hirdetés
hirdetés
2022. január. 22., szombat - Vince, Artúr.
hirdetés

Megoldatlan a Lyme-kór laboratóriumi diagnosztikája

A Lyme-kór laboratóriumi diagnózisa során a leggyakrabban használt módszerek a fertőzöttek 30-50 százalékát ismerik fel, és nagy a szórás a több mint százféle szerológiai (indirekt) teszt között, írja a Weborvos.

Nem véletlenül kérte az Európai Parlament 2018-as határozatában az Európai Bizottságtól, hogy a háziorvosok képzéséhez az EU-n belüli legjobb gyakorlatok alapján tegyenek közzé iránymutatásokat a Lyme-kór diagnosztizálásának és szűrésének megkönnyítésére; bővítsék ki a klinikai tüneteken alapuló diagnózis alkalmazását, hogy az orvosok diagnosztizálni tudják a Lyme-kórt akkor is, ha negatívak a szerológiai vizsgálatok – annak érdekében, hogy segítsék a betegeket a „terápiás patthelyzet” feloldásában.

A határozat külön kiemelte a DualDur projektet is – amely konzorciumi konstrukciók nélkül is a legnagyobb összegű támogatást nyerte el –, valamint azt, hogy a megbízhatóbb korai diagnosztizálás jelentősen csökkenti az előrehaladott stádiumban lévő esetek számát, így javítja a betegek életminőségét; és csökkenti a betegség pénzügyi terhét is.

A Lyme-kór esetszámának, elterjedtségének becslése az utóbbi években jelentősen változott, ebben több faktor játszott szerepet. A legfontosabb, hogy maga a betegség csupán négy évtizede ismert és pontosan azonosított, bár több ezer éve jelen van az emberi szervezetben. A járványügyi rendszerben jelentett esetszám a valós eseteknek csupán kevesebb mint egytizede. Mivel a betegség a fertőzés után akár évekig, évtizedekig lappanghat, és a diagnózis a tünetek jelentkezése után sem egyértelmű, a fertőzöttek egy része nem kerül azonnal kezelésre, így a betegek száma felhalmozódik, kumulálódik. Ezért az újabb ismeretek, illetve az egyre szélesebb körben terjedő ismertség elősegíti a társadalomban évtizedek óta jelen lévő fertőzöttek diagnosztizálását.

A becslések több különböző adathalmazt vehetnek alapul, legújabban a társadalombiztosítási adatokat elemezve adnak pontosabb statisztikákat. Az orvosok ugyanis a biztosító felé kötelesek jelenteni az elvégzett beavatkozásokat, míg a járványügyi felügyeleti rendszerekben ritkán rögzítik a diagnosztizált eseteket.

Az USA-ban a becsült esetszámot egy évtized alatt a tizenötszörösére növelték, a járványügyi statisztika 30 ezres jelentett esetszáma helyett ma már 476 ezer éves esetet feltéteznek az elmúlt tíz évre. Európában a legfrissebb becslések szerint az új esetek éves száma több mint egymillió. Németországban 2018-ig az összes esetszámot közel 10 millióra tartják. Magyarországon egy, korábban a The Lancet orvosi folyóiratban bemutatott becslés szintén a népesség 10 százalékára tette a kumulált tényleges fertőzöttek arányát.

A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi által előidézett bakteriális fertőzés, Európában a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) 8-40%-a hordozza. Magyarországon évente akár tízezres nagyságrendű megbetegedést okoz, írja összeállításában a Weborvos.

(forrás: WebOrvos)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés