hirdetés
hirdetés

Meggyőzhetők-e az oltást ellenzők az influenza elleni vakcina előnyeiről?

A védőoltásokkal kapcsolatos tájékozottság nem elég a sikeres vakcinációs programhoz: aki a tévhitek miatt utasítja el az aktív immunizálást, a tények által sem hagyja magát meggyőzni – derül ki egy amerikai felmérésből. Mások szerint viszont növelhető az influenza ellen oltottak aránya, ha minden kínálkozó alkalmat megragadunk az oltás fontosságának tudatosítására.

hirdetés

A védőoltások a legeredményesebb és a legköltséghatékonyabb népegészségügyi eszközök a fertőző betegségek megelőzésére és emberéletek megmentésére. A velük kapcsolatos tévhitek azonban még ma is sokakat képesek eltántorítani a vakcinációtól, holott az aktív immunizálással megelőzhető betegségek kivédése egyike a 20. század legnagyobb vívmányainak. Napjainkra szinte már a feledés homályába merült, milyen forradalmi változást hoztak a védőoltások az életkilátások, a gyermekhalandóság és a születéskor várható élettartam alakulása terén. Ma az emberek sokkal kisebb százaléka hal meg rákos betegségben, mint ahány áldozatot a fertőző betegségek szedtek a velük szembeni harc hatásos eszközeinek megjelenése – nevezetesen az antibiotikumok felfedezése és a védőoltások bevezetése – előtt, amikor is mintegy 40 százalék volt annak az esélye, hogy valaki fiatalon halt meg valamilyen fertőzés következtében.

Választható jellegénél és aktualitásánál fogva az influenza elleni védőoltást vesszük górcső alá. Az influenzavírus-fertőzés szempontjából a legveszélyeztetettebb csoport a gyermekeké, míg a kórházi ápolást igénylő szövődmények szempontjából a krónikus betegségben szenvedők – közülük is kiemelten az asztmások, az elhízottak, a cukorbetegek –, az időskorúak és a várandósok tartoznak a fő rizikócsoportokba. Súlyos lefolyású megbetegedés azonban bárkinél előfordulhat, így a járvány megjelenése előtti aktív immunizálás széles körben ajánlott. Az inaktivált vírust vagy a vírus specifikus, tisztított glikoproteinjeit tartalmazó oltóanyagok azáltal fejtik ki védő hatásukat, hogy fokozzák az immunrendszer sejtjeinek ellenanyag-termelését a kórokozóval szemben. A szervezet így felvértezve veheti fel a harcot a „betolakodóval”: a vérben keringő ellenanyag a vírussal találkozva késedelem nélkül működésképtelenné teszi azt. Tényleges megbetegedés így vagy nem alakul ki, vagy ha mégis, legfeljebb enyhe lefolyású, a szövődmények esélye pedig jóval kisebb.

 

Mit gondolnak az ellenzők?

Az influenzavírus-fertőzés elleni vakcina elutasításának egyik fő oka a védőoltás okozta megbetegedéstől való félelem, ami valójában alaptalan. A mellékhatásoktól való rettegés sem ritka, jóllehet a betegséggel járó kockázat valójában sokkal nagyobb, mint a védőoltásé. Egy, a Vaccine című szaklapban megjelent friss amerikai tanulmány  azt jelzi, hogy a tévképzetek eloszlatása nem növeli az oltási kedvet. Az Egyesült Államokban a lakosság átoltottsága évről évre messze elmarad a kívánatostól: az influenza elleni vakcinával oltottak aránya alig haladja meg a 40 százalékot. A reprezentatív lakossági mintában végzett kutatás során a szerzők, Brendan Nyhan és Jason Reifler az influenza elleni vakcinával kapcsolatos tévhitek gyakoriságát és az ellenzők megingathatóságát kívánták felmérni.

Milyen szövődményekkel járhat?

Az influenzavírus-fertőzésre jellemző magas láz a csecsemők, az idősek és a krónikus betegek számára fokozottan veszélyes: megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegeknél), de ronthatja a vese- a máj- és a vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Gyakrabban lépnek fel szövődmények – köztük hörghurut, tüdőgyulladás – a legyengült immunrendszerűeknél (például a daganatos betegeknél), az időseknél és a dohányosoknál.

Azokat, akik nem olthatók (pl. a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők, illetve azok, akik az oltóanyag valamely összetevőjére érzékenyek) a környezetükben élők védettségének biztosításával óvhatjuk meg a fertőzéstől. A védettség az oltás után 10–14 nappal alatt alakul ki.

Az influenza elleni védőoltás – az életkortól és a szervezet általános egészségi állapotától függően – mintegy 70–90 százalékkal csökkenti a fertőzés kialakulásának esélyét. A krónikus betegek körében 30–70 százalékkal mérsékli a kórházi ápolást igénylő szövődmények rizikóját.

A résztvevők három csoportja két alkalommal töltött ki kérdőívet, amely a következő témákat ölelte fel: (1) a védőoltások veszélyeivel kapcsolatos nézeteket, (2) az influenza elleni védőoltás által okozott megbetegedéshez kapcsolódó tévhitet, (3) valamint az aktuális szezonális oltás beadatása iránti hajlandóságot. A kontrollcsoportban nem történt beavatkozás, míg a másik két csoportba tartozókat hiteles forrásból származó információkkal – az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) tájékoztató anyagaival – látták el az oltás biztonságosságáról (azaz arról, hogy a védőoltás nem okoz influenza-megbetegedést), illetve az influenzavírus okozta megbetegedéssel járó kockázatokról.

Amint az a felmérésből kiderült, a válaszadók több mint 40 százaléka abban a tévhitben él, hogy az influenza elleni vakcina tényleges megbetegedést okozhat. Azok, akik a védőoltással kapcsolatos ismereteket pontosító tájékoztató anyagot elolvasták, szignifikánsan kisebb arányban nyilatkoztak úgy, hogy az oltás nem biztonságos vagy betegséget okozhat. Meglepő módon, ebben a csoportban mégis csökkent azok aránya, akiknek szándékában állt az oltást beadatni, jellemzően azok körében, akik egyébként nagymértékben tartottak a védőoltás(ok) nemkívánatos hatásaitól. A mellékhatások miatt kevésbé aggódó válaszadók oltási hajlandóságát nem rontotta a vakcinával kapcsolatos ismeretek pontosítása. Azoknak pedig, akiknek az influenza veszélyeire hívták fel a figyelmét, sem a védőoltás kockázataival kapcsolatos felfogása, sem az oltási hajlandósága nem változott a tájékoztatás eredményeként.

A szerzők szerint ezek az eredmények összecsengenek az MMR vakcinával kapcsolatos tévhitekhez kapcsolódó korábbi kutatásuk megállapításaival, vagyis azok, akik tévhitektől vezérelve ellenzik a védőoltásokat, akkor sem ingathatók meg, ha hiteles forrásból származó információkkal támasztják alá, hogy vélekedésük helytelen. Az irracionális gondolkodás akkor is megmarad, ha egyértelmű tények cáfolják a tévhitet, éppúgy, ahogy áthatja a tudománnyal, a gyógyítással, a környezetvédelemmel és sok más szakterülettel kapcsolatos laikus vitákat.

Ezzel szemben a Journal of General Internal Medicine egy közelmúltbeli közleménye, szintén amerikai adatok alapján arra mutat rá, hogy javíthatja az oltási hajlandóságot, ha az őszi-téli időszak alatti orvos-beteg találkozások alkalmával a szakember felhívja a beteg figyelmét az influenza elleni védőoltás előnyeire. A 2009–2010. évi influenzaszezonról kérdőíves felméréssel gyűjtött információk alapján megállapították, hogy az amerikai etnikai kisebbségekhez (afroamerikaiak, spanyolajkúak) tartozók körében jóval nagyobb a nem oltottak aránya, mint a fehér bőrűek között. Mindazonáltal, a nem oltottak jelentős része nyilatkozott úgy, hogy beadatta volna a védőoltást, ha orvosa kifejezetten javasolta volna azt. A szerzők tehát arra a következtetésre jutottak, hogy az influenzajárványok eredményes megelőzése érdekében minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadni az oltás fontosságának tudatosítására, ami kulcstényező lehet az influenzavírus-fertőzés ellen oltottak arányának javítása szempontjából.

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés