hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 22., kedd - Móric.
hirdetés

Módosul a (gyógyszer)közbeszerzés – több nyertest is hirdethetnek?

Valószínűleg a parlament őszi ülésszakán kerül a képviselők asztalára az új közbeszerzési törvény tervezete.

hirdetés

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár régóta hirdet központi közbeszerzést bizonyos medicinákra, az úgynevezett tételes elszámolás alá eső gyógyszerekre. Hasonló munkába kezdett 2012-ben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jogelődje, a GYEMSZI is. E szervezet több körben több tucat hatóanyagra írt ki központi közbeszerzést a kórházak részbeni gyógyszerellátása érdekében. A legtöbb eljárás során termékenként – legyen szó akár az OEP-ről, akár az ÁEEK-ról – egy nyertest preferálnak a kiírók. Nem véletlenül, hiszen a biztos, nagy piacért cserébe a lehető legkedvezőbb árat várják el –, s reményeikben nem is csalatkoznak.

Gondot okoz azonban, fűzi a fentiekhez Ilku Lívia, hogy amit ily módon nyerünk a vámon, könnyen elveszíthetjük a réven. Magyarán: ellátásbiztonsági szempontból lehet, hogy nem ez a legüdvözítőbb megoldás. Amikor ugyanis az állam egyetlen nyertessel szerződik, a többi gyártó és forgalmazó lényegében kiszorul a piacról. A forgalomba hozatali engedély azonban – az uniós jogalkalmazás eredményeként – forgalmazási kötelezettséggel jár. Amennyiben pedig ennek nem tudnak eleget tenni – erre a cégeknek három évük van – elveszítik az engedélyüket.

Sok függ persze attól is, hogy mennyi időre szólnak a különböző gyógyszerközbeszerzések. A kiíróknak – ismeri el a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója – több mindenre figyelniük kell az adott hatóanyagokkal kapcsolatban. Originális készítmények esetében például arra, hogy mikor jár le a szabadalmi védettség, vajon időben piacra lépnek-e a generikus forgalmazók, mikor kapják meg a forgalomba hozatali engedélyt. Különösen kényes a helyzet a biológiai készítmények esetében, mivel a biohasonlók forgalomba hozatali engedélyét az uniós gyógyszerhatóság, az EMA adja ki, s ennek időpontját maguk a cégek sem ismerik.

Mint azt az elmúlt évek is ékesen bizonyították, a nemzetközi gyógyszerpiac korábbi biztonsága némileg megingott. Bármikor adódhat olyan probléma, amely megakadályozza a szállítást, s hirtelen pótlásra a gyártási rendszer sajátosságaiból adódóan nincs mód. Mivel az egészségügyi kiadások világszerte elszabadulóban vannak, az államok számos eszköz bevetésével igyekeznek csökkenteni gyógyszerkiadásaikat. Csakhogy ez azzal az „eredménnyel” jár – mint azt az onkológiai szerek a 2012-2013-as világszerte megtapasztalt hiánya is mutatta –, hogy az alacsony árak miatt egyre több cég kivonul a gazdaságtalannak ítélt medicinák gyártásából. Magyarországon egyébként, Ilku Lívia szerint, nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó intézkedések történtek annak érdekében, hogy megakadályozzák a hektikus piaci mozgásokból adódó gyógyszerhiány kialakulását. Ezt szolgálná a jövőben az is, ha nem egy, hanem két vagy több nyertese lenne a központi gyógyszer közbeszerzéseknek.

Az új közbeszerzési törvény tervezete hangsúlyosan szól az ajánlattevők felelősségéről, mondván: olyan feltételeket vállaljanak, amelyeknek eleget is tudnak tenni. A jövőben ugyanis – így a tervezet – nem számíthatnak arra, hogy vállalásaiktól egy későbbi szerződésmódosítással megszabadulhatnak. Úgy tűnik egyébként, hogy a versenyár mindenhatóságától is szabadulna a jogszabályalkotó, hiszen kimondja: azokat a termékeket és szolgáltatásokat kell előnyben részesíteni, amelyek innovatív megoldásokat tartalmaznak, vagy minőségileg hozzáadott értéket jelentenek az olcsóbb árukkal, szolgáltatásokkal szemben.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés