hirdetés
hirdetés
2022. július. 07., csütörtök - Appolónia.
hirdetés

Mitől függ az onkológiai szerek ára?

A The Lancet Oncology tanulmánya szerint ugyanaz a tumorellenes szer akár négyszer drágább lehet egyes európai országokban. A szerzők a túlfizetés elkerülése érdekében a transzparencia fokozását javasolják.

hirdetés

Sabine Vogler és munkatársainak tanulmánya – Cancer drugs in 16 European countries, Australia, and New Zealand: a cross-country price comparison study – szerint ugyanazon új rákellenes szerek ára igen különböző attól függően, hogy hol vesszük meg azokat. A különböző európai országok, valamint Ausztrália és Új-Zéland árai között akár 388%-os különbség is lehet (a különbségek szélső értékei: 28 és 388%). A kutatók 31 originátor készítmény árát hasonlították össze, és Ausztrálián, valamint Új-Zélandon kívül 16 európai ország gyógyszeráraival kapcsolatos adatokhoz jutottak hozzá.

A tanulmányozott országok közül általában az Egyesült Királyság, Görögország, Spanyolország és Portugália fizeti a legkevesebbet ugyanannak a szernek az egységnyi adagjáért (egy tabletta vagy egy ampulla), míg Svéd- és Németország, valamint Svájc a legtöbbet.

A legnagyobb árkülönbséget a kutatók a mell-, tüdő-, pankreász- vagy ováriumrák kezelésében is használatos gemcitabine esetében találták, ennek egy ampullájáért 209 Eurónyit fizetnek Új-Zélandon, míg 43 Eurót Ausztráliában. Jelentős a különbség a csontáttétek kezelésében használatos zolendronsav esetében is, ennek egy ampullája 330 Euró Új-Zélandon, míg Görögországban 128 Euró. A biztosítók Németországban a hivatalos árlista szerint 223%-kal fizetnek többet a melanóma és leukémia terápiában használatos interferon alfa 2b-ért, mint Görögországban, mondja a tanulmány vezető szerzője, a WHO bécsi székhelyű, gyógyszerárazási politikával foglalkozó központjának (Collaborating Centre for Pharmaceutical Pricing and Reimbursement Policies) munkatársa, míg a nem-kissejtes tüdőrák kezelésében használatos gefitinib 172%-kal drágább Németországban, mint Új-Zélandon.

A rákellenes gyógyszerek ára az elmúlt években igen megszaladt, teszi hozzá Vogler, mára a tumorellenes egészségügyi költségek harmadát a gyógyszerek ára teszi ki. A rendelkezésre álló ausztrál adatok szerint 2000 és 2012 között az ország tumorellenes gyógyszerköltése 65 millió ausztrál dollárról 422 millió dollárra nőtt. A jelen tanulmány elkészültéig azonban nem készült olyan összehasonlítás, ami nagy számú fejlett ország gyógyszerárait hasonlította volna össze.

Vogler és munkatársai az ausztriai Közegészségügyi Intézet szolgáltatása (Pharma Price Information) által rendelkezésre bocsátott hivatalos gyógyszerárak alapján dolgoztak, 2013-as adatok alapján. A tanulmányban szereplő 31 szer közül egyik esetében sem került egy egységnyi 10 Eurónál kevesebbe. Négy gyógyszer (13%) egy egységnyi adagjának ára 250 és 500 Euró között mozgott, míg két szer (6%) egy egységnyi adagjának ára 500 és 1000 Euró között volt. Hét gyógyszer (23%) esetében az ár meghaladta az 1000 Eurót, míg a limfómában vagy mielóma multiplexben szenvedők hematopoetikus őssejttranszplantációja során használatos plerixafor injekciónként több mint 5000 Euróba került. A gyógyszerek harmada esetében az országok közötti árkülönbség 28–50%-os volt, míg a gyógyszerek fele esetében 50 és 100% között mozgott, három szer (10%) esetében pedig az árkülönbség elérte a 100–200%-ot.

Mindazonáltal a szerzők kifejtik, hogy a gyógyszerek valós árával kapcsolatban kevés információval rendelkezünk, így nem tudjuk, hogy a különböző országok a különböző gyógyszergyártókkal folytatott titkos tárgyalások során milyen árengedményeket tudtak elérni. A titkos megállapodások lehetővé teszik, hogy a betegek az adott országban hozzáférhessenek az új szerekhez, azonban a nyilvánosság hiánya azt eredményezheti, hogy más országok, amelyek a referencia-árat fizetik, jóval drágábban jutnak hozzá ugyanazokhoz a gyógyszerekhez. Sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség – magyarázza Vogler, aki azt reméli, hogy vizsgálatuk eredményei alapján az egészségpolitikusok árcsökkentést tudnak kiharcolni, és elérik, hogy a gyógyszerek árának megállapítása a nyilvánosság bevonásával zajlik majd a jövőben, továbbá az új szerekhez való hozzáférés nem attól fog függni, hogy hol él az illető beteg.

A The Lancet Oncology tanulmányáról beszámoló Reuters-cikk szerint egyébként a gyógyszerárak az USA-ban a legmagasabbak, ott a 20 legjobban fogyó szer átlagosan háromszor annyiba kerül, mint Nagy-Britanniában. A Reuters felhívja a figyelmet a Voglerék tanulmánya mellett megjelent kommentárra is, amelyben Wim H van Harten a 2015-ös európai gyógyszerárakat hasonlítja össze (Actual costs of cancer drugs in 15 European countries), és többek között kifejti: ma a kórházi költségek 30%-áért az onkológia a felelős, az onkológiai szerek hivatalos árában 92%-os különbség van a vizsgált 15 európai ország között, míg az árengedmények után 58%-os az eltérés.

Mindezek mellett, folytatja Wim H vanHarten, ahogy arra az American Society of Clinical Oncology legutóbbi konferenciája és számos publikáció felhívja a figyelmet, az árképzés folyamata továbbra sem nyilvános, a gyógyszergyártók nem adnak ki transzparens magyarázatokat vagy kalkulációt az árképzésükkel kapcsolatosan, és nem valószínű az sem, hogy a közeljövőben az árak megállapításakor figyelembe fogják venni a költség-hatékonyságot.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés