hirdetés
hirdetés
2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.
hirdetés

Még nem biztonságos a patika-üzemeltetés

Gazdaságilag gyenge gyógyszertárakra nem lehet építkezni!

Operatív és tudományos kérdések mellett a gyógyszeres terápia-menedzsmentet hátráltató gazdasági nehézségekről is szó esett a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) konferenciáján, ahol kiderült: a nemzetközi gyógyszerpiaci és egészségpolitikai trendek komoly veszélyt hordozhatnak a hazai személyi jogos gyógyszerészek számára.

hirdetés

Nagy figyelem kísérte az innovatív terápiákat fókuszba helyező tudományos blokkot, a továbbképző programban pedig az volt a központi kérdés, hogyan lehetne növelni a beteg-adherenciát annak érdekében, hogy minél hatékonyabbak legyenek a gyógyszeres terápiák – számolt be a PharmaOnline-nak dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke a konferenciáról, amelyet március 18–19-én, 21. alkalommal rendeztek meg Siófokon. Ugyanazokat a kérdéseket több irányból is megvilágítva igyekeztek körbejárni a szakmát érintő gondokat, így ismét terítékre került a patikák működését szabályozó 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosítása iránti igény, hiszen az ebben meghatározott feladatok között még most is számos olyan előírás található, amelyek fölöslegesen terhelik a gyógyszerészeket, nem feltételei a gyógyszerbiztonságnak, és indokolatlanul növelik az adminisztrációs kötelezettségeket. Bár az elmúlt időszakban töröltek a rendeletből bizonyos fölösleges feltételeket, a szabályozás még most is tartalmaz életszerűtlen előírásokat.

Jóllehet a patikák tavaly már valóban jobban állnak gazdaságilag, mint egy évvel korábban, Mikola Bálint szerint a 2009 és 2011 közötti zuhanást a mai napig nem heverték ki a gyógyszertárak, még most is csak kifelé kapaszkodnak a kátyúból. Jövedelmezőség szempontjából még most sincs biztonság, bár kevesebb a kintlévőség, javult a fizetőképességi fegyelem, de azokban a patikákban, ahol a napi betegszám 80–100 fő között van, rendkívüli módon csökkent a forgalom, márpedig a gyógyszertárak zömét ezek a jellemzően vidéki, alacsony létszámmal dolgozó intézmények teszik ki, amelyek működőképességével sok probléma van. Ilyen körülmények között joggal merül fel aggodalom a gyógyszerésztársadalomban, hogy miként lesz megvalósítható a gyakorlatban a gyógyszerészi többségi tulajdonra vonatkozó előírás 2017. január 1-jétől.

Lesújtó jövőképet festettek a szombat délutáni blokkban a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság elé az egészségpolitikai trendeket elemző előadások, amelyek egyre szűkülő optikával mutattak rá a gyógyszerpiaci és politikai változásokra a nemzetközi színtértől a hazai terepig eljutva. A korszerű gyógyításban egyértelműen az innovatív, nagyértékű, egyedi biológiai terápiáké a jövő, amelynek színtere nem a gyógyszertár lesz. Egyidejűleg sok, korábban csak a patikákban elérhető termékkör kikerült a gyógyszertárakból, a gyógyászati segédeszközöket, inkontinencia és orvostechnikai eszközöket, étrend-kiegészítőket, csecsemőtápszereket, OTC-készítményeket széles körben árusítják másutt is. A patikákban lassan már csak a meglehetősen rosszul jövedelmező gerenikus-terápiák maradnak, így már középtávon is felvetődik a gazdasági regresszió lehetősége, amely teljes mértékben lehetetlenné teszi azt a fajta hivatásfejlesztést, amely a gyógyszeres terápiamenedzsment szolgálatba állításával egészségnyereséget adhat.

Mindeközben deklarált politikai célkitűzés a lakóhely közeli betegellátás, amelyben a munkaerő-igényes gyógyszerészi gondozásnak kellene támogatnia azt a célkitűzést, hogy a társadalom minél nagyobb hatékonysággal alkalmazza a gyógyszereket. Mindez Mikola Bálint szerint csak úgy lehetséges, ha gazdaságilag a patika stabil, és anyagilag a gyógyszerész is biztonságban van, a szakmai irányítás korrekt, és megfelelő szaklétszámmal dolgozik. Különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni erre annak tudatában, hogy a terápiák hasznosulása jelenleg messze nem költséghatékony. Azt például a pénteki, tudományos blokk egyik előadásában hazai adatokkal is alátámasztották, hogy a COPD esetében a betegek terápiás együttműködése mindössze 30–40 százalékos, ugyanakkor a kórházi felvételek száma ebben a kórképben az egyik legmagasabb, miközben a kezeléséhez szükséges gyógyszerek mind árukban, mind támogatásukban magasak. Így pregnánsan kimutatható, hogy ha a gyógyszerész nagyobb figyelmet tudna fordítani betegei adherenciájára, az csökkenthetné a kórházi szektor leterheltségét, ami szintén hangsúlyos célkitűzés az egészségpolitika stratégiájában.

További bizonytalanságot hozott a gyógyszeres terápia-menedzsmentben, hogy a kormány bürokráciacsökkentő terveinek elemeként számos egészségügyi háttérintézmény is megszűnne, vagy feladataikat más hivatalokhoz delegálnák. A gyógyszeres terápia-menedzsment protokolljait kialakították, az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozataival egyeztették, és remélték, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézetben (OGYI) elindított feladatokat a szervezet jogutóda veszi majd át. Rövid bizonytalan időszak után végül az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBDK) szignálták a minőségüggyel és protokollokkal kapcsolatos teendőket, amelyet most úgy tűnik, megszűntetne az államigazgatás.

A MOSZ záródokumentumot készít a konferenciáról, amelyet a szerdai véglegesítés után a döntéshozókhoz is eljuttatnak.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés