hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 24., csütörtök - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

Népszerű étrend-kiegészítő és virágmag hatóanyaga is felkerül az állami dizájnerdrog-listára

Nem kevesebb, mint 207 anyaggal bővül szeptember 24-én az úgynevezett C-lista, amit azért hoztak létre 2012-ben, hogy a hétről-hétre megjelenő új dizájnerdrogokat (hivatalosabban: új pszichoaktív anyagokat) ellenőrzés alá vonják és gátolják a terjedésüket. Ám a jegyzékben ma már bőven megtalálhatók évezredek óta használt növények hatóanyagai is. Súlyos büntetés fenyegeti a tájékozatlan kereskedőket, közli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

hirdetés

Egy újabb csavarral most egy széles körben fogyasztott étrend-kiegészítő és fogyasztószer is felkerül a listára olyan, itthon nem törzskönyvezett gyógyszerhatóanyagok és doppingszerek mellett, amelyek csak marginálisan vagy egyáltalán nem bukkantak fel Magyarországon.

Mi alapján kerül egy szer a C-listára?

A C-lista eredetileg azt a célt szolgálta, hogy megelőzzék az újonnan felbukkant, illegális drogok hatásait utánzó, de ismeretlen kockázatú szereket addig, amíg alaposabban megismerik azokat. A kábítószerekkel ellentétben a C-listán szereplő szerek fogyasztói csak szabálysértést, terjesztői viszont bűncselekményt követnek el, tehát a kereskedelem azonnal szigorúan büntethetővé válik. Egy szert a törvény értelmében a kockázatértékelés elvégzéséig, de maximum két évig tarthatnak a C-listán, ezután vagy kábítószernek minősítik, vagy ha a kockázatok ezt nem indokolják, akkor áthelyezik az enyhébb besorolású D-jegyzékbe. Az utóbbi átsorolás a C-lista nyolc éve alatt egyszer sem történt meg, vagyis eddig minden kockázatértékelt C-listás szert kábítószerré minősítettek, a D-lista pedig üresen tátong. Sajnos a döntések alapját képező kockázatértékelő dokumentumokat nem ismerhettük meg annak ellenére, hogy közérdekű adatról van szó, hiába pereskedtünk az Országos Addiktológiai Centrummal. Így azt sem tudhattuk meg, hogy miért keveredett 2015-ben a dizájnerdrogok listájára két olyan növény – a látnokzsálya és az iboga – hatóanyaga, amelyeket évezredek óta használnak, így tulajdonságaik jól ismertek. A szeptember 24-i módosítás tovább halad ezen az úton, hiszen újabb növényi és egyéb, legális forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmaz.

Akkor ezek a növények és étrend-kiegészítők épp olyan veszélyesek, mint a dizájnerdrogok?

A növényi hatóanyagok és az ismert étrend-kiegészítők összetevői igencsak távol esnek a zuglaborokban előállított, ismeretlen hatású dizájnerdrogoktól. A fő különbség, hogy a kutatásoknak köszönhetően az előbbieknek jól ismerjük az előnyeit és kockázatait. Hogy miért kerültek mégis egy listára az új pszichoaktív anyagokkal, azt az magyarázhatja, hogy a jogalkotó azokat a szereket vette alapul, amelyeket az Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) felé korábban már jelentettek valamelyik európai országból, de itthon még nem minősültek szabályozott szereknek.

Így történhetett meg, hogy a listára felkerült az afrikai feketebab nevű növény magjában található 5-HTP is. Ez a vegyület a szervezetben szerotoninná alakul, ezzel javítva a hangulatot, emiatt sokan használják depressziós tünetek kezelésére. A hatóanyag boltok ezreiben megtalálható étrend-kiegészítőként. Félő, hogy a kereskedők egy részéhez csak késve jut el a hír, hiszen álmukban sem gondolnák, hogy olyan terméket forgalmaznak, ami felkerülhet a dizájnerdrog-listára, így akár 5-10 év börtönt kockáztatnak, ha fiatalkorúaknak adnak el belőle pár dobozzal. De az is szabálysértést fog elkövetni, aki a korábban vásárolt 5-HTP hatóanyagú termékét szeptember 24-ig nem fogyasztja el. Aki pedig két évre elfeledkezne a korábban megvásárolt 5-HTP termékéről, az minden bizonnyal kábítószert fog tartani.

Milyen egyéb szerek kerülnek most fel a C-listára?

Felvették a listára a sárga szarumák, a sárkányvér, a bételdió és a kanna nevű növények hatóanyagait (egy válogatást a listára vett főbb anyagokból itt találsz). Szintén a C-listán kötött ki az LSD vegyülettel rokon LSA is, amely többek között a Hawaii bébi farózsában és a kék hajnalka magjában található. (Mielőtt bárki kertészeti boltba rohanna: a hajnalka magjának fogyasztása az LSD-vel ellentétben olyan kellemetlen testi tüneteket is okoz, mint a hányás, az érösszehúzódás és a végtagfájdalom.) Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy októberben már megvádolják-e tiltott anyag kereskedelmével azt a veteményboltot vagy hipermarketet, amelyik hajnalkamagot árul.

A teljes információ a TASZ honlapján

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés