hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 25., péntek - Eufrozina, Kende.
hirdetés

Beszámoló a Köztestületi Napokról

Mindössze 5-6 gyógyszertár tulajdonlására készül az OEP 2014-ben

Egyelőre meglehetősen lanyha a patikai tulajdonrész vásárláshoz rendelkezésre álló hitelek iránti érdeklődés – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara szombati rendezvényén. A Köztestületi Napokon elhangzottak szerint az OEP jövő évi büdzséje már tartalmazza az eseteleges tulajdonszerzéshez szükséges forrást. Semmi sem marad titokban: a tulajdonszerzést minden egyes esetben a nemzetgazdasági miniszter hagyja jóvá – minden szerződés „felkerül az asztalra”.  

hirdetés

A hitelfelvételi boom elmaradásának az is az oka, hogy a banki alkalmazottak sok esetben meglehetősen tanácstalanok a hozzájuk forduló gyógyszerészek ügyében, mivel a patikusi tulajdonrész emelését célzó jogszabályok egy sor vadonatúj rendelkezést tartalmaznak. Így például korábban üzletrész vásárlásához egyáltalán nem lehetett hitelt felvenni, mint ahogy magánemberek sem vehették igénybe a Garantiqa – Hitelgarancia Zrt. szolgáltatásait sem. A várhatóan viszonylag csekély számú hitelfelvételnek azonban elsősorban az az oka, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságoknál sok esetben „papírmunkával” intézik el a patikusi tulajdonrész 25 százalék fölé emelését, derült ki a Magyar Gyógyszerész Kamara hét végi, Köztestületi Napok című rendezvényének fórumán. (A közforgalmú gyógyszertárak gazdálkodásáról pénteki, Három év alatt 117 gyógyszertár zárt be címmel megjelent cikkünkben olvashatnak – a szerk.) 

A gyógyszerészi tulajdonátrendezést miniszteri biztosként levezénylő – ám néhány napja e tisztségétől néhány napja elköszönő – Horváth Zsolt szerint a hitelezés fellendülésére akkor lehet majd számítani, amikor a tulajdoni rész átruházással együtt a menedzserjogok, a nyereség felosztásának aránya is „mozgásba lendül”. Erre pedig nyilván a többségi, 50 százalék fölötti tulajdonrész gyógyszerészi megszerzésekor lehet számítani.  A volt miniszteri biztos szerint az sem kizárt, hogy néhány ügylet idővel bíróság elő kerül, bár szerinte ettől sem kell megijedni, s mint azt mondta: a  bölcs bíróság rendet rak, s ha ez a rend nem felel meg a törvényalkotó szándékának, akkor módosítania kell a törvényt és módosítani is fogja.″

Úgy tűnik, eldőlt az a vita is, ami akörül forgott, milyen mértékben büntessék meg január elseje után azokat a patikai vállalkozásokat, amelyek nem tesznek időben eleget a tulajdonrész emelésének. Igaz, mint a fórumon kiderült a január elsejei fordulónap sincs igazán kőbe vésve, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy a tulajdonrész-átrendezést dokumentáló új társasági szerződést 2014 január 31-ig kell benyújtani. Vagyis az ügyletek lebonyolítására lényegében még egy hónap rendelkezésre áll. Visszatérve a szankcióra: a törvény szerint a tulajdoni rendelkezésnek eleget nem tévő patikák elveszítik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződésüket, s mivel nem szolgálnak majd ki ártámogatásban részesülő medicinákat, így lényegében drogériaként működhetnek tovább. Az OEP azonban hajlott arra, hogy ne megszüntesse, hanem csak felfüggessze a finanszírozási szerződést, mondván, ha záros határidőn belül a vállalkozások teljesítik a törvényi előírást, visszaállítják a közfinanszírozást. Ez az eljárás kétség kívül sokkal kevesebb „macerával” járna, mint a felbontott szerződés újrakötése. Végül azonban e jogértelmezési vita a szigorúbb álláspont győzelmét hozta: a szerződés felbontását támogatók javára billent a mérleg.

A gyógyszertárak tulajdonosi körének átrendezése mindaddig szűk szakmai belügy volt, amíg egy módosító előterjesztés révén fel nem tűnt az állam – amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatott képviselni –, mint a jövendő patikatulajdonosok egyike. Igaz, az elővásárlási rangsorban csak a negyedik helyet „szerezte meg” ám ez épp elég volt ahhoz, hogy felidéződjön az 1995-ig működő állami patikák rémképe. Az OEP főigazgató-helyettesének, dr. Gajdácsi Józsefnek a fórumon elhangzott eladásából viszont az derült ki, hogy az egészségbiztosító nem számol jelentős tulajdonosi szereppel ezen a piacon. Ezt látszik igazolni a szervezet költségvetése is, ahol idén 100, jövőre pedig 250 millió forint szerepel patikai tulajdonrész vásárlásra. Az utóbbi összeg azonban legfeljebb 5-6 gyógyszertár „bekebelezésére” elegendő. A vásárlói szerep betöltését az is nehezíti, hogy minden egyes patikai tulajdonrész szerzéshez a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyására van szükségük. Úgy tűnik, az állam direkt megjelenítése inkább azt a célt szolgálja, hogy „az összes szerződés felkerüljön az asztalra”.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés