hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 12., szerda - Klára.
hirdetés

Nem értik a magyarok az egészséget

Meglehetősen rossz a magyarok egészségtudatossági indexe, bár az eddig felmért nyolc uniós ország polgárai sem teljesítettek sokkal jobban – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének csütörtöki sajtóbeszélgetésén, ahol bemutatták a szervezet új elnökét is.

hirdetés

Európa szerte mind többet foglalkoznak a Health Literacy-val, amelyet – jobb híján – egészségértésnek fordítottak. Azt mutatja meg, mennyire képes a páciens értelmezni az egészségügyi információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megértse, mi történik vele a kezelések alatt, és döntéseket hozzon saját gyógyításával kapcsolatosan – magyarázta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke, Thomas Straumits.

A magyar társadalom mindössze 11 százalékának kitűnő az egészségtudatossági szintje, ők azok, akik képesek eligazodni az egészségügyi információk között, és saját helyzetüknek megfelelően értelmezni azokat – közölte Kun Eszter, a Szinapszis Kft. munkatársa arról a nemzetközileg validált kutatásról, amelyet az AIPM támogatásával végeztek idén májusban és júniusban, kilencedikként a tagországok közül. A reprezentatív felmérésben személyes megkereséssel mérték fel 1008, 16 éven felüli magyar egészségértését, és meglehetősen rossz eredményekre jutottak, ami nem is csoda, hiszen a korábbi kutatások azt már igazolták, hogy a krónikus betegek fele nem tartja be az orvos terápiás utasításait, és nyolcvan százalékuk legyint az életmódtanácsokra.

A megkérdezetteknek 47 kérdésre kellett válaszolniuk, az így született adatok összesítéséből kiderült, hogy 32 százalékuknak problémás, 38 százalékuknak elégséges, 20 százalékuknak viszont elégtelen az egészségtudatossági szintje. Ez utóbbi csoportba leginkább a vidéken élő, nyugdíjas korosztály tartozik, de Kun Eszter hozzátette, találkoztak ebben a körben rokkantakkal, és fővárosi fiatalokkal is. Számukra egyébként az írás, olvasás, szövegértés is nehézségeket okoz, és bár ez a réteg veszi igénybe leginkább az ellátásokat, orvoshoz is nehezen jutnak el és az ellátórendszerben sem tudnak tájékozódni. Nyolcvan százalékukhoz az információk sem jutnak el, de ha mégis, 90 százalékuk képtelen azt értelmezni.

Az ellátórendszer a jobb egészségtudatossági szinten állóknak is nehézséget okoz, így van ezzel ugyanis a megkérdezettek 43 százaléka, akik a háziorvosi rendelőbe még eljutnak, ám a beutalókkal a kezükben már csak nehezen tudnak továbblépni. Ha bekerülnek a szakellátásba, 47 százalékuk nincs tisztában azzal, mit jelent a második szakorvosi vélemény, így intézményről intézményre vándorolnak. De nem kell kórházba kerülni ahhoz, hogy elvesszenek az információk között, hiszen a kérdezettek 35 százaléka nem tudja megítélni, hogy mely védőoltásokra van szüksége. Míg az egészséges életmód kulcskérdése a megfelelő étrend, a lakosság 44 százaléka nem képes értelmezni az élelmiszerek csomagolásán lévő feliratokat.

Thomas Straumits
Új elnököt választott az AIPM: Thomas Straumits Jakab Zoltántól vette át december elején a stafétát. A svéd gyógyszerész széleskörű nemzetközi gyógyszeripari tapasztalatokkal rendelkezik, az MSD svédországi leányvállalatánál a marketing, a kereskedelem és a külső kapcsolatok területén dolgozott, majd a Merck/MSD amerikai központjának termékfejlesztési osztályán folytatta a munkát. Svájcban a cég európai központjában regionális marketing vezetője, majd az MSD Európai és Kanadai Régiójának kereskedelmi igazgatója lett. 2014 júniusától a magyarországi MSD Hungary Pharma Kft. ügyvezető igazgatója, az AIPM-ben januártól elnökségi tag.

A prevenció hasznosságával szinte mindenki tisztában van, mégis közel 50 százaléknak nehézséget okoz, hogy az erről szerzett ismereteit önmagára vonatkoztassa és alkalmazza. Miközben a weboldalak látogatottsága 2008 és 2014 között megháromszorozódott, az összes látogatások 17 százaléka egészségügyi portálokra irányul, a tájékozódók 49 százalékának nehézséget okoz annak megítélése, hogy a médiából származó információk megbízhatóak-e. Csekély vigaszt jelenthet, hogy míg a magyarok egészségtudatossági indexe 32,2 százalék, a legjobban teljesítő Hollandia is alig több, mint két százalékkal teljesített jobban.

A lakosság általános egészség-ismereti szintje és információ-feldolgozási képessége szoros összefüggésben van az egészségügyi rendszer hatékony működésével és egy egészségesebb társadalom kialakulásával – mondta Thomas Straumits, hozzátéve, a páciensek jobb egészségértése az egészségügyi kasszákban is megtakarítást eredményezhet, ezért nemcsak az egyén és az ellátórendszernek, hanem az azt fenntartó államnak is érdeke a betegedukáció. Ez utóbbiban vállalnak most az eddiginél remélhetőleg jóval markánsabb szerepet a betegszervezetek, így a betegtudatossági európai kampányhoz csatlakozva a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) online és offline kampányt indít – számolt be a rendezvényen Koltai Tünde, a szervezet elnöke. Mint mondta, törekszenek arra, hogy a beteg és orvosa közötti viszony partneri legyen, és javuljon a kommunikáció. Hozzátette azt is, a tájékozott betegnek javul a terápiahűsége, amivel 3-5 százalék takarítható meg az egészségügyi költségvetésből; Magyarországon ez évente 50-60 milliárd forint nyereséget jelentene az ellátórendszer számára.

Az egészségtudatosság a betegséghez való viszonyt változtatja meg – foglalta össze Thomas Straumits, hozzátéve, az egészségértés szintjének javításában az egyénnek is döntő szerepet kell vállalnia, ugyanakkor az egészségügy, az oktatás, a gyógyszeripari szereplők és a betegszervezetek közösen tudnának kialakítani egy olyan programot, amellyel javulhatna a magyarok egészségtudatossági indexe.

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés