hirdetés
hirdetés

Hogyan kezelje, ha megelőzni nem tudta?

Nátha és influenza

Lényeges a betegekben tudatosítani azt, hogy mindkét esetben vírus okozta megbetegedésről van szó, így az antibiotikumok alkalmazása felesleges, és a rezisztencia terjedését tekintve káros következményekkel járhat.

hirdetés

Ha tél, akkor kezdődik az influenzaszezon: minden évben újra és újra támadnak a folyamatosan változó influenzavírusok. Ezzel szemben a náthát okozó vírusok egész évben (érezhetően) velünk vannak, és olyan panaszokat okoznak, amik jól ismertek a laikusok körében is. A nátha különösen gyakori a hat évesnél fiatalabb gyermekeknél, ők akár évi hat-nyolc alkalommal is megbetegedhetnek. Kamaszkorra évi négy-öt náthás epizóddal lehet számolni, míg felnőtteknél évi maximum három-négy alkalommal jelentkező kellemetlenségről van szó. Mégis, az influenzaszezonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy miben hasonlít, és miben különbözik a nátha és az influenza.

Lényeges a betegekben tudatosítani azt, hogy mindkét esetben vírus okozta megbetegedésről van szó, így az antibiotikumok alkalmazása felesleges, és a rezisztencia terjedését tekintve káros következményekkel járhat.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a legkülönfélébb – interneten terjedő, számos esetben tudományosan nem megalapozott – immunerősítő praktikák helyett vagy mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a kézmosásra. Sokan nem is gondolják, hogy a meleg vizes és szappanos kézmosás igazoltan az egyik leghatásosabb módja a nátha megelőzésének. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a kezek megtisztítására a legalább 60 százalék alkoholt tartalmazó készítmények használata javasolható. Nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága, az FDA, számos antibakteriális hatóanyagú (pl. triklozán, fenol, triklórkarbán, hexaklorofén) szappan forgalmazását betiltotta, ugyanis a gyártók nem minden esetben igazolták azt, hogy az adott termékük alkalmazása hatásosabb megoldást nyújt a különféle infekciók megelőzésére, mint a hagyományos szappanos-vizes kézmosás (1).

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_iakovenko'>iakovenko / 123RF Stock fotó</a>
Forrás: 123rf.com

Tudniuk kell a betegeknek azt, hogy bár egyetlen védőoltás sem képes 100 százalékos hatékonysággal megvédeni a beoltott személyt, az influenza megelőzésének továbbra is a leghatékonyabb módja a védőoltás felvétele. Az elmúlt években az influenza elleni vakcinák mintegy 40-60 százalékos hatékonyságú védelmet nyújtottak a laboratóriumilag igazolt influenzával szemben.

Az influenza különösen veszélyes lehet bizonyos betegcsoportokban; náluk mind a megelőzésre, mind a kezelésre kiemelt figyelmet kell fordítani (2):

  • krónikus légzőszervi betegek
  • krónikus szívbetegek
  • diabéteszesek és egyéb anyagcsere-betegségben szenvedők
  • HIV-fertőzöttek
  • daganatos betegek
  • orvosi kezelés miatt immunszuppresszáltak
  • 65 évesnél idősebbek
  • 1 évesnél fiatalabbak
  • várandós nők
  • alultápláltak

3 tudományos érdekesség az influenza elleni védőoltásról

No. 1. A délelőtti időpontban beadott influenza elleni oltás hatásosabb, mint a délutáni

Mivel az immunrendszer külső támadásokra adott válasza napon belüli fluktuációkat mutat, nem meglepő, hogy a humán influenzavírus elleni oltás beadásának az időpontja is befolyásolja a betegséggel szemben kialakuló védelmet. Mint az egy vizsgálatból (n=276) kiderült, egy hónap elteltével a délelőtti (9 és 11 óra közötti) időpontban beadott influenza elleni védőoltások szignifikánsan magasabb antitest-koncentrációkhoz vezetnek, mint a délután (15 és 17 óra között) beadottak (3).

No. 2. A sztatint szedő időseknél az influenzaellenes védőoltás hatékonysága jelentősen kisebb, mint a sztatint nem szedőknél

A sztatinok azon hatóanyagok közé tartoznak, amik „fő” terápiás hatásukon túl immunmoduláns szerepet is betöltenek a szervezetben; így különféle fertőzéses megbetegedések lefolyására lehetnek hatással, és a védőoltásokat követően kialakuló immunválaszt is befolyásolhatják.

Mintegy 140 ezer fő bevonásával és a 2002 és 2011 közötti időszak kilenc influenzaszezonjának az áttekintésével az derült ki, hogy az influenzavakcina hatékonysága a sztatint szedőknél csökken. Lokális járványok esetén az influenzaellenes oltás orvosi ellátást igénylő, akut légúti megbetegedéssel szembeni hatékonysága 14,1, illetve 22,9 százaléknak, míg kiterjedt járványoknál 12,6, valamint 26,2 százaléknak adódott a sztatint szedők, illetve nem szedők csoportjaiban.

Egy másik vizsgálat alapján az oltás utáni harmadik héten a vérben található, influenza-vírustörzsek elleni antitestek száma alacsonyabb a sztatint szedő betegeknél, mint a sztatinokat nem alkalmazóknál.

Leszögezendő, hogy a sztatinok influenzaellenes védőoltás hatékonyságát csökkentő hatását egyelőre hipotézisgeneráló felismerésként kell kezelni, és nem szabad, hogy ez a háziorvosokat, gyógyszerészeket az influenzaellenes védőoltások ajánlásában negatívan befolyásolja (4).

No. 3. A kövéreket kevésbé védi az influenza elleni vakcina

A 2009-es H1N1-pandémia során figyeltek fel arra, hogy a H1N1-vírus, ami sok fiatalt megbetegített, a túlsúlyos betegeknél különösen gyakran okozott súlyos lefolyású betegséget. Továbbá, az epidemiológusoknak feltűnt az is, hogy épp az elhízottak esetében csökkent mértékű az influenza elleni oltás biztosította védelem. Mint állatkísérletekkel is igazolták, ez nem csupán az alacsony antitesttiterrel magyarázható. Az oltóanyaghoz adott adjuvánsok (pl. alumínium-hidroxid) ugyanis az antitesttitert kellőképpen megemelték a túlsúlyos egereknél is, anélkül, hogy mindez a megbetegedéssel szembeni – sovány vagy normál súlyú egereknél tapasztalt mértékű – védelemmel járt volna együtt.

Valószínűsíthető, hogy a megfigyelések hátterében az adipositas immunrendszert – eddig nem ismert módon – befolyásoló szerepe húzódik meg (5).

Ennek fényében új megvilágításba kerül a 2. pontban taglalt sztatinszedés és influenza elleni védőoltás hatékonysága közötti kapcsolat is. Köztudott, hogy a sztatint szedők általában túlsúllyal küzdenek, így az elhízással, illetve az akut légúti betegségek pluszkilókkal küzdőknél tapasztalt megnövekedett gyakoriságával is magyarázható lehet a sztatint szedők influenzaellenes vakcinációjának gyengébb hatásossága (4).

A nátha és az influenza kezelése

A nátha és az influenza gyógyszeres terápiája elsősorban tüneti kezelést takar. A betegségek szerteágazó tünetegyüttesének a kezelésére számos vény nélküli forgalomban lévő gyógyszer áll rendelkezésre, többek között:

  • láz- és fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők (pl. paracetamol, ibuprofen, acetil-szalicilsav)
  • a torok kezelésére szolgáló antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő hatású szerek
  • köhögéscsillapítók (pl. dextrometorfán, nyálkatartalmú drogok)
  • hurutoldók, köptetők (pl. acetil-cisztein, kakukkfüves készítmények)
  • (nazális) dekongesztánsok (pl. fenilefrin, oximetazolin, xilometazolin)
  • tengeri sós nazális készítmények
  • inhalációs, mellkasbedörzsölő készítmények
  • gyógynövényalapú teák
  • vitaminok

közül lehet válogatni.

A kínálatban – a belsőleg és a külsőleg alkalmazható gyógyszerek körében egyaránt – egyre nagyobb szerephez jutnak a kombinációs készítmények. Tabletták, belsőleges porok, orrspray-k, szopogatótabletták és szirupok között egyaránt lehet összetett készítményeket találni. A náthával és influenzával járó panaszok komplex jellegére tekintettel racionális választásnak tűnik ezeknek a kombinációs termékeknek az alkalmazása. Ezeknél a patikaszereknél az összetevők additív vagy szinergista hatását számos vizsgálat támasztja alá. Egy 2012-ben megjelent tanulmány rámutat arra, hogy a különféle – náthás vagy influenzás betegeknél is alkalmazható – hatóanyag-kombinációk (pl. analgetikum-dekongesztáns; illetve antihisztamin-analgetikum-dekongesztáns) kedvező hatásúnak bizonyulnak. Kontrollként a megfelelő monokomponensű készítményeket vagy placebót alkalmazva, a kombinációs készítmények alkalmazása rövidebb gyógyulási időben vagy a betegek jobb közérzetében mutatkozik meg (6). A betegek compliance-ét tekintve szem előtt kell tartani azt is, hogy a kombinációs készítmények kényelmes alternatívát kínálnak a többféle monokomponensű készítmény szedésével szemben, ami a tünetek jelentősebb és/vagy gyorsabb enyhüléséhez vezethet (7). Mivel a betegek gyakran többféle készítményt szednek egymással párhuzamosan, egy esetleges hatóanyag-túladagolás elkerülése érdekében fel kell hívni a beteg figyelmét arra, ha az általuk vásárolt készítmények többféle összetevőt tartalmaznak.

Bizonyos esetek túlmutatnak az öngyógyszerezés határain: súlyos légzési nehézségekkel járó panaszok, három napnál tovább tartó, magas láz vagy egyéb szokatlan tünetek (pl. tarkómerevség, bőrkiütések) jelentkezésekor a szövődmények elkerülése érdekében orvosi ellátás szükséges.

 

Irodalom:

1. https://www.federalregister.gov/documents/2016/09/06/2016-21337/safety-and-effectiveness-of-consumer-antiseptics-topical-antimicrobial-drug-products-for; 2016. nov. 2.

2. http://www.apotheken-umschau.de/Grippe; 2016. okt. 31.

3. http://www.medicalnewstoday.com/articles/309514.php; 2016. okt. 29.

4. J Infect Dis. doi: 10.1093/infdis/jiv457 (2015)

5. http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/69875/Warum-eine-Grippe-Impfung-adipoese-Menschen-weniger-gut-schuetzt; 2016. okt. 28.

6. De Sutter AI, van Driel ML, Kumar AA, Lesslar O, Skrt A. Oral antihistamine-decongestant-analgesic combinations for the common cold. Cochrane Database Syst Rev. 15, 2. CD004976. doi: 10.1002/14651858.CD004976.pub3. 2012.

7.Bangalore S, Kamalakkannan G, Parkar S, Messerli FH. Fixed-dose combinations improve medication compliance: a meta-analysis. Am J Med. 2007;120:713-9.

Dr. Budai Lívia PhD, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés