hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 22., kedd - Móric.
hirdetés

Lehet egy kérdéssel több? – fórum a patikai tulajdonprogramról

Az állami szerepvállalás mértéke, a tulajdonszerzés módja, a hitellehetőségek és a generációváltás esélye – ezek voltak a fókusztémák a fővárosi és a Pest megyei gyógyszerészek számára szervezett szerda esti rendezvényen.

hirdetés

A patikusi tulajdonszerzés volt a témája annak a fórumnak, amelyet a fővárosi és a Pest megyei gyógyszerészek számára szervezett a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a szerda esti rendezvényen többek között a Patika Hitel illetve a Patika Tőkeprogram lehetőségeiről kaptak tájékoztatást a résztvevők. Az estébe nyúló rendezvény egyébként az első volt ebben a sorban, hiszen az elkövetkezendő hetekben megyéről megyére haladva folytatódik a rendezvénysorozat.

Időpont Helyszín Érintett megyék
nap óra
Augusztus 5.,hétfő 18:00 Debrecen,pontos helyszín szervezés alatt Hajdu-Bihar,Jász-Nagykun-Szolnok,Szabolcs-Szatmár-Bereg
Augusztus 7.,szerda 18:30 Eger,pontos helyszín szervezés alatt Borsod-Abaúj-Zemplén,Heves,Nógrád
Augusztus 13.,kedd 18:30 Kaposvár, Nagygát utca 1.,Hungaropharma Kaposvári Kereskedőház Baranya,Tolna,Somogy
Augusztus 12.,hétfő 18:30 Szeged, Eötvös utca 6.,Szegedi Tudományegyetem Bács-Kiskun,Békés,Csongrád
Július 29.,hétfő 19:00 Székesfehérvár, Fő u. 10.,Hotel Magyar Király Fejér,Komárom-Esztergom,Veszprém
Július 31.,szerda 19:00 Szombathely, Szent Imre herceg útja 84/B.,Kámoni Arborétum és Ökoturisztikai Központ Győr-Moson-Sopron,Vas,Zala
 

A patikusok kérdéseinek jelentős része azonban nem a hitelfelvétel lehetőségeire, hanem az állami szerepvállalás mikéntjére vonatkozott. Nem véletlenül, hiszen meglehetősen nagy meglepetést keltett az a váratlan előterjesztés – majd ennek rapid elfogadása –, amely a patikai tulajdonrész elővásárlóinak sorába iktatta az államot. Ez a lépés egyesekben már egy későbbi államosítás rémét vetítette előre, de az intézkedést kellő mértéktartással figyelők sem tartották ezt kizártnak, sőt többek egy későbbi állami patikalánc kialakításának lehetőségét is felvázolták.

Így nem véletlen, hogy a patikai tulajdonszerzést miniszteri biztosként felügyelő Horváth Zsolt már köszöntő beszédében is kitért e témára. „Ne a félelmeiket fogalmazzák meg, hanem a lehetőséget lássák meg benne” – bíztatta a hallgatóságot. Szerinte ugyanis akkor kellene aggódni, ha az elővásárlási rangsor első helyén szerepelne az állam, ezzel szemben kizárólag akkor jelenik meg vevőként, amikor már egyetlen, működési engedéllyel rendelkező gyógyszerésznek sem kell az adott gyógyszertár üzletrésze. Ebből az következik – állítja Horváth Zsolt, hogy gyógyszerészek egymás közötti üzletrész cseréjében vagy a vállalkozás és gyógyszerész adásvételében – amikor az utóbbi a vevő – föl se merül az állam elővásárlási joga. Vagyis – véli, az állam nyilván a veszteséges, a gyógyszerészek számára nem vonzó patikák üzletrészvásárlásánál jelenik majd meg vevőként.

Ezzel kapcsolatban a miniszteri biztos a patikák tulajdonrész átruházását szabályzó törvényben már nevesített helyzetet vázolta, vagyis azt, amikor a kétezer lélekszámúnál nagyobb település egyetlen patikájának üzletrészére sem akad vevő. Ebben az esetben azonban már nem elővásárlási, hanem vételi jogról van szó – állította. Horváth Zsolt egyébként úgy véli, nem áll majd elő olyan helyzet, hogy az elővásárlási jogon keresztül a magyar állam többségi tulajdont szerez majd egy-egy gyógyszertárban. Lényegében kitért azokra a spekulációkra is, amelyek már egy állami nagykereskedő által kiszolgált állami patikalánc lehetőségét vetették fel. „Az államnak esze ágába sincs ilyen vásárlásba bocsátkozni, mert nincs rá szüksége” – mondta.

A kérdésekre adott válaszokból kiderült: amennyiben egy patika üzletrészének 25 százaléka 2014. január elsejére nem kerül gyógyszerészi tulajdonba, akkor az adott gyógyszertár közfinanszírozott szerződését felbontják. A hallgatók kíváncsiak voltak arra is, hogy 2017. januárjától az államra is vonatkozik-e az a gyógyszergazdaságossági törvényben előírt passzus, miszerint egyetlen társaság maximum négy patikát működtethet. Természetesen nem – hangzott a válasz –, s ebből a szempontból a Patikai Tőkeprogramot bonyolító Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.(KvFP) is „mentességet élvez”. Kiderült az is, hogy nem csupán ellátási érdekből jelenik meg elővásárlási joggal az állam, ugyanis minden olyan esetben megjelenhet vásárlói szerepben, amikor nincs előtte senki az elővásárlási rangsorban. Amennyiben az adott társaságban tulajdoni joggal is rendelkező, illetve az adott patikában dolgozó gyógyszerész meggondolja magát, s mégis jelentkezik vevőként, akkor az állam köteles azonnal kiírni a pályázatot.

Mint arról a PharmaOnline kedden már beszámolt, megjelent a kormány honlapján a gyógyszertárak állami elővásárlásával is foglalkozó kormányrendelet tervezete, melynek részleteiről sok gyógyszerész a fórumon értesült. Így például arról is, hogy amennyiben senki sem jelentkezik, az államnak három éven belül akkor is legalább egyszer meg kell hirdetnie a tulajdonában lévő gyógyszertár üzletrészét. Az üzletrész értékét egy a rendeletben meghatározott képlet alapján számítják ki, ez a minimálérték, s az viheti, aki a legtöbbet adja érte. Kivéve, ha nem ad érte legalább ugyanennyit az a gyógyszerész, aki már tulajdonosa a gyógyszertárnak, vagy ott dolgozik.

A már említett rendelet tervezet a fórumon felvetett kérdések, problémák nyomán is alakulhat. Vita zajlik ugyanis arról, hogy amennyiben az adott patika dolgozói közül többen jelentkeznek vevőként, és sor kerül még egy licitkörre, akkor abba részt vegyen-e az eredeti, „kívülről jött” győztes vagy sem. Mi történik akkor, ha az elővásárlási rangsorban szereplő gyógyszerészek azért „dőlnek ki”, mivel az eladó túl magas árat kér. Az ilyenkor előrelépő állam bármilyen árat megad? Horváth Zsolt szerint ezt egyelőre nem tudni. Az viszont biztos, hogy ha ki akarnak jelölni egy tól-ig határt, akkor azt csak törvényben tehetik meg, a formálódó rendelet ugyanis nem módosíthat egy magasabb szintű jogszabályt, márpedig az eredeti törvényben értékhatárról nincs szó. Az említett helyzetet egyébként a miniszteri biztos szerint belső szabályozással és üzletpolitikával rugalmasan lehet szabályozni. Mit tesz vajon az állam abban az esetben – hangzott egy újabb kérdés –, ha abban a társaságban, amelyben kisebbségi tulajdonos lett, törvénytelenséget tapasztal? Mindent megtehet, hangzott a válasz, amit bármelyik másik tulajdonostárs.

A költségvetési támogatás okán alakult úgy, hogy a Patika Hitelprogram keretében egy patikus – két lépésben ugyan –, de csak egy hitelt vehet fel, magyarázta a miniszteri biztos a fiatalok tulajdonhoz jutását firtató kérdésre. Ettől kezdve ugyanis bármelyik autószerelő, fodrász, informatikus vagy fogorvos igényt tarthat államilag támogatott hitelre. Bár a jövőben foglalkoznak majd a generációváltás kérdésével, a jelenlegi akció nem erről szól.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés