hirdetés
hirdetés

Migrénprofilaxis antitestekkel

A migrénprofilaxist szolgáló molekulák közül jelenleg a kalcitonin gén-rokon peptid ellenes antitestek állnak a kutatások középpontjában – belőlük lehetnek a jövő gyógyszerei.

hirdetés

A migrénprofilaxisra alkalmas gyógyszermolekulák közül napjainkban a kalcitonin gén-rokon peptid (calcitonin gene-related peptide, CGRP) ellenes antitestek kerültek a kutatások előterébe. A trigemino vaszkuláris rendszerben felszabaduló CGRP ugyanis a migrénes fájdalom egyik fontos mediátora.

 

Több fejlesztő versenyez

Az elmúlt másfél évben két CGRP-ellenes antitesttel végzett II. fázisú klinikai vizsgálat is biztató eredményekkel járt: a LY2951742 (Lilly) és az ALD403 (Alder) hatásosnak bizonyult. Most a TEV48125 (TEVA) jutott át pozitív eredménnyel azokon a fázis IIb. klinikai vizsgálatokon, amelyekben az antitest epizodikus, valamint krónikus migrén profilaxisában való hatásosságát tanulmányozták.

 

Az epizodikus migrén megelőzése

Kétféle migrén

A migrén a populáció mintegy 15 százalékát érinti. A migrénes rohamok előfordulási gyakoriságát tekintve epizodikus (kevesebb, mint 15 fejfájásos nap havonta), illetve krónikus (több mint 15 fejfájásos nap havonta) migrén különíthető el; ez utóbbi a migrénes betegek hetedére jellemző.

A vizsgálatban résztvevők (n=297), akiknél korábban a migrénes napok száma havi 10-re volt tehető, három hónapon keresztül havi egyszeri szubkután 225 mg vagy 675 mg antitest-kezelésben vagy placebo-terápiában részesültek. (Számítások alapján profilaktikus célra a kisebb dózisnak (225 mg) is elegendőnek kell bizonyulnia.) Az antitest-kezelés eredményei biztatóak: az alacsonyabb dózisú kezelésben részesülőknél havi 6,3, míg a magasabb dózisnál havi 6,1 nappal csökkent a migrénes napok száma. A placebo kezelésben részesülőknél a csökkenés mindössze 3,5 nap volt.

A reszponderek arányát tekintve a placebo-kezelés az esetek 28 százalékában, míg a kisebb, illetve nagyobb dózisú anti-CGRP-antitest-kezelés az esetek 53, illetve 59 százalékában járt a migrénes napok számának legalább 50 százalékos csökkenésével. Végeredményben, a gyógyszeres terápia a betegek egyharmadánál a migrénes rohamok számának mintegy 75 százalékos csökkenésével jár, azaz különösen hatékonynak bizonyult.

 

A krónikus migrén profilaxisa

Az antitest-kezelés krónikus migrén profilaxisában betöltött szerepét tanulmányozva (n=264) is hasonló kép rajzolódik ki. Ebben a vizsgálatban részt vevők elsőként egy 675 mg-os kezdő, majd két alkalommal 225 mg-os fenntartó adagban részesültek. Miközben a vizsgálat előtt a betegek havi 160-170 migrénes órára panaszkodtak, ez mintegy 40 százalékkal csökkent az antitest-kezelés eredményeként, és mindössze 22 százalékkal a placebo-terápia következményeként.

 

A profilaktikus kezelés mellékhatásai

A klinikai vizsgálatok során a terápiával összefüggő mellékhatások az epizodikus migrénnel küzdők mintegy negyedénél fordultak elő, függetlenül attól, hogy placebo vagy antitest-kezelést kaptak-e. Krónikus migrénes pácienseknél kezelt, illetve placebo ágon 30, illetve 17 százaléknak adódott a mellékhatások gyakorisága. A leggyakoribb nemkívánatos hatásként az injekció helyén fellépő fájdalomról és viszketésről számoltak be a vizsgálatban résztvevők.

 

Nem minden migrénes reagál kellőképpen a kezelésre

Feltűnő a CGRP-ellenes antitestek alkalmazása során tapasztalt hatásosságbeli különbség: vannak, akiknél jelentős javulás következik be, míg másoknál alig tapasztalható hatás. Dr. Julio Pascual, a Santanderi Egyetem munkatársa úgy véli, hogy a non-reszpondereknél – a CGRP-n túl –egyéb neurotranszmitterek, így például a glutamát vagy a vazoaktív intesztinális peptid (VIP) érintettsége jelentősebb lehet; ezért ezeknél a betegeknél a migrénes rohamok megelőzése egyéb terápiás megközelítést tesz szükségessé.

(Forrás: Aerzte Zeitung)

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés