hirdetés
hirdetés
2020. július. 06., hétfő - Csaba.
hirdetés

Mellékhatás: élettartam-növelés

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy néhány széles körűen használt, „közönséges” gyógyszer akár egy évtizeddel is meghosszabbíthatja az emberi életet – a bennfentesek el is kezdték off-label fogyasztásukat.

hirdetés

Milliók szednek öregedésgátló szereket, és még csak nem is tudnak róla, írja a New Scientistben Clare Wilson. Bár futurisztikusnak tűnhet az öregedés lelassítása, de már léteznek olyan, viszonylag olcsó gyógyszerek, amelyeket évtizedek óta használunk más célból, és napjainkban kiderül, hogy mellékhatásként gátolják az öregedést.

A szeptember végén Svájcban tartott és gyógyszergyártókat is felvonultató nemzetközi öregedésellenes konferencia (International symposium on geroprotectors: Practical Applications of Aging Research for Drug Discovery) előadói közül néhányan már napi rendszerességgel szedik is ezeket a szereket, derül ki Clare Wilson tudósításából. A konferencián szóba kerültek az öregedésgátlás legújabb eredményei, és mint Brian Kennedy, az öregedéskutatással foglalkozó Buck Institute vezető gerontológusa megjegyezte: valójában egy ideje már ténylegesen kezeljük az öregedést.

 

A fiatalság elixírje már létezik

Mint a New Scientist témával foglalkozó vezércikke (Life-extending drugs take humanity into new territory) megjegyzi: közelítsünk óvatosan a témához, hiszen az élet meghosszabbításával foglalkozó kutatások története a fellelkesülések és csalódások folyton ismétlődő köreiből áll, azonban azt is hozzáteszik: ez esetben a bizonyítékok meglehetősen meggyőzőek. Márpedig ha beigazolódnak a várakozások, miszerint mintegy tíz évvel meg lehet hosszabbítani az életet, ráadásul az egészségben eltöltött évek növelésével (ideálisan hosszabb, egészségesebb élet, majd gyors hanyatlás és gyors halál), az fontos tudományos, jogi, politikai és etikai kérdésekkel fogja szembesíteni az emberiséget. Csak néhány a felmerülő problémák közül: a túlnépesedés tovább fokozódik, illetve nő a szakadék a gazdagok – akik megengedhetik maguknak az élethosszabbító gyógyszereket – és a szegények – akik nem tudják majd megvenni ezeket a pirulákat sem – között.

A Google tavaly elindította a Calico-t, az egészséges élet meghosszabbításával foglalkozó interdiszciplináris kutatóintézetet, amely a legmodernebb technológia alkalmazásával akarja elérni a célt, Craig Venter genetikus pedig DNS-szekvenálással, őssejtkutatással, valamint az informatika és a genomika összes többi eszközével próbálja megtalálni a módszereket az öregedéssel együtt járó betegségek kiiktatására (Human Longevity Inc.). Mindazonáltal a Google és Venter törekvései egy ideig biztos nem fognak gyakorlati hasznot hozni – arra viszont egyre több a bizonyíték, hogy néhány napjainkban is használatos gyógyszer, illetve ezek hatékony kombinációja 10 extra évet is hozzá tud adni élettartamunkhoz, nyomatékosítja a New Scientist cikke.

 

Gyógyszermellékhatásként hosszabb élet

Az egyik legígéretesebb molekulacsoport a rapalógok, a rapamycinből kifejlesztett szerek csoportja. A rapamycint eredetileg szervtranszplantáltak immunrendszerének elnyomására használták, majd kiderült, hogy növeli élesztősejtek és férgek élettartamát, sőt 14 százalékkal meghosszabbítja az egerek élettartamát is, még akkor is, ha az emberi 60 éves kornak megfelelő életkorban kezdik fogyasztani a szert (Nature, David Harrison és munkatársai, Rapamycin fed late in life extends lifespan in genetically heterogeneous mice), valamint csökkenti az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlást. E felfedezések kapcsán kezdtek a rapamycinhez strukturálisan hasonló, de potensebb molekulákat keresni, és beindult a rapalógok kutatása. A Novartis pl. a tumorgyógyszer everolimus-szal kísérletezik, eredménnyel: használatával egy pilótavizsgálatban 65 évesnél idősebb emberekben sikerült az öregedéssel együtt járó immunrendszeri hanyatlást lassítani. Márpedig az immunrendszer öregedése (immunosenescence) a betegségek és a halál egyik legfőbb oka – az idősek fogékonyabbak a fertőzésekre és kevésbé reagálnak a védőoltásokra. Ezt a tényt a vizsgálatoknál ki lehet használni: a Novartis kutatói megnézték, hogy 6 hetes everolimus-kezelés után hogyan alakul az influenza-oltásra adott immunológiai válasz 218 idős embernél. Azt találták, hogy az antitestek mennyisége 20 százalékkal növekedett a 3 tesztelt vírustörzs közül kettő esetében. Azonban mellékhatások is előfordultak: a 3 féle tesztelt dózis közül a legnagyobb esetén krónikus fáradtság és szájnyálkahártya-fekélyek alakultak ki, illetve a szervtranszplantáltak kezeléséből az is tudható, hogy a nagy dózisok prediabetikus állapotot hoznak létre.

A korábbi egérkísérletek szerint egyébként a rapalógok hatásmechanizmusa az mTOR fehérje gátlása – Nature-ben ez év elején megjelent cikk (Monkeys that cut calories live longer - Long-running study reopens debate on benefits of reduced-intake diets) tanúsága szerint a kalóriamegvonás élettartam-növelő hatása is így érvényesül. Az mTOR a sejt belsejében rendelkezésre álló tápanyagok szintjének jelzésében vesz részt; elképzelhető, hogy tápanyaghiányos időszakokban a sejtek energiaspóroló üzemmódba kapcsolnak, ami beindítja az öregedés-ellenes mechanizmusokat. Mint a Novartis kutatója, Joan Mannick megjegyzi: csak hosszabb távú vizsgálat révén lehet majd megmondani, hogy a szer hatására a résztvevők valóbban egészségesebbek is lesznek-e.

 

Mindennapi szerek

A rapalógokon kívül valóban a napi használatban is elterjedt gyógyszerekről derül ki, hogy élettartam-növelő hatásuk is van. Így pl. a 2-es típusú diabétesz kezelésében használatos metformin kb. 5 százalékkal növeli meg a kísérleti egerek élettartamát, illetve egy idei vizsgálat tanúsága szerint ez a hatás emberek esetében is fennáll (Bannister és munkatársai, Can people with type 2 diabetes live longer than those without? A comparison of mortality in people initiated with metformin or sulphonylurea monotherapy and matched, non-diabetic controls): a metformint szedők 15 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, mint a nem-diabeteszesek, akik nem szedték a szert.

Az aszpirint és a sztatinokat sok egészséges ember is szedi, hogy csökkentsék a szívbetegségek előfordulásának esélyét. Az állatkísérletek eredményei szerint mindkettő gyulladásgátló hatása révén növeli az élettartamot is – az öregedés egyik mechanizmusa ugyanis a gyulladás lehet, mondja a már idézett Brian Kennedy, míg egy másik geroprotektor-kutató, az InSilicoMedicine vezetője, Alex Zhavoronkov leszögezi: az, hogy már receptre kapható öregedésgátló szereink vannak, azt mutatja, hogy meglehetősen sokat ért el ez a tudományág. Most történik meg először, hogy a gyógyszergyártó cégek is beszálltak a geroprotektor-versenybe.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés