hirdetés
hirdetés

Oltásellenesség: a migráció miatt lesz egyre veszélyesebb

Ha nem hagy alább a kontinensen egyre jobban terjedő oltásellenesség, abból nagy bajok lehetnek, épp a bevándorlás miatt, írja az Index.

hirdetés

Január végén adta ki az Európába érkező migránsok egészségi állapotáról szóló jelentését a WHO, amelyből kiderült, hogy a legfrissebb adatok szerint világszerte mintegy 68 millió ember vált lakhelyet azért, mert arra kényszerítik, közülük 25 millió pedig országa határain túl keres menedéket. Továbbra is Törökország az a hely, ahol a világon a legtöbb menekült tartózkodik, a 2017-es adatok szerint 3,5 millió.

A menekültek és a bevándorlók globális nagyságrendje évtizedek óta viszonylag stabil, a világ népességének körülbelül 3 százalékát – 260 millió embert – teszi ki. Ebben benne vannak azok is, akik kényszerből hagyják el otthonukat, és azok is, akik gazdasági bevándorlók. Viszont az általános véleménnyel ellentétben a migránsoknak csak kisebb hányada tart gazdag államokba, 85 százalékuk fejlődő országokban van. Sok a menekült, aki állapota miatt egészségügyi ellátást igényel. Például Törökországban és Ukrajnában több mint egymillió ilyen esetről tudnak. Viszont a betegségeikkel kapcsolatban rengeteg a tévhit. Az általános vélekedéssel ellentétben jelentős hányaduk nem fertőző kórkép, hanem olyan probléma, ami a rossz életkörülményekből és higiéniás helyzetből, a megfelelő élelmiszerek hiányából, illetve a szennyezett ivóvízből adódik.

Körükben ritkábbak a daganatos megbetegedések – leszámítva a méhnyakrákot –, viszont azokat előrehaladottabb állapotban ismerik fel. Ebből adódóan az érintettek rosszabb állapotba kerülnek, életkilátásaik is gyengébbek. Gyakoribb körükben a cukorbetegség is, súlyosabbak az abból adódó szövődmények. Mérhető az is, hogy a vakcinákkal megelőzhető betegségek jobban érintik őket. Ezekre a helyzetekre az európai országok készülnek, szakembereik folyamatosan vizsgálják a helyzetet.

Azt már régóta látja a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), hogy nem a különleges trópusi betegségektől kell tartani, hanem attól, hogy Európában újra megjelenhetnek olyan betegségek, amelyek a védőoltásoknak köszönhetően már teljesen eltűntek. A szírek közegészségügyi állapota és egészségügye például nem volt annyira rossz a háború előtt. Ha megnézzük a WHO adatbázisában a 2011-ben kirobbant polgárháború előtti átoltottsági szinteket, azt látjuk, hogy minden évben 80 százalék fölötti volt a kanyaró elleni átoltottság. A háború alatt ez esett vissza 50 százalék körülire, és még 2017-ben is csak 59 százalékosra tudott visszaemelkedni.

Hasonlóan rossz a helyzet azokban az országokban, ahonnan a menedékkérők zöme érkezik. Szíria mellett ilyen Afganisztán, Irak, Pakisztán, illetve az afrikai szubszaharai régió. „Ezekben az országokban az átoltottság rendre elmarad a magyartól, illetve attól a legalább 95 százalékos szinttől, ami ahhoz lenne szükséges, hogy nyájimmunitás alakuljon ki” – fogalmaz Katz Zoltán gyógyszerész, a Műveleti Medicina Tanszék egyetemi tanársegédje. Ez igaz mind a kanyaróra, mind a hepatitis B-re, mind a gyermekbénulásra.

Mivel a menekülteknél a legnagyobb veszélyt az oltással megelőzhető betegségek jelentik, az európai járványvédelmi központ olyan állásfoglalást adott ki, hogy ahol nem lehet bizonyítani, hogy a migráns megkapta a védőoltásokat, ott azokat be kell adni.

A teljes információ

(forrás: Index)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés