Modern vakcinák elektronsugárral kezelt vírusokkal

Az elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagokban a kórokozókat általában vegyszerekkel, formaldehiddel vagy béta-propiolaktonnal ölik el. Németországi kutatók csoportja egy olyan módszert fejlesztésén dolgozik, ami a vegyszereknél gyorsabban, kíméletesebben inaktiválja a vírusokat, és kiküszöböli az esetleges vegyszermaradványok jelentette problémát.

A formaldehidben két hétig áznak a vírusok

A vakcinagyártás során alkalmazott hagyományos módszer során mintegy két héten keresztül áztatják a vírusokat hígított formaldehidben, ami meglehetősen hosszú időnek számít az ipari termelésben. Emellett, a formaldehid nem hagyja tökéletesen intakt állapotban a vírusok fehérjéit, aminek következtében az immunrendszeri aktiváció gyengül és a vakcina hatásossága csökken.

Ionizáló sugárzásokkal is próbálkoztak

Már korábban is voltak próbálkozások a vírusok ionizáló sugárzásokkal való inaktiválására. Erre a célra döntően a nagy hatótávolságú gamma-fotonokból vagy nagyenergiájú elektronokból álló sugárzásokat alkalmaznak. Bár a módszerek gyorsan hatnak, és döntően a DNS-struktúrát roncsolják, a felszíni antigén-struktúrák közel sértetlenül hagyása mellett, a módszereknek van hátránya is. Az alkalmazott sugárzások nagy hatótávolsága miatt a vírusinaktivációnak ez a módja – a sugárvédelmi előírások betartása mellett – jelentős sugárvédelmet (pl. abszorbens ólomfalak) igényel.

Kisenergiájú elektronsugárzással is elölhetők a vírusok

A vírusok inaktivációjának egyik ígéretes módja lehet a kórokozók kisenergiájú elektronsugárzással való kezelése. Ez a típusú sugárzás – a kemikáliák hosszú behatási idejével szemben – milliszekundumok alatt képes a kórokozókat elpusztítani, miközben a virális nukleinsavak roncsolása mellett a proteineket nagyrészt érintetlenül hagyja, és nem vezet az általuk kiváltott immunválasz romlásához.

A kisenergiájú elektronokkal való besugárzás nem igényel vastag abszorbens falakat és jelentős anyagi ráfordítással járó sugárvédelmi beruházásokat, mivel a sugárzás hatótávolsága ebben az esetben mindössze 10-15 mm.

Sikerrel kecsegtetnek az állatkísérletek

Állatkísérletek alapján a kisenergiájú elektronbesugárzással elölt vírusokból formulált vakcinák kellő mértékű immunválaszt váltanak ki. A következőkben a kutatók a vakcina-előállítás nagyüzemi méretekre való átültetésén dolgoznak – a Bill- és Melinda Gates Alapítvány anyagi támogatását is élvezve. A tervek szerint 5 év múlva kezdődhetnek meg az ilyen módon előállított vakcinák klinikai vizsgálatai.

A módszer egyéb területeken is alkalmazható

A vírusok kisenergiájú elektronsugárzással való inaktivációja nem korlátozódik az oltóanyagok gyártására. Az elképzelések alapján azt a jövőben például ebola-fertőzött vérminták kezelésére is alkalmazni lehetne, mielőtt a fertőző mintákat a szokásos laboratóriumi vizsgálatoknak alávetnék.   

(Forrás: Viruses)