hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Best Practice: a korona új ékköve

Nagy-Britannia sikeres iparpolitikai fordulata

Sajátos, új iparpolitikájával a kutatás-fejlesztés és az innováció megkerülhetetlen szereplőjévé kíván válni Nagy-Britannia.  Hosszú időre szóló, kormányzati ciklustól független iparpolitikai konszenzus jött létre 2011-ben. Irigylésre méltó átgondolt, komplex rendszer. Például szolgálhat(na) Magyarország számára is. 

hirdetés

Az iparpolitikai kutatás-fejlesztés területén jelentős stratégia alkotásba kezdett az Egyesült Királyság, mondván, csak akkor képesek felvenni a versenyt a náluk sokkal olcsóbb piacokkal, ha a korábbinál nagyobb hozzáadott érték felé mozdulnak el. Mindezt az élettudományok területére is alkalmazzák. Nem véletlenül. Jelenleg körülbelül 4500 vállalat – köztük a 78 ezer embert foglalkoztató 300 klasszikus gyógyszercég – foglalkozik az élettudományok valamely területével Angliában.

Vége a kényelmi időszaknak!

A váltást többek között az is indokolta, hogy ráébredtek: az elmúlt évtizedek folyamatos növekedése elkényelmesítette az Egyesült Királyságot, nem vették fel a versenyt a többi országgal. Ennek tudható be, hogy más államokhoz – így többek között Németországhoz – képest a válság jobban megviselte iparukat, gazdaságukat. Az öregedő népesség, a krónikus valamint a civilizációs betegségek terjedése, a személyre szabott gyógyszerelés felé történő elmozdulás ugyanakkor folyamatosan nyomás alatt tartja az ipart és az élettudományokat érintő költségvetési kereteket. Számot kellett vetniük azzal is, hogy szűkül a K+F forrásokhoz való hozzáférés. Bár az Európai Unió célja az, hogy kutatás-fejlesztés területén a világ legversenyképesebb régiója legyen, e célt szolgáló forrásaira egyre többen aspirálnak. Többek között a később csatlakozott országok – mint például Magyarország! –, amelyek kitörési pontként szintén a K+F fejlesztését helyezték gazdaság és iparpolitikájuk középpontjába. Mindeközben a feltörekvő piacok ma már egyre inkább képesek megfelelni a klinikai kutatások által támasztott igényeknek. Ezzel kapcsolatban jelenleg épp Oroszországról hallani, hogy kórházait szeretné megfeleltetni az amerikai klinikai kutatások elvárásainak.

Újragondolandónak ítélték a szabályozási környezetet is, mondván: a két nagy versenytárs, az Egyesült Államok és Németország átláthatóbb, egyszerűbb, hatékonyabb e területen, ebből a szempontból versenyképessebbek. A feladat e téren ennek megfelelően a racionalizálás, a piacra jutás gyorsítása illetve a kutatás és a gyártás szabályozási kérdéseinek összehangolása, megoldása. E cél érdekében átnéznek minden egyes jogszabályt, hogy azok jobban szolgálják a cégek és a páciensek érdekeit. Az átvilágítás döntő munkálatai idén kezdődnek, s fejeződnek be.

A megoldandó problémák józan sorba állítása mellett azonban az is elengedhetetlennek bizonyult, hogy olyan stratégiát fogalmazzanak meg, amelyik politikai konszenzusra tarthat igényt. Magyarán: mivel egy ekkora ívű átalakításhoz kevés egyetlen választási ciklus, ezért fontos, hogy az egymást váltó kormányok tovább vigyék a megfogalmazott feladatokat, mellette és ne ellene dolgozzanak. További feltétele a sikernek az is, hogy az üzleti környezet és a kormányzat között együttműködés alakuljon ki. Ezek együttese tette egyébként lehetővé 2011-ben a stratégia megfogalmazását és kihirdetését.

Az igen ambiciózus célokat megfogalmazó stratégia három alappillérre támaszkodik. Ezek: az élettudományi ökoszisztéma felépítése, a tehetségek vonzása-fejlesztése-jutalmazása valamint az innováció területén a támogatások kialakítása illetve a szabályozók áttekintése.

Az ötletekhez pénz is kell

Az élettudományi ökoszisztéma keretében az egyik legfontosabb feladatnak az ipari illetve az akadémiai-egyetemi kutatás közötti távolság csökkentését tekintik. Az együttműködés szorosabbá tételéhez masszív forrásokat rendeltek, első körben például 310 millió fontot. A közös projektek támogatására 2012 végéig szétosztottak 49 millió fontot, aminek azonban csak egy része volt állami forrás, 25 millióval a magántőke járult hozzá a kutatóbázisok közelítését célzó programokhoz. E 49 millióból jelenleg 64 projekt zajlik.

E program a fentieken kívül a klinikai vizsgálatok támogatására és bővítésére fókuszál. Közismert, hogy e területen óriási versenyt vívnak egymással az országok, s bár belátták, az árakban nemigen tudnak lejjebb menni, az infrastruktúra kényelmesebbé tételével javíthatnak az Egyesült Királyság versenyhelyzetén. Ennek jegyében például olyan adatbázist hoztak létre, amelynek segítségével önkéntesként jelentkezhetnek kutatásra azok, akik olyan betegségben szenvednek, amelyekkel kapcsolatban már zajlik gyógyszer(ek) klinikai kipróbálása.  Ebben az esetben tehát az érintettek maguk keresnek kapcsolatot a gyógyszercégekkel.

Ugyanott szorít a cipő

A tehetséggondozás keretében ugyancsak feladatok sorát fogalmazták meg, többek között azt, hogy az Egyesült Királyságba vonzzák a világ vezető szakembereit és tehetségeit. Ennek keretében már 2012-ben pályázatokat írtak ki vezető kutatói posztokra, a győztes nyolc kutató között pedig 1,5 millió fontot osztottak szét – s a pályáztatást folytatják. Ugyancsak a kiváló szakemberek megszerzését célozza a bevándorlási szabályok enyhítése oly módon, hogy a vezető kutatókra és az akadémikusokra enyhébb, egyszerűsített szabályok vonatkozzanak.

Ami a fiatalok felkarolását illeti, itt hasonló problémákkal kellett szembenézniük az angol stratégáknak, mint a magyaroknak. Azzal például, hogy az élet- és természettudományok nem állnak épp a fiatalok karrierálmainak középpontjában, inkább közgazdásznak vagy jogásznak jelentkeznek. Így aztán a szakember utánpótlás sem mennyiségében sem minőségében nem üti meg azt a mértéket, amit a kutatóintézetek illetve az ipar elvárna. A helyzet megváltoztatása érdekében két irányba indultak el. Egyrészt létrehoztak egy olyan adatbázist, amelynek segítségével a regisztráló fiatalok karriertervet készíthetnek az élettudományok területén. Ehhez lehetőségeket, ötleteket, képzési tanácsokat kaphatnak a fenti oldaltól. Emellett tervbe vették a gyakorlati képzés fejlesztését. Nagy-Britanniában ugyanis – akárcsak nálunk – komoly problémát jelent, hogy az egyetemekről kikerülő friss diplomások semmiféle gyakorlati tudással nem rendelkeznek. Ezért elkezdtek ennek megfelelő képzéseket akkreditálni, s hozzájuk forrásokat rendelni.

Nem utolsó sorban számba vették azt is, hogy a kiváló kutatók sora egyáltalán nem ért az üzlethez, ami azzal a veszéllyel jár, hogy nem tudják sikeresen végigvinni innovációs elképzeléseiket. A helyzet javítása érdekében a konkrét üzleti képzés mellett, kombinált ösztöndíjakat is kialakítottak. Erősíteni igyekeznek ugyanakkor a klasszikus egészségügyhöz illetve az élettudományokhoz kapcsolódó szakemberek – mint például az informatikusok – helyzetét oly módon, hogy ennek megfelelő képzési programokat és ösztöndíjakat, illetve gyakornoki helyeket hoztak létre, míg az innovációval foglalkozó kezdő kisvállalkozásoknak mentorálási programot alakítottak ki, szektorspecifikus üzleti képzés formájában.

Támogató adórendszer

Többsíkú a kutatás-fejlesztés illetve az innováció adóösztönzése is. A kezdő vállalkozások történetében van például egy olyan szakasz – általában működésük 1-3 éve között –, amit „halálvölgyének” hívnak. Ez az az időszak, amikor – bár a cégnek van innovatív ötlete, mi több, ezt esetleg ki is dolgozta –, de nem jut el arra szintre, hogy üzletileg is hasznosítható legyen, s profitot termeljen. Nem véletlen, hogy sok vállalkozás vagy tönkre megy az említett időszakban, vagy feladja eredeti, innovatív célkitűzéseit. Ennek megakadályozására adatbázisban gyűjtik össze az innovatív ötletekkel rendelkező, piacképes cégeket, hogy szervezett formában, intézményesített keretek között összehozzák őket a befektetőkkel.

Abból kiindulva, hogy sok kisebb vállalkozásnak nincs pénze saját, akár gyártásra, akár laboratóriumként, akár irodaként használható helyiségekre, arra ösztönzik a befektetőket, hogy olyan épületeket emeljenek, amelyekben kisebb-nagyobb területeket, különböző funkciókkal bérbe adhatnak, így jutva bevételhez.

Ami az adóösztönzőket illeti, a nagyvállalkozásoknak adott kedvezmény az úgynevezett „Patent box”, ami azt jelenti, hogy a szabadalmak révén szervezett jövedelmek a társasági adó felével, 10 százalékkal adóznak. 

Lényegesen jelentősebb azonban az úgynevezett vonal feletti K+F kedvezmény. Ennek alkalmazásáról korábban már nálunk is volt szó, ám bevezetésére Magyarországon mégsem valósult meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégek K+F ráfordításaik 9,1 százalékát társasági adómentesen, közvetlen támogatásként megkapják a kormánytól. E rendszert 2013. április elsején vezették be, s számításaik szerint 2015-2016-ban már éves szinten 200 millió angol font kerül ily módon vissza a cégekhez.

(A cikk dr. Koncz Barbara, a PwC menedzsere előadása nyomán készült, mely 2013-ban a „Stratégia és taktika az egészségiparban – fókuszban az innováció hozzáadott értéke" címmel megrendezett konferencián hangzott el.)

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés