hirdetés
hirdetés
2023. február. 07., kedd - Tódor, Rómeó.
hirdetés

Mekkora kardiovaszkuláris rizikót jelent az NSAID-ok szedése?

A nemzetközi SOS projekt eredményeként megszületettek az egyes NSAID-ok szedése jelentette kardiovaszkuláris rizikót számszerűsítő, a hatóanyagokat egymással összehasonlító eredmények.

hirdetés

A ciklooxigenáz (COX) enzimet gátló nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagok (NSAID) szedése és az ezzel összefüggő megnövekedett kardiovaszkuláris rizikó közötti kapcsolat megléte számos klinikai vizsgálatból és megfigyeléses vizsgálatból ismert. Az egyes hatóanyagokhoz kapcsolható számszerűsített rizikó és a kardiovaszkuláris kockázat dózissal való kapcsolatát azonban eddig még nem írták le.

Több mint 37 millió beteg bevonásával születtek meg az eredmények

Az Európai Bizottság 7. keretprogramja által finanszírozott nemzetközi program, a „Safety of Non-Steroidal Anti-Inflammatory (SOS)” projekt részeként sor került a szívelégtelenség gyakoriságának NSAID-szedéssel való összefüggésének vizsgálatára is.

Négy ország (Hollandia, Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság) adatbázisainak az áttekintése alapján, 27 NSAID vegyület – köztük 23 „hagyományos” NSAID és 4 szelektív COX-2 gátló vegyület – szedése jelentette szívelégtelenség-rizikót határozta meg az SOS projekt konzorcium.

Több mint 37 millió – 1999 és 2010 között kezelt – beteg és 92 163 diagnosztizált szívelégtelenség alapján megszületett az NSAID-ok szívelégtelenség-rizikó szempontjából felállítható sorrendje.

Hatóanyag- és dózisfüggő kardiovaszkuláris rizikó

Összességében mintegy 19 százalékos szívelégtelenség miatti kórházba kerülési rizikó-növekedéssel jellemezhető az NSAID-ok megelőző 14 napban való alkalmazása, szemben a kontroll-csoportban tapasztaltakkal, ahol a megelőző legalább 183 napban nem történt NSAID-szedés.

Hét hagyományos NSAID (diklofenák, ibuprofén, indometacin, ketorolak, naproxen, nimezulid, piroxikám), valamint két szelektív COX-2 gátló (etorikoxib és rofekoxib) szedése ennél magasabb szívelégtelenség miatti kórházba kerülési rátával asszociálható (ld. táblázat). A celekoxib szedése viszont nem hozható kapcsolatba megnövekedett szívelégtelenség miatti kórházba kerülési rátával.

Egyes NSAID-vegyületek (diklofenák, etorikoxib, indometacin, piroxikám, rofekoxib) magas dózisainak (a szedett dózis legalább a napi terápiás dózis kétszerese; >=2DDD) az alkalmazásakor a szívelégtelenség gyakorisága akár meg is duplázódhat.

 

NSAID vegyület

Esélyhányados (odds ratio; 95 % CI)

Ketorolak

1,85 (1,62-2,12)

Etorikoxib

1,67 (1,38-2,00)

Indometacin

1,55 (1,31-1,83)

Nabumeton

1,48 (1,07-2,06)

Rofekoxib

1,48 (1,25-1,49)

Piroxikám

1,28 (1,16-1,42)

Diklofenák

1,24 (1,07-1,43)

Ibuprofén

1,21 (1,07-1,37)

Nimezulid

1,19 (1,14-1,23)

Naproxen

1,18 (1,00-1,40)

Meloxikám

1,04 (0,93-1,16)

Ketoprofén

1,04 (0,96-1,12)

Aceklofenák

0,97 (0,73-1,28)

Celekoxib

0,96 (0,90-1,02)

*Ketorolak és rofekoxib hatóanyagú gyógyszer Magyarországon nincs forgalomban

 

Forrás: Arfé A. et al. Non-steroidal anti-inflammatory drugs and risk of heart failure in four European countries: nested case-control study. BMJ 354:i4857 2016.

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés