelet, amely életkorhoz kötné a személyi jog gyakorlását, akkor nem tudni, miként lépnének helyükbe a fiatalok.

A kiszámíthatatlan gazdasági környezet nem kedvez a tulajdonrész vásárlásnak, miközben az érintettek egy része – fejtegette Zlinszky János – nem is szeretne vásárlóként megjelenni, hiszen személyi jogosként a szakmai irányítás teljes tárházával rendelkezik.

A legfontosabb kérdés azonban – derült ki a résztvevők szavaiból –, hogy rendelkeznek-e a hitel törlesztéséhez elegendő jövedelmezőséggel a patikák, illetve hogy a gyógyszertárak jelenleg milyen potenciális piaci értékkel bírnak. A gyógyszerellátási struktúra elértéktelenedett – állította ezzel kapcsolatban Mikola Bálint, kalkulációi szerint legalább 30-40 százalékkal. Tehát már van egy jelentős vagyonvesztés. „A megtérülési mutató kalkulációja abba az irányba mutat, hogy még lejjebb nyomjuk ezt az értéket, ami vásárlás esetén jó, de ha el akarom adni, akkor kedvezőtlen.”

A normál üzleti életben általában öt-hét év alatti megtérülésnél kell számolni egy gyógyszertár esetében, ami pedig a jelenlegi értéket illeti, ez az öt-hat évvel ezelőttinek jó, ha az egyharmadát, kiemelt esetben legfeljebb felét eléri, fejtette ki a HGYSZ alelnöke.

A PharmaOnline kérdésére – mi történik azokkal a patikákkal, amelyek valami oknál fogva „bentragadnak” a Tőkealapot működtető szervezetben -, Hankó Zoltán elmondta: ekkor egy másik gyógyszerész lép az eredetileg tulajdonrészt vásárolni akaró helyébe, nem kell azzal számolni, hogy az állam nyakán ragad, illetve államosítják az adott patikát.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés