hirdetés
hirdetés

Méltányosság és megfizethetőség egyensúlya

A modernkori gyógyítás és szolidaritáson alapuló ellátórendszert feszítő legnehezebb kérdés, hogy mindabból, amit a tudomány kínál, mi legyen az, amire pénzt szánunk a rendelkezésre álló szűkös költségvetésből úgy, hogy az valós haszonnal járjon.

hirdetés

A hazai gyógyszerár-támogatási rendszer az egyedi méltányosság intézményén keresztül igyekszik orvosolni a finanszírozás hiányosságait, és bár léteznek ilyen irányú kutatások, azonban a célzott terápiák gazdasági hatékonyságát nehéz alátámasztani. Mindez az AstraZeneca és az ELTE Társadalomtudományi Kar (TáTK) Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának 17. Egészség-gazdaságtani Szimpóziumán derült ki, ahol dr. Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatási főosztályának vezetője arról beszélt, összességében nem növekedett a gyógyszertámogatásra szánt kassza, azonban a 300 milliárd forintos büdzsén belül voltak átrendeződések az elmúlt években. Mind többet költenek ritka betegségek gyógyszereire, igaz, időközben a betegségek alcsoportos bontása miatt olyan betegségek is ebbe a kategóriába kerültek, amelyeket korábban nem ide soroltak. Az OEP kasszájából 3,2 milliárd forintot költöttek 44 beteg gyógyszereire, a 600 haemofiliás beteg ellátása pedig 10 milliárd forintba került évente. A szolidaritáson alapuló rendszerben a finanszírozónak kell feloldani azt a dilemmát, hogy költsön-e olyan drága terápiákra, ahol mindössze négy hetes a túlélés, szemben azzal, hogy más betegek kezelés híján meghalnak.

Az OEP gyógyszerár-támogatási toplistáját 2006-ban 9, 2011-ben már 13,8 milliárd forinttal vezették a koleszterinszint csökkentő gyógyszerek, a biológiai készítmények és a leukémia ellenes szerek négy évvel ezelőtt törtek be az élbolyba. Az idei esztendő I. félévére hátrébb szorultak a statinok, teret hódítottak a tápszerek, és az első helyre ugrottak a ritka betegségek gyógyszerei. Az átrendeződés a támogatási rendszer számára is új kihívást jelent. Mivel az új terápiás készítmények befogadása 2011 óta lelassult, a személyre szabott terápiák az egyedi támogatási kategóriába léptek be, így az elmúlt időszakban 709 speciális támogatási technikára nyújtottak be kérelmet. Ezzel egy időben a finanszírozónak az egyre specializálódó gyógyszeripar kihívásaira is választ kell adnia.

A célzott terápiák csoportjában a legolcsóbb és legdrágább készítmények között nincs akkora különbség, mint más ártámogatási kategóriákban. Megoldást jelentene, ha a gyártók a betegszámtól függően adnának meg árakat ugyanarra a készítményre. A főosztályvezető szerint jobb lenne, ha a daganatos betegeknél minél hamarabb megkezdenék a nem célzott terápiát, hiszen a diagnosztika korlátozott hozzáférhetőségéből eredő késlekedés miatt csúszik a személyre szabott terápia, és romolhat a beteg állapota. Bár a 14 napos szabály bevezetése óta a CT és MRI vizsgálatok elérhetővé váltak, de a helyes terápiát megalapozó molekuláris patológia túlterhelt.

 

Nehezen kutatható

Az általános diagnosztikák szenzitivitása a ritka betegségekre alacsony, specifikus diagnosztika nélkül késik ezek diagnózisa és a terápiája – mondta előadásában prof. dr. Kaló Zoltán, az Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, aki a ritka betegségek terápiájának értékelési nehézségeiről beszélt. A legtöbb ritka betegségnek nincs BNO kódja, a betegek szétszóródnak a régiókban, az adatbázisokban nehezen lelhetőek fel az ide vágó információk. Mivel a ritka betegségek 95 százalékára nem rendelkezünk megfelelő terápiával, sokszor negligálják a betegeket, a terápiák hatása bizonytalan. Mivel viszonylagosan kevés a beteg, nehezen fejleszthetőek a terápiás irányelvek, ennek híján általános betegmenedzsment nincs, ám a ráfordítás egyre nő.

Miközben a nagy cégek sorban alakítják meg saját ritka betegség központjaikat, hiszen profitábilis az üzletág, a méltányosság és megfizethetőség egyensúlya, a terápiákhoz való hozzáférés egyenlősége nem csak az egyes társadalmakon belül, de Nyugat- és Kelet-Európa között sincs meg – támasztotta alá az International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research (ISPOR) kutatása, ahogyan azt is, a kezelésben is vannak különbségek, hiszen országonként eltérő szabályozás vonatkozik a ritka betegségek gyógyítására. A nagyobb piacok, ahol több a beteg, könnyebben szerzik be olcsóbban a készítményeket, az uniós kutatástámogatás 95 százalékát a nyugati országok kapják meg, ezzel szemben Kelet-Európában csak nehezen tudják megfizetni az új fejlesztéseket. 

Mindezek tükrében a ISPOR csoport azt javasolja, ne nemzeti, hanem nemzetközi legyen az érdekérvényesítés a kutatásfejlesztésben, terápiában és hozzáférésben egyaránt. Megoldást jelenthetne egy olyan metódus, amely szerint az Európai Unió közösen vásárolna meg és osztana szét bizonyos gyógyszereket, az így biztosított támogatás feltétele viszont azoknak az adatoknak az európai szintű gyűjtése lenne, amelyek segítségével többet tudunk meg a ritka betegségekről.

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés