hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 27., vasárnap - Adalbert.
hirdetés

Miért viszket az idősek bőre?

Nem csak bőrszárazság okozhat viszketést. Gyakran anyagcsere-betegségek, központi idegrendszeri kórképek vagy gyógyszermellékhatás vezet a kellemetlenséghez.

hirdetés

Az állandó viszketés (pruritus) a krónikus fájdalomhoz hasonlóan megnehezítheti a betegek mindennapjait. Az időskorúak különösen gyakran panaszkodnak a bőrük viszketésére. Ebben szerepet játszik a bőr barrier funkciójának a romlása, a dermális immunitás gyengülése, valamint neuropátiás folyamatok. Az esetek nagy részében a bőr barrier funkciójának elvesztésével összefüggő kiszáradás okozza a tüneteket, ami a 65 év fölöttiek több, mint felénél fordul elő. Ez a fajta viszketés általában a végtagokat és a törzs oldalát érinti, ugyanakkor nem jelentkezik a nedvesebb bőrterületeken (pl. ágyéktájon és hónaljban), illetve zuhanyzás, fürdés hatására mérséklődik.

A xerosis kezelése

A bőrszárazság kezelésére napi 1-2 alkalommal való meleg vizes áztatás/fürdés javasolható, amit kíméletes megtörölközést (ami a folyadék felitatását jelenti) követően hidratáló krémek alkalmazásának kell követni. A mentolos, kámforos vagy fenolos hatóanyagú készítmények – különösen hidegen felkenve – enyhítik a panaszokat. Súlyosabb esetekben átmenetileg topikális szteroidok (pl. 0,1% triamcinolon) alkalmazására is sor kerülhet. Alternatívaként a topikális calcineurin-inhibitorok (pl. takrolimusz, pimekrolimusz) használata jöhet szóba.

Gyógyszerek is okozhatnak viszketést

A papulákkal, pustulákkal vagy hólyagosodással járó viszketésért bizonyos hatóanyagok is okolhatók; így a kalcium-csatorna blokkolók, az ACE-gátlók, a szalicilátok vagy a hidroklorotiazid.

Emellett a kalcium-csatorna blokkolók, az ACE-gátlókhoz, a tiazidokhoz, a tetraciklinhez, az NSAID-okhoz, a kininhez vagy az amiodaronhoz hasonlóan fotoszenzibilizálhatnak, ami ultraibolya fény jelenlétében vörösödéssel járó viszketést válthat ki.

Anyagcserezavar, neuropátia, gomba vagy rühesség miatt is viszkethet a bőr

Anyagcserére visszavezethető okai is lehetnek a viszketésnek: a diabétesz mellett a vashiány, a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, a máj gyulladása, epepangás vagy súlyos veseproblémák is vezethetnek a bőrön jelentkező, elváltozások nélküli viszketéshez.

A vesedialízises betegek viszketésén a gabapentin vagy a pregabalin dialízisek utáni alkalmazása segíthet, míg epepangás okozta viszketésnél az opiod-antagonista naltrexon bizonyul hatásosnak.

A lokális, neurológiai eredetű viszketések kezelésére lidokain vagy kapszaicin javasolható.

A bőr gombásodása, illetve urticaria is okozhat viszketést. Ha az apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel járó tünetek elsősorban az ujjak közötti területre, a csuklóra, a genitális régióra és nőknél a mell környékére fókuszálódnak, akkor gondolni kell a rühesség lehetőségére, különösen szociális otthonban lakó idősek esetén.

Emellett, súlyosabb központi idegrendszeri folyamatok (pl. agyvérzés, agytályog, agytumor, szklerózis multiplex) velejárója is lehet a viszketés.

Az UV-fényterápia is eredményre vezethet

A viszketések kezelésében egyes betegeknél hatásosnak mutatkozik az ultraibolya-B (UVB) fénnyel való besugárzás, ugyanakkor az antihisztaminok használata általában csak csekély eredménnyel jár.

 

(Forrás:www.medical-tribune.de)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés