hirdetés
hirdetés
2022. augusztus. 12., péntek - Klára.
hirdetés

Interjú a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnökével

Lépéskényszerben a hálózatban működő patikák

A kormány megtiltja a szakmai befektetőknek, hogy többségi tulajdonosai legyenek a magyarországi közforgalmú gyógyszertáraknak. A hatályos jogszabály szerint 2014-ig kötelesek eladni a személyi jogos, illetve az ott dolgozó gyógyszerészek számára a gyógyszertár legalább 25 százalékos, 2017-ig pedig legalább 51 százalékos tulajdonrészét. Az Európai Bizottság vizsgálja a patikák tulajdonosi szerkezetébe drasztikusan beavatkozó kormányzati intézkedést. Hogyan jutottunk idáig? – kérdeztük a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnökét, Korodi Karolinát.

hirdetés

– Piaci panaszok alapján már vizsgálja az Európai Bizottság a patikák tulajdonosi szerkezetébe drasztikusan beavatkozó kormányzati intézkedést. A gyógyszertárak és gyógyszertár-láncok tulajdonosi szerkezete a hatóságok számára – a közvetett tulajdonlásokra, offshore cégekre és gyakori tulajdonosváltásra is tekintettel – bonyolult és követhetetlen – állítja a jogalkotó, a törvénymódosítás indoklásában azt írták: a tulajdonosokkal szemben a gyógyszertár szakmai működtetési szabályainak megsértése esetén valódi szankció lehetőségét nem hordozza, a valódi tulajdonosi döntéshozatali mechanizmusok elfedettek.

Egy nemzetközi kutatás a közelmúltban kimutatta: a patikák esetében az ellátás színvonalát nem határozza meg annak tulajdonosa. Sőt továbbmegyek, a beteget egyáltalán nem érdekli, hogy kinek a patikájába tér be, egyszerűen szeretne hozzájutni gyógyszeréhez. Ami a tulajdonlás kérdését illeti: a legnagyobb probléma az, hogy a szabályozás a meglévő tulajdonosi szerkezetbe visszamenőleg avatkozik be, ez feszültséget generál és számos magyar vállalkozást hátrányosan érint. Az a gyógyszerész, aki tulajdonos akart lenni, már most is az, aki nem, rendkívül nehéz helyzetbe kerül, hiszen két lehetősége van: eladósodik vagy elveszíti a munkahelyét. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének tapasztalatai szerint a gyógyszerészek jelentős része nem akarja a tulajdonlással járó felelősséget és kockázatot vállalni. Többségük még annyi forrással sem rendelkezik, hogy akár egy kedvező kamatozású hitel törlesztő-részletét kigazdálkodja. A hatóságoknak pedig eddig is minden eszköz rendelkezésre állt, hogy egy gyógyszertár szakmai működési szabályainak megsértése esetén szankcionálja azt. A jelenlegi patikapiac tulajdonosi struktúrája az elmúlt 23 év alatt alakult ki. A rendszerváltás után elindult a magánosítás, a gyógyszerészek egy része elképesztő optimizmussal és lendülettel vágott bele a magánosításba, zöldmezős beruházással patikákat hoztak létre, elszántak és reményteliek voltak. Ám volt egy réteg és nem is voltak kevesen, akik féltek, egyrészt nem merték a saját vagyonukat kockára tenni, másrészt tartottak a befektetőktől is. Ez a hozzáállás a mi cégünknek is nehézséget okozott, hiába kínáltuk a közös cégalapítás lehetőségét a gyógyszerészeknek, csak kevés esetben tudtunk ily módon közösen pályázni egy-egy patika megvásárlására.  

– Akinek jó a memóriája, még emlékezhet például a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó patikacsoportra. "Egészségtelen patikusviszonyok" – e címmel jelent meg a Világgazdaság akkori tényfeltáró cikke, amely a nyugat-magyarországi gyógyszer-kereskedelem problémáira hívta fel a figyelmet. Az újság jogásza modern kori rabszolgaságként jellemezte a Westpharma és a gyógyszertárak közötti szindikátusi szerződést. 

– A privatizáció során az élelmesebb önkormányzatok egy része élt a lehetőséggel,  a tulajdonukban lévő megyei gyógyszerellátó vállalatokat és a hozzájuk tartozó patikákat együtt értékesítették és nem feltétlen szakmai befektetőknek. Kétségtelen, voltak, akik nagy haszonra tettek szert. Sok hálózat úgy bővült, hogy menet közben akviráltak. Nagyon sok gyógyszerész privatizálta a saját patikáját, majd nyugdíjba vonult, és eladta a gyógyszertárát. A Brüsszeli vizsgálat kapcsán szeretném megjegyezni: Európa azon országaiban, ahol liberalizáció volt, visszamenőleg sehol sem nyúltak bele oly módon a rendszerbe, hogy visszarendezzék a piacot a korábbi állapotra. Ott a status quo az adott napi status quo volt, és utána sem korlátozták számban, csak százalékban, így történt ez Lengyelországban és Romániában is.

– De most mindezt felrúgjuk, és azt mondjuk, hogy egy gyógyszerésznek 4 patikája lehet. Mit csinálnak a hálózatok?

– A rendelkezés rendkívül nagy nyomást helyez a bent dolgozó gyógyszerészekre és a tulajdonosokra egyaránt. Annak érdekében, hogy a jogszabályoknak megfeleljünk, elkezdtük szétszedni a cégeinket, és tárgyalunk azokkal a gyógyszerészeinkkel, akik eddig vezették a patikáinkat. Ez azért is különös, mert amikor vezetőként beléptek a gyógyszertárba, megvolt a lehetőségük arra, hogy tulajdonrészt is szerezzenek, ám ők már akkor sem akartak vagy tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Hogy mennyire változott meg a véleményük, kiderül június 30-ig.

– Miért gondolja, hogy nagyjából egy hónapon belül tiszta képet látnak majd?

– Ennek reális oka van, anyagi megfontolásból mindenki a tavalyi mérlegével dolgozik, hiszen június 30-ig lehet használni az előző évi mérleget egy kiválásnál, és nem kell újat készíteni. Sok gyógyszerésznek fenntartásai vannak, bizonytalannak érzik a helyzetüket  és még bizonytalanabbnak látják a jövőt. Ha a patikavezető nem kívánná megvenni a társaság 25 százalékos tulajdonrészét, akkor kell keresni egy másik gyógyszerészt, aki hajlandó befektetni. A baj az, hogy sok veszteséges gyógyszertár működik az országban. Ki akarna ebben tulajdonrészt vásárolni?

– Vagyis, ha a patikalánc meg akarja tartani a fiókját és nem talál fizetőképes/fizetni szándékozó gyógyszerészt akkor vagy bezárja, vagy ingyen, ajándékba oda adja a törvény által előírt kötelező üzletrészt a gyógyszerésznek?

– Igen, legvégső esetben akár ez is előfordulhat. Bár ez nem jelent valós megoldást a kialakult problémára.

– De azért – ha nyíltan nem is beszélünk róla – léteznek háttérszerződések is. Úgy tudom, hogy jó pár helyen az alku része, hogy a gyógyszerészek egy része „önként” lemond a személyi jogáról egy háttérszerződésben, ha meg akarja őrizni pozícióját.

– Az a befektető, aki belemegy egy háttérszerződéses konstrukcióba, teljes mértékben kiszolgáltatottá válik. Egy esetleges konfliktus esetén a társasági szerződés alapján lehet „elkezdeni veszekedni, vagy megbékélni”. Minden egyéb megállapodás nem állja meg a helyét, elbukhat a bíróság előtt.

– A cégek szétszedése mekkora plusz terhet jelent a tulajdonosnak?

– A kiválás jelentős adminisztrációs teherrel és költséggel jár. Ügyvédi díj, könyvvizsgálati díj, cégbírósági illeték, új adószámra új fekete doboz a patikába, és még sorolhatnám. De nem elhanyagolható az a veszteség, amit a tulajdonosnak azért kell leírni, mert a részesedését nem piaci értéken, hanem a jogszabály által meghatározott áron kell elidegenítenie.

– Hogyan határozható meg egy-egy patika üzletrészének az értéke? A Bizottság érdeklődése kiterjed arra is: vajon méltányos áron tudják-e majd eladni a részesedésüket a jelenleg még döntően külföldi kézben lévő szakmai befektetők.

– Szeretném kihangsúlyozni, hogy elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a rendelkezés maximalizálná a patikák üzletrészének értékét. Ezzel a való piaci érték töredékére értékelik le a gyógyszertárakat. Másrészt a patikák az elmúlt években rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Tavaly, 2012-ben több mint 10 százalék árréstömeget veszítettek. Egy átlagos patika számára önmagában csak a vaklicit 400-450 ezer forint bevételkiesést okoz havonta. A tételes finanszírozásba sorolt készítmények, az OTC termékek patikán kívüli árusítása , a forgalmazható termékkör folyamatos szűkítése csak rontottak a helyzeten.. A tranzakciós adó, az építményadó újabb és újabb tehertételt jelentenek. Sok kicsi sokra megy.  A köztestület számításai szerint a patikák több mint 16 százaléka veszteséges volt tavaly. Így ma nagyon nehéz meghatározni egy patika valós értékét. Vannak gyógyszertárak, ahol az üzletrész értéke attól függ, hogy az adott vállalkozás könyveiben mi szerepel, milyen eszközök vannak a tulajdonában. Van vagy nincs ingatlan, ha van, hol, mennyi az értéke, milyen egyéb eszköz van a gyógyszertárban és milyen annak a jövedelmezősége? A rendelet tervezetben saját tőke és a tavalyi év eredménye alapján határozták meg a gyógyszertárak értékét. Ez alapján vegyünk egy példát: ha egy adott gyógyszertárnak 40 millió a saját tőkéje és a tavalyi eredménye 15 millió volt, akkor a 25% -ért 24,3 milliót, az 50% pedig 48 milliót kell fizetni. (A Patikai Hitel-és Tőkeprogramról tudható információkért kattintson ide!) 

– A most hatályon kívül helyezett jogszabály szerint a személyi jogos gyógyszerésznek nem kell feltétlen tulajdonrésszel rendelkeznie, vagyis lesznek olyanok, akik az 51 százaléknyi tulajdonrészt hitelből fizetik majd?

– Igen, a fenti paraméterek alapján először a 25%-ot és utána további 24 milliót.

– A legújabb felmérések szerint jelenleg 2347 közforgalmú patika működik az országban. Közülük a gyógyszerészek tulajdoni hányada 487-ben nem éri el a 25, s további 352-ben pedig az 50 százalékot. Vagyis 839 patika esetében kell megoldást találni.

– Igen, de ez a jelenlegi körülmények között rendkívül nehéz lesz, ráadásul a hitelprogram minden részlete továbbra sem ismert.

 – Ön szerint megoldást jelenthet a rendelettervezetben megjelent Patika Hitelprogram, illetve a láncokba tartozó patikák gyógyszerészeit segítő Patika Tőkeprogram?  (A hitelkonstrukciókról lásd keretes írásunkat.)

 

– Kérdéses, hogy a hitelprogram valódi megoldást jelent-e. A rendelkezésre álló információk alapján az arányokat az említett példán keresztül tudnám szemléltetni. Egy40 millió saját tőkéjű és tavalyi évet 15 milliós eredménnyel záró patika esetében. a hitelt felvevő gyógyszerésznek az első évben csak kamatot kell fizetni, mert az első év türelmi időszak, vagyis a 24,3 millió forintot tulajdonképpen 9 év alatt kell visszafizetni, így csak a tőke 2,7 millió forint évente + 729.000 Ft a kamat. Így az első törlesztő évben összesen 3 millió 429 ezer forintot kell visszafizetni, ami havi közel 300 ezer forintos terhet jelent. Ha a tulajdonrésze alapján járó adózott nyereségből akarja ezt visszafizetni, akkor nagyon feszített gazdálkodást kell folytatniuk a patikában.

– Volt a tervezetben egy olyan kitétel, amely szerint a vállalkozás is átvállalhatja a hitel visszafizetését.

– Ez azt jelenti, hogy a tulajdonostárs is fizet, mert ezt egy gyógyszerész sem fogja bevállalni. Ám a rendelet kimondja azt is, hogy kell 10% önerő a gyógyszerésznek, azt nem határozza meg, hogy mi a bank biztosítéka.

– Vélhetően rá fogják terhelni a patikára.

– Azt nem tehetik, hiszen sok esetben az ingatlan közös, ám rosszabb esetben még ingatlan sincs – akkor viszont nincs mire terhelni. Marad a gyógyszerész saját vagyona?

– A saját cégének, a Pharmaholding Kft.-nek a gyógyszerészei mennyire akarnak tulajdonossá válni?

– Cégcsoportunk  28 patikát üzemeltet, többségében tulajdonos gyógyszerész közreműködésével. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a jelenlegi helyzetben egy kikényszerített adásvételről beszélünk és gyógyszerészeink jellemzően nem szeretnének változtatni a meglévő tulajdoni viszonyokon. Volt egy érdekes eset, amikor az egyik 25%-os tulajdonnal bíró gyógyszerész, akivel együtt privatizáltuk a patikát, azt mondta, hogy ő nem szeretne most már hitelt felvenni és üzletrészt vásárolni, viszont azt sem szeretné, ha valaki belépne a társaságba ahhoz, hogy az 51% meglegyen.

– Vagyis két gyógyszerész üzletrészeinek összege is kiadhatja a 25, illetve 51%-ot?

– Igen.

– És mi történik, ha ezt nem szeretné?

– Reménykedik abban, hogy az 51%-os kötelezettség nem következik be, amíg ő nyugdíjba megy.

– Ha mégis, majd jön az állam, és a tőkelapon keresztül bevásárolja magát. Ez lehet az államosítás első lépése.

– A hitelt ebben az esetben három egyenlő részben kellene visszafizetni a tranzakciót követő 3-4-5 évben. Ám a rendelettervezet nem tér ki arra az esetre, mikor a gyógyszerész nem tud fizetni. Marad az állam a tulajdonos? Véleményünk szerint a tökealap közvetett vagy közvetlen tulajdonlása semmilyen módon nem fog hozzájárulni a hatékonyabb és szakszerűbb gyógyszerellátáshoz.

– Ez eredményezheti azt, hogy elindul a gyógyszertárak visszaállamosítása?

– Ebből még nem vonnék le messzemenő következtetéseket, azt azonban fontos megjegyezni, hogy az állam számára a kórházak és a szakrendelők működtetése már most is jelentős terhet jelent és racionális szempontokat figyelembe véve a patikák átvételével nem lenne érdemes újabb terheket vállalnia.

–  Beszéljünk egy kicsit a gyógyszerész függetlenségéről a hálózatokban. A hálózatos gyógyszertárban a szakmai jogos gyógyszerész nem a szakmai meggyőződése alapján szolgálja ki a beteget, mert a tulajdonos nem engedi őt rendelni – állítják kritikusaik.

– A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének tagjai több mint 800 gyógyszerészt alkalmaznak, ez azt jelenti, hogy minden hetedik gyógyszerész tagvállalataink által működtetett gyógyszertárban dolgozik. Ők a garanciái annak, hogy ugyanaz a szakmai színvonal biztosított az általunk üzemeltetett patikában, mint bármelyik másik gyógyszertárban. A hatósági ellenőrzések semmilyen különbséget nem mutattak sem a hiányosságok gyakorisága, sem a hiányosságok súlyossága tekintetében. A hálózatnak az az érdeke, hogy az egységei jól működjenek. Minden gyógyszertár élén van vagy egy tulajdonos, vagy egy vezető személyi jogos gyógyszerész. A státusszal együtt jár a felelősség is. Az ő kompetenciája jól készletezni, jól gazdálkodni és lelkiismeretesen kiszolgálni a betegeket.  

– Önök még nem gondolkodtak el azon, hogy ezzel a váddal kezdjenek valamit?

Mi fenntartható patikapiacot szeretnénk, amelyben az összes érintett szereplő kiszámítható környezetben dolgozhat. Van bőven teendőnk egyéb területen és úgy gondolom az idő minket igazol majd.

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 1,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés