hirdetés
hirdetés

Nincs kapcsolat az MMR-oltás és az autizmus között

Újabb vizsgálat cáfolja azt a tévhitet, hogy az MMR-vakcináció növeli az autizmus spektrum zavar megjelenésének kockázatát. A kapcsolat akkor sem igazolható, ha a családban előfordul autizmus.

hirdetés

Egy, a JAMA legfrissebb számában megjelent tanulmány közel 100 ezres gyermekpopuláció adatai alapján egyértelműen cáfolja, hogy kapcsolat lenne a morbilli (kanyaró), mumpsz és rubeola (rózsahimlő) elleni kombinált vakcina (MMR) beadása és az autizmus spektrum zavar (ASD, autism spectrum disorders) megjelenése között. Jóllehet az e témában végzett korábbi kutatások is ugyanezt jelzik, a köztudatban mégis él az a téves hiedelem, hogy az MMR elleni védőoltás autizmus megjelenéséhez vezethet. Az Egyesült Államokban például sokan e tévhit miatt nem adatják be gyermekeiknek az MMR-vakcinát, ami nemcsak az egyént, hanem a közösséget is veszélyezteti – jó példája ennek a kanyaró egyre gyakoribb felbukkanása, ami jelenleg komoly népegészségügyi probléma az USA-ban. Az Egyesült Államok országos járványügyi és betegségmegelőzési szervezete (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) az elmúlt években kitört kanyarójárványok kapcsán több alkalommal felhívta a figyelmet a védőoltás biztonságosságára és szükségességére.

 

Módszerek

A tévhitet cáfoló retrospektív kohorszvizsgálatban egy széles körű, privát betegbiztosítási rendszerrel összekapcsolt adminisztratív adatbázis (Optum Research Database) felhasználásával elemezték az MMR-oltás és az autizmus spektrum zavar kapcsolatát. A 2001–2012 között született vizsgálati alanyok és idősebb testvéreik (születési idő: 1997–2012 között) születésüktől legalább 5 éves korukig szerepeltek a betegbiztosítási rendszerben, ami így a vakcinációs státuszról és a gyermekeknél diagnosztizált betegségekről is információt adott. Az 5 éves korig beadott MMR-oltások számának (0, 1 vagy 2) figyelembevételével vizsgált elsődleges végpont az autizmus spektrum zavar igazolt fennállása volt.

 

Eredmények

Az elemzésben szereplő 95 727 gyermek közül 994-nél (1,04%) kórisméztek ASD-t, és 1929-en (2,01%) voltak azok, akik idősebb testvére igazoltan ASD-ben szenvedett. A betegség által érintett 994 gyermek közül 134-nél (6,9%) az idősebb testvér is beteg, míg 860 esetben (0,9%) a testvér egészséges volt.

Azokban a családokban, ahol a nagyobb gyermeknél nem állt fenn autizmus spektrum zavar, nagyobb arányban kapták meg a kisebb gyermekek az MMR elleni védőoltást: 2 éves korig a vizsgálati alanyok 84 százaléka (n=78 564), míg 5 éves korral bezárólag 92 százalékuk (n=86 063). Azoknak viszont, akik idősebb testvére ASD-ben szenvedett, 2 éves korig csupán 73 százaléka (n=1409), 5 éves korig 86 százaléka (n=1660) vette fel az oltást.

A lehetséges zavaró tényezőket – egyebek mellett a gyermek életkorát és nemét, illetve a szülők gyermekvállaláskori életkorát is – figyelembe vevő elemzés nem igazolt kapcsolatot az MMR-oltás és az ASD nagyobb kockázata között.

Azok körében, akik idősebb testvére ASD-ben szenvedett, az MMR-oltásban részesülő és a nem oltott gyermekeket összehasonlítva az ASD kórismézésének korrigált relatív kockázata 2 éves korban (azaz egyszeri oltás után) 0,76-nak, 5 éves korban (vagyis két oltás után) 0,56-nak adódott, tehát az oltás felvételéhez köthető többletkockázatról semmiképp nem beszélhetünk. Azok esetében, akik testvérénél nem diagnosztizáltak ASD-t, az MMR-vakcinával oltottaknál 2 éves korban 0,91-nak, 5 éves korban 1,12-nak adódott az ASD kórismézésének korrigált relatív kockázata a nem oltott gyermekekkel összevetve.

 

Következtetések

Egyértelmű tehát, hogy az MMR elleni védőoltás azok körében sem növeli az autizmus spektrum zavar megjelenésének kockázatát, akik családjában előfordul a betegség. Másként fogalmazva: az MMR elleni aktív immunizálás sem az ASD-ben szenvedő gyermekek kisebb testvérei körében, sem a teljes populációban nem befolyásolja az ASD incidenciáját.

 

A tévhitek gyökere

Sajnos, az ASD okairól még ma is keveset tudunk – írja Bryan H. King, a Washingtoni Egyetem pszichiáter professzora a tanulmányhoz kapcsolódó szerkesztőségi közleményben.  A kóreredettel kapcsolatos bizonytalanság fontos szerepet játszik abban, hogy sok szülő fél a gyermekkori védőoltások beadatásától, ha nagyobb gyermekénél ASD-t diagnosztizáltak – magyarázza a szakember. E populáció az ASD családon belüli előfordulása miatt valóban veszélyeztetettnek tekinthető a betegség megjelenése szempontjából. Így –még ha valamivel kisebb is az oltottak aránya az átlagpopulációhoz viszonyított nagyobb betegséggyakoriság okán könnyen arra a téves következtetésre juthatunk, hogy az aktív immunizálás – jelen esetben az MMR elleni vakcina – növeli a betegség előfordulásának rizikóját. A tudomány viszont nem ezt igazolja: napjainkig mintegy tucatnyi vizsgálatban írták le, hogy sem az ASD megjelenésére jellemző életkor, sem a betegség súlyossága vagy lefolyása nem különbözik a védőoltásban részesülő és a nem oltott gyermekek körében – mutat rá a professzor. A fenti eredmények alapján ahhoz sem férhet kétség, hogy az ASD családon belüli ismételt előfordulása sem függ attól, megkapta-e a gyermek az MMR elleni védőoltást vagy sem.

(Források: JAMA, Medscape)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés