Lesz-e fogamzásgátló a férfiaknak?

A férfiak által szedhető fogamzásgátló szerek témája már régóta napirenden van, de a mai napig nem áll rendelkezésre olyan molekula, ami meghozta volna az áttörést. Miközben a férfiak kontraceptívumainak a lehetősége teoretikusan fennáll, a mellékhatások, a körülményes alkalmazási mód, a túl gyakori kontroll és a spermatogenezis elnyomásához szükséges hosszú időtartam mind-mind akadályt gördít az előrelépés elé.

A megoldás a spermatogenezis elnyomása lehetne

A férfiaknál a hipofízis által termelt luteinizáló hormon (LH) serkenti a here Leydig-sejtjeiben a tesztoszteron elválasztását. A tesztoszteron – a follikulus stimuláló hormonnal (FSH) együtt – felel a Sertoli-sejtekben történő spermatogenezis beindításáért, és egyidejűleg negatív visszacsatolás révén csökkenti a hipotalamusz és a hipofízis által elválasztott hormonok mennyiségét. A magas tesztoszteron-szint így az FSH- és LH-elválasztás csökkentéséhez, a spermatogenezis elnyomásához vezet, azaz potenciális eszköz a megtermékenyítő-képesség csökkentésére.

Előbbi felismerésen alapul az a két korábbi WHO-vizsgálat, ami során a férfi önkéntesek heti 200 mg intramuszkuláris tesztoszteron-enantát kezelésben részesültek, és ami a kétharmaduknál azoospermiát (a spermiumok teljes hiánya az ondóban) idézett elő. A vizsgálat második részében az azoospermiát mutató férfiak a partnerükkel folytatott szexuális kapcsolataik során nem „védekeztek” és ez 1500 hónapra vetítve mindössze egy terhességhez vezetett.

Körülményes alkalmazás és sok mellékhatás

A tesztoszteron mégsem került ilyen indikációban a gyógyszerpiacra, egyrészt a hosszútávú mellékhatásoktól, az aknétól és a hajhullástól tartva, másrészt amiatt, hogy a spermatogenezis elnyomása mintegy négy hónapot igényelt. Később ez utóbbi problémát - a nőknél is alkalmazott - gesztagén-derivátumok alkalmazásával orvosolni tudták; lerövidült az oligozoospermia eléréséhez szükséges időtartam és csökkenthetővé vált a tesztoszteron dózisa. A tesztoszteron és az etonogesztrel implantátum kombinációs alkalmazása a férfiak mintegy 90 százalékánál oligozoospermiához vezetet.

Úgy vélték, hogy a gyógyszerforma, azaz a hetente történő intramuszkuláris adagolás alkalmatlanná teszi a tesztoszteront fogamzásgátlási célra. A tesztoszteron-undekanoát erre a problémára részleges megoldást kínált, háromhavonta történő alkalmazást téve lehetővé.

Bőrön keresztül bevihető hormonok

Felmerült a transzdermális hormon-bevitel lehetősége is, és tesztoszteron-nesztoron-géllel végeztek vizsgálatokat. A bőrön át alkalmazott teszt-készítmény 20 nap elteltével a férfiak 89 százalékánál 1 millió/ml alatti spermiumszámot eredményezett. A készítmény további előnye, hogy a nesztoron sem androgén, sem ösztrogén, sem kortikoid hatásokat nem mutatott.

Szájon át szedhető szintetikus származék

A szintetikus androgénnel, az androgén- és progeszteron-receptorokhoz erősen kötődő dimetandrolon-undekanoáttal is végeztek vizsgálatokat. A tablettaként formulálható és alkalmazható hatóanyag az I-es fázisú klinikai vizsgálatok alapján hatásosan és reverzibilisen nyomja el a spermatogenezist.

Marad az óvszer

A számtalan próbálkozás ellenére úgy tűnik, hogy egyhamar nem lesz a gyógyszerkincs része a „férfi fogamzásgátló”, ugyanis a férfiak 10-15 százalékánál ismeretlen okból nem sikerül elnyomni a spermatogenezist, és semmilyen marker nem ismert, ami alapján a reszponderek és a non-reszponderek elkülöníthetők lennének egymástól.

Egyre kevesebb pénzt fordítanak az ezzel kapcsolatos kutatásokra is, így egyelőre úgy tűnik, hogy az 1870-ben bevezetett latex óvszereknek marad még ideje a „férfi fogamzásgátlók” területén való egyeduralomra.

(Forrás: Andrology , Aerzte Zeitung)