Mennyit árt a bélflórának egy antibiotikum-kúra?
Egyetlen antibiotikum-kúra akár egy évig is éreztetheti negatív hatását az intesztinális mikrobiomon. A kisgyermekkorban alkalmazott antibiotikumok, különösen a makrolidok, csökkentik a bélflóra biodiverzitását és késleltetik annak a fejlődését.
A kisgyermekkorban alkalmazott antibiotikumok a rezisztencia kifejlődéséhez való hozzájárulásuk mellett negatívan befolyásolják az intesztinális mikrobiom fejlődését is. Különösen a légúti fertőzéseknél gyakran alkalmazott széles-spektrumú makrolidok torzíthatják a bélflóra összetételét olyan mértékben, hogy az bizonyos immunmediált kórképek, így például a gyulladásos bélbetegségek, az asztma, illetve az elhízás megnövekedett előfordulási valószínűségéhez vezet.
Egyetlen antibiotikum-kúra is hónapokon át tartó bélflóra-károsodást okoz
Állatkísérletekből ismert, hogy az antibiotikumok megváltoztatják a bélflóra összetételét, csökkentik annak biodiverzitását. A Helsinki Egyetem kutatói nemrégiben megvizsgálták, hogy a kisgyermekkori antibiotikum-szedés milyen hosszú távú következményekkel jár. Két és 7 év közötti gyermekeket vontak be a vizsgálatukba (n=142), és esetükben tárták fel a kapcsolatot a korábbi antibiotikum-alkalmazás(ok), illetve a bélflórájuk jelenlegi állapota között. Ezen túlmenően, a Nature Communications folyóiratban megjelent közleményük a kisgyermekkori antibiotikum-alkalmazás és az asztma, illetve az elhízás kapcsolatát is boncolgatja.
Az eredményeik rámutatnak arra, hogy az antibiotikumok csökkentik a bélflóra fajgazdagságát és lassítják az intesztinális mikrobiom életkorral összefüggő érési folyamatát. Különösen azoknál a gyermekeknél tapasztalták a bélflóra jelentős mértékű megváltozását, akik makrolid-terápiában részesültek. Azoknak a gyermekeknek a bélbaktérium-összetétele, akik az elmúlt két évben azitromicint vagy klaritromicint szedtek, jelentősen eltért a normálistól. Minél kevesebb idő telt el a makrolid-kúra óta, a különbség annál inkább szembetűnő volt.
„Általánosságban véve elmondható, hogy a bélflóra antibiotikum-kezelést követő regenerálódása körülbelül egy évet vesz igénybe. Ha a gyermek évente több alkalommal is antibiotikum-kezelést kap, akkor a bélflórának nincs ideje teljesen felépülni.” – mondja a kutatásban részt vevő Katri Korpela.
Csak óvatosan a gyermekkori makrolid-alkalmazással!
Az első két életévben történő makrolid-alkalmazásra a megnövekedett testtömegindex (BMI), az elhízás is visszavezethető. Ezen túlmenően szintén a korai makrolid-adagokkal hozzák kapcsolatba a gyermekeknél a későbbi életkorban tapasztalható fokozott asztma-gyakoriságot is. De nem minden antibiotikum hat ennyire kedvezőtlenül a bélflórára. Úgy tűnik, hogy a penicillinek nem változtatják meg olyan jelentős mértékben az intesztinális mikrobiomot, mint a makrolidok.
Felnőtteknél is hasonlók az antibiotikum-szedés következményei
Antibiotikummal kezelt felnőtt korúak széklet- és nyálmintáinak az elemzése mutatott rá arra, hogy az antibiotikumok nem csak a kisgyermekek bélflóráját károsítják tartósan. Korábbi vizsgálatok eredményei utalnak arra, hogy egy klindamicin-kúrát követően négy, míg a ciprofloxacin szedését követő 12 hónapon keresztül a bélflóra által elszenvedett károsodást nem heveri ki a szervezet.
Az antibiotikumok szedését követően a szájüreg bakteriális flórája is megváltozik ugyan, de ez néhány héten belül általában rendeződik. A felnőtt betegek széklet- és nyálmintáinak elemzése alapján az amoxicillin, bár kevésbé torzítja a bélflóra-összetételt, kifejezetten erős rezisztencia-okozó hatással bír.
A citált eredmények arra a sokat hangoztatott tanácsra irányítják rá a figyelmet, hogy antibiotikumokat csak indokolt esetekben alkalmazzunk, orvosi vizsgálatot követően, orvosi javallatra.
(Forrás: MNT)
