hirdetés
hirdetés
2022. június. 29., szerda - Péter, Pál.
hirdetés

Milyen összetevői vannak a porcvédő készítményeknek?

Az osteoarthrosis kezelésében használt porcvédő készítmények skálája széles. Az elmúlt néhány év tudományos eredményei között tallózva, a glükózamin, a hialuronsav és a kollagén példáján mutatjuk be azt, hogy milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani, ha a porcvédő készítmények között kell választani.

hirdetés

A porcok kapcsán a védelem kiemelten fontos, hiszen a porc – saját vérellátás híján − nem képes újraképződni. Vagyis, ami egyszer elpusztult, „elkopott”, az nem képes újjáépülni. Ennek fényében, az osteoarthrosis esetén alkalmazott készítmények egyrészt gátolhatják a porc károsodását, másrészt pedig − az immunrendszeren keresztül hatva − elnyomhatják a porcok degenerációjához hozzájáruló gyulladásos folyamatokat (1).

A porcvédőként alkalmazott termékekben jellemzően kismolekulás (pl. glükózamin, kondroitin-szulfát) vagy makromolekulás anyagok (pl. hialuronsav, kollagén) találhatók meg. A nyomelemek közül a cinkhez és a mangánhoz köthető kötőszöveti funkciót, porcot támogató funkció (1). A gyulladásos folyamatok mérséklésében számos, különféle hatóanyag kaphat szerepet, köztük növényi eredetűek is.

Glükózamin: lényeges a sóforma

A glükózamin a porcszövet poliszacharidláncainak és az ízületi folyadék glükózaminoglikánjainak a természetes alkotórésze. Noha in vitro és in vivo vizsgálatokban kimutatták, hogy a glükózamin serkenti a fiziológiás glükózaminoglikánok és proteoglikánok kondrociták általi, illetve a hialuronsav szinoviociták általi szintézisét, a glükózamin hatásmechanizmusa máig nem ismert (2).

Bő tíz évet visszautazva az időben igencsak heterogén eredményekkel találjuk szembe magunkat a glükózaminterápiák hatásosságát illetően. Egyes vizsgálatok az osteoarthrosisos/osteoarthritises fájdalomra és az ízületi funkcióra gyakorolt kedvező hatásról számoltak be, mások pedig csupán placebomértékű hatást mutattak ki.

A kondroitin-szulfáttal és/vagy glükózaminnal való kezeléseket követően nem javul szignifikánsan a térd- és csípőarthritises betegek állapota − állapította meg egy 2010-ben publikált metaanalízis (10 klinikai vizsgálat, 3803 beteg bevonásával) (3). Ugyanis egyik típusú kezelés esetében sem következett be a kezelések hatására olyan mértékű fájdalomcsökkenés, ami a 100 mm-es vizuális analóg skálán (VAS) az előzetesen definiált 9 mm-es küszöböt meghaladta volna. Meg is született a következtetés: fölösleges finanszírozni ezeknek a terápiáknak a költségét, hiszen ezek nem hatásosak (3). Későbbi elemzések során azonban bebizonyosodott, hogy az ellentmondó eredmények és a látens hatástalanság hátterében a vizsgálatokban alkalmazott glükózamin-vegyületek közötti markáns különbségek állnak. Az említett metaanalízis ugyanis összevontan értékelte a különféle glükózaminsókat és a különféle glükózamindózisokat. Miközben logikus és ismertté vált, hogy a glükózaminnal elérhető terápiás hatás az alkalmazott dózison kívül − az alkalmazott kémiai formától függően is − jelentős eltéréseket mutat. Tanulságként levonható, hogy a glükózamin szulfátsóinak a biohasznosíthatósága mintegy 90%, szemben a szabad formában alkalmazott glükózaminnal, aminek a biohasznosíthatósága csupán 26%-ra tehető (4). Az újabb eredmények egyúttal rámutattak arra is, hogy a glükózamin szulfátsóival mintegy hatszor magasabb szérumszintek érhetők el, mint a glükózamin-hidroklorid per os adásával (5). Vagyis a glükózaminterápiák hatásosságának az objektív értékelése megkívánja azt, hogy a különféle sóformákat és dózisokat külön-külön elemzéseknek vessék alá.

Más eredményt mutat a glükózaminos terápiák vonatkozásában egy 2020-ban publikált átfogó áttekintés, ami korábbi szisztematikus áttekintéseket, jelen esetben 11-et (3949 beteg bevonásával) elemez. Ez alapján a napi 1500 mg dózisban szedett kristályos glükózaminszulfát pozitívan befolyásolja az ízületi struktúrát, csökkenti a fájdalmat, javítja az ízület mozgathatóságát. Továbbá, az összegzés arra is rámutat, hogy a glükózaminos kezelés − megfelelő sóformában, megfelelő dózisban − hatásosabb, mint a placebo, miközben a glükózamin-szulfátos kezelés nem jár kedvezőtlenebb mellékhatásprofillal, mint a placeboterápia (6).

Hialuronsav: akár per os is szedhető

A hialuronsav az ízületek sajátos reológiai tulajdonságokkal rendelkező, viszkoelasztikus kenőanyaga, amit régóta alkalmaznak osteoarthritises panaszok, elsősorban térdízületi fájdalom enyhítésére. A hialuronsav intraarticularis injekciói a szinoviális folyadék viszkoelaszticitásának helyreállítását segítik, és az ízületi porc hibajavító mechanizmusait serkentik. Továbbá, gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatás is kapcsolható a hialuronsavhoz, különösen a nagy molekulatömegű hialuronsavhoz (2, 7).

Az elmúlt évek friss vizsgálati eredményei arról tanúskodnak, hogy a hialuronsav nemcsak ízületi injekcióként, hanem szájon át adagolva is képes a kopásos térdpanaszok enyhítésére (8, 9). A hialuronsav, különösen annak nagy molekulatömegű (kb. 1 MDa) formája, per os adagolást követően is eljut a kötőszövetekbe, és javulást idéz elő a betegek állapotában. A vizsgálatok során jellemzően napi 48 mg és 225 mg közötti dózisú hialuronsavat alkalmaztak, általában 3-4 hónapon keresztül (9).

Érdekességként megjegyezhető, hogy a XX. század derekán, a hialuronsav alkalmazásának a hajnalán, a hialuronsavat állati eredetű melléktermékekből, így például kakastaréjból és köldökzsinórból vonták ki (10). Később a biotechnológiai forradalom a lehetőségek tárházát nyitotta meg a biopolimerek, így a hialuronsav szintéziséhez. A legújabb módszerek a hialuronsav enzimatikus úton való előállítását célozzák meg. Mind a bakteriális úton, mind az enzimatikusan előállított hialuronsav előnye a kontrollált folyamat által biztosított szabályozhatóság, azaz a kívánt molekulatömegű, virális kontaminációtól mentes, ugyanakkor a természetes eredetűvel megegyező tulajdonságú hialuronsav előállítása (12).

Zselatin versus kollagén

A kollagén az állatvilág legelterjedtebb glikoproteinje, és sokan elsősorban bőrfeszesítőként ismerik. A kollagén szervezetbeni szerepe azonban túlmutat a bőr fiatalosságának a biztosításán. A kollagén részt vesz a porcok, az inak és a szalagok felépítésében is.

Az interneten számos „porcerősítőként” hirdetett csontleveses, kocsonyás tipp található − természetesen vizsgálatokkal alá nem támasztott módon. Zselatinos receptet is lehet találni, és sok beteg grammszámra eszi a zselatint, attól remélve az ízületi fájdalmai enyhülését. Annak ellenére, hogy a zselatin fogyasztása – napi maximum 10 grammig 6 hónapon át – nagy valószínűséggel nem jár biztonsági kockázattal, egyelőre nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű evidencia, hogy annak az ízületi fájdalmak csillapításában mutatott hatékonysága megítélhető legyen (12).

A kollagénnel és a kollagénderivátumokkal kapcsolatos egyik leggyakoribb aggály az, hogy a makromolekulák felszívódás előtt lebomolhatnak a gyomorsav és a béltraktus enzimjei hatására. Azonban úgy tűnik, hogy az abszorpció és a terápiás hatás tekintetében az egyes kollagénkészítmények között jelentős különbségek lehetnek. A csak hővel kezelt zselatinkészítmények olyan oligo- és polipeptid-keverékek, amik nem képesek ellenállni a gyomor savas kémhatásának és a béltraktus bontóenzimeinek. Ellenben a természetes (nem denaturált) kollagénkészítményeknél a polipeptid-struktúra a gyomor- és béltraktusban intakt maradhat (13).

Humán vizsgálatokat is végeztek, amik arról tanúskodnak, hogy a nem denaturált kollagén mind az előrehaladott, mind a kezdődő stádiumú arthrosisban szenvedőknél csökkenti a fájdalmat és javítja a funkcionális állapotot (1, 14).

Forrás: Pharma Tribune
Forrás: Pharma Tribune

 

IRODALOM

1. A nem denaturált kollagén szerepe az ízületi porc védelmében. Gyógyszerész Továbbképzés 2021;15(8):309.

2. www.ogyei.gov.hu; gyógyszerinformációk; 2022. febr. 21.

3. Wandel S, Jüni P, Tendal B, Nüesch E, Villiger PM, Welton NJ et al. Effects of glucosamine, chondroitin, or placebo in patients with osteoarthritis of hip or knee: network meta-analysis. BMJ 341:c4675, 2010.

4. Glucosamine. www.examine.com; 2022. febr. 22.

5. Bruyère O, Altman RD, Reginster JY. Efficacy and safety of glucosamine sulfate in the mangement of osteoarthritis: Evidence from real-life setting trials and surveys. Semin Arthritis Rheum 2016;45:12−17.

6. Veronese N, Demurtas J, Smith L, Reginster JY, Bruyère O, Beaudart C et al. Glucosamine sulphate: an umbrella review of health outcomes. Ther Adv Musculoskelet Dis. 26;12:1759720X20975927, 2020.

7. Litwiniuk M, Krejner A, Speyrer MS, Gauto AR, Grzela T. Hyaluronic Acid in Inflammation and Tissue Regeneration. Wounds 2016;28(3):78−88.

8. Fallacara A, Baldini E, Manfredini S, Vertuani S. Hyaluronic acid in the third millennium. Polymers 10, 701. 2018.

9. Oe M, Tashiro T, Yoshida H, Nishiyama H, Masuda Y, Maruyama K et al. Oral hyaluronan relieves knee pain: a review. Nutr. J. 2016;15:11.

10. Fakhari A, Berkland C. Applications and emerging trends of hyaluronic acid in tissue engineering, as a dermal filler, and in osteoarthritis treatment. Acta Biomater. 2013;9;7081−7092.

11. Sze JH, Brownlie JC, Love CA. Biotechnological production of hyaluronic acid: a mini review. 3 Biotech, 2016;6:67.

12. https://medlineplus.gov/druginfo/natural/1051.html; 2022. febr. 21.

13. Szántó S. Porcvédelem szájon át szedett korszerű, természetes kollagén-készítménnyel. www.medicalonline.hu; 2022. febr. 22.

14. Lugo JP, Saiyed ZM, Lane NE. Efficacy and tolerability of an undenatured type II collagen supplement in modulating knee osteoarthritis symptoms: a multicenter randomized, doubleblind, placebo-controlled study. Nutr J. 2016;15:14.

DR. BUDAI LÍVIA PhD; DR. BUDAI MARIANNA PhD, szakgyógyszerészek
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés