hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 27., vasárnap - Adalbert.
hirdetés

Nehéz időszakon van túl a Richter

A cég életében nem sűrűn fordul elő, hogy egyszerre több fronton is akadályokba ütközik, derül ki a Piac&Profit interjújából, amelyet Orbán  Gáborral, a Richter vezérigazgatójával készítettek.

hirdetés

Komoly kihívások elé állította az élet a Richtert az elmúlt időben. Egyrészt a méhmióma elleni készítményükkel kapcsolatos vizsgálatok, másrészt a gyógyszerek nyomon követésére szolgáló úgynevezett szerializáció feltételeinek megteremtése adott az üzleti tervben nem szereplő feladatot.

Túl vannak a nehezén?

Az elmúlt két évben valóban kijutott nekünk a nehézségekből. Az említett készítmény története mára nagyjából nyugvópontra jutott. Tény, hogy az uniós hatósági vizsgálatok következményeként lényegesen csökkent a termék kereskedelmi potenciálja, miután az alkalmazási előiratban korlátozásokat vezettek be. Az előírt májfunkciótesztek jelentősen nehezítették a terápia alkalmazhatóságát. Ennek ellenére idén 25 millió eurónál kicsivel nagyobb forgalma lehet a terméknek, ami a körülményeket figyelembe véve nem rossz eredmény. Továbbra is ez az egyetlen gyógyszeres terápia a méhmióma kezelésére. Alternatívája csak a műtét, amely nem kockázatmentes beavatkozás. De jövő év közepén megszűnik a termékhez kapcsolódó adatkizárólagosság, így a piacon megjelenhetnek a generikus versenytársak is.

Érdemes még ezt a készítményt forgalomban tartani egyáltalán? Szét is bonthatjuk a kérdést, üzleti és szakmai szempontokra.

A válasz egyértelműen igen, mindkét szempontból. Szakmailag nem is lehet kérdés. Üzletileg is megéri mindaddig, amíg a promóciós költségeket kordában tudjuk tartani.

(...)

A másik nyűg a szerializáció volt. Röviden elmagyarázná olvasóinknak, mit is takar ez a kifejezés?

Egyedi azonosítókat kell a gyógyszerdobozokon elhelyezni, sorszám és kétdimenziós kód formájában, ami sokszor a dobozok áttervezését, a méret növelését is szükségessé tette. Ehhez a raklapok számában, a szállításban közreműködő kamionok méretében, a raktárkapacitásban is igazodnunk kellett. A legnagyobb nehézséget a kiszerelő sorokon okozott az intézkedés. Tizenhárom ilyen kiszerelő sor van Budapesten, amelyeknek több mint kétszázmillió doboz a kibocsátása egy évben. Nem elég csak növekvő sorrendben beállítani az azonosító számozást, hanem olyan informatikai rendszert kell kialakítani és úgy kell ezeket nyilván tartani, hogy a termék követhető legyen bárhol a világban, ahogy egy csomagküldő szolgáltatás esetében is nyomon tudjuk követni, hogy mi van a küldeménnyel, amíg eljut hozzánk. Ennek az a célja, hogy kizárja a gyógyszerhamisítást, de tudjuk, hogy a zárt rendszerben, a nagykereskedőtől, a patikából származó gyógyszer hamisítása Magyarországon soha nem volt jellemző. Ma sem az, ezért a szerializációt egy aránytalanul nagy válaszreakciónak látjuk. A teljes európai gyógyszeriparnak ez egymilliárd eurójába került.

Ebből mennyi jutott a Richterre?

A felkészülés évei alatt ez több milliárd forintos beruházási költséget vont maga után, de azóta is folyamatosan többletköltséget jelent. Elsődlegesen az amortizáció miatt, de a munkaerőköltségek is növekedtek, hiszen több munkaerőre és több műszakra volt szükség ahhoz, hogy ismét elérjük a szerializáció előtti kapacitást a kiszerelő üzemünkben. Emiatt egy elég komoly, tartós, éves szinten milliárdos nagyságrendű többletköltséggel kell kalkulálnunk. Egy fontos tapasztalatot mindenképpen szereztünk. Ha vissza tudnék menni az időben, akkor biztos, hogy sokkal nagyobb készlettel vágnék neki ennek az időszaknak. Úgy gondolom, ezt mások jobban csinálták. Tanultunk az esetből.

A teljes interjút a Piac&Profit közli.

(forrás: Piac&Profit)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés