hirdetés
hirdetés

Az alvászavarok gyógyszeres kezelése

Korszerű altatószerek

Fontos, hogy a megfelelő altató kiválasztása a beteggel egyetértésben, a panaszokhoz, a nappali aktivitáshoz legjobban illeszkedően, a másnapi hatások minimalizálására törekedve, a hatástartam-időablak-másnapi hatások hármast átgondolva, hatásosságának rendszeres kontrollok során történő kiértékelése mellett történjen.

hirdetés

Az utóbbi időben a kivizsgálás menete és a terápiás lehetőségek is jelentősen megváltoztak. Gondoljunk akár az altató hatású gyógyszerek elmúlt négy-öt évtizedének fejlődéstörténetére vagy az alváselégtelenség mögötti okok megfelelő feltérképezési lehetőségére, az alváslaboratóriumok, az alvásmedicina mint önálló szakma kialakulására.

Az inszomnia formái és okai

Az inszomnia az alvás elégtelenségét, valamint az ennek következtében kialakuló nappali fizikális és szellemi teljesítményre gyakorolt hatást együttesen jelenti.

A megjelenése alapján megkülönböztetünk elalvási, átalvási és korai ébredéssel járó alvási elégtelenséget. Az elalvási inszomnia esetén az alváslatencia (villanykapcsolástól az elalvásig) meghaladja a 30 percet. Az átalvási típusban az éjszakai felébredések szaporodnak meg, esetleg a páciens csak hosszabb idő után tud visszaaludni. Korai ébredéssel járó formában a szokásos felkelési időhöz képest legalább 30 perccel előbbre kerül a felébredés. Az egyes típusok nem feltétlenül önállóan jelennek meg, gyakran kombinálódnak egymással. Az inszomnia szokásos nappali következményei: fáradtság, irritabilitás, kimerültség, koncentrálóképesség csökkenése, szorongás, figyelemzavar, memóriazavar, tenziós fejfájás, bizonytalan gasztrointesztinális panaszok.

Az inszomnia mögött számos olyan ok állhat, melynek specifikus kezelésével a panaszok megszüntethetők vagy nagymértékben csökkenthetők. Vannak olyan formakörök, amikor a páciens panaszai mögött a gondos kivizsgálás (alvásvizsgálat, pszichiátriai, neurológiai, belgyógyászati vizsgálat stb.) sem tud érdemi hátteret feltárni (primer inszomnia). Gyakran a nem megfelelő alváshigiéné húzódik meg a háttérben, míg máskor a rendszertelen alvás, a nappali aktivitásnak az éjszaka rovására történő fokozatos kitolása, összefoglalóan a cirkadián ritmus tudatos vagy foglalkozásból eredő felborítása. Az alvás elégtelenségét az alvást elmélyülni nem engedő, gyakori felébredéseket okozó patológiás légzési és mozgási események is okozhatják (pl. obstruktív alvási apnoe betegség, nyugtalan láb szindróma). Állhatnak a háttérben belgyógyászai betegségek, bizonyos gyógyszerek is. Tapasztalhatjuk például, hogy egy olyan, igen gyakori betegség, mint a reflux, hogyan befolyásolja az éjszaka nyugalmát. Számos pszichiátriai és neurológiai kórkép „természetes velejárója” az inszomnia kialakulása. Ilyenek például a szorongáshoz, depresszióhoz társuló alváspanaszok, vagy a demenciákat kísérő cirkadián ritmus felborulásából eredő (mind a beteget, mind pedig a hozzátartozókat, alvótársat érintő) inszomniák.

Az inszomnia kezelése

Az inszomnia terápiája magában foglalja a hátterében található organikus okok specifikus kezelése mellett gyógyszerek és nem gyógyszeres módszerek (pl. kognitív viselkedésterápia, alváshigiénia rendezése) alkalmazását. Az organikus okok keresésében az alváslaboratóriumoknak, alvásvizsgálatoknak, alvásmedicinában képzett szakorvosoknak van a legfontosabb szerepe.

Az alvászavarra organikus eredetű inszomnia esetén is számos olyan folyamat rakódhat rá az évek során, amelyek miatt a háttér megoldása nem elegendő a hatásos terápiához, ilyenkor gyógyszeres kezelésre és egyéb kiegészítőkre van szükség.

Az első altatók, a barbiturátok megjelenése óta számos hatóanyag került forgalomba. Számos nem altató jellegű gyógyszert alvásra gyakorolt kedvező hatása miatt alkalmaztunk korábban (pl. antihisztaminok). Az altatók használatához számos félelem, tévhit csatlakozott az idők folyamán, sokszor a túlzott elvárások, máskor a nem megfelelő használat miatt.

Vajon létezik-e ideális altató?

A válasz egyszerű és rövid: nem. Ahogyan az altatót nem alvászavar kezelésére alkalmazzuk, hanem egy adott típusú, jellegzetességű panasz, tünet, aktivitás esetén használjuk, így általános érvényességű „ideális altató” sem alkotható. Vannak azonban elvárások az altatókkal szemben, de ezek maradéktalan teljesítése szinte lehetetlen. A megfelelő altatót a fentiek ismeretében, hatásosságát maximalizálva, mellékhatásait minimalizálva választjuk ki.

  • Az ideális altatókkal szembeni elvárások:
  • Rövidítse az elalvási időt.
  • Javítsa az alvás hatékonyságát.
  • Ne befolyásolja károsan az alvásszerkezetet.
  • Ne legyen mellékhatása.
  • Ne vezessen hozzászokáshoz.
  • Ne alakuljon ki vele szemben tolerancia.
  • Abbahagyása során ne alakuljon ki rosszabbodás, visszacsapás.
  • Ne kumulálódjon a szervezetben.
  • Széles terápiás tartománnyal rendelkezzen.

A megfelelő altató kiválasztása

A következőkben tekintsük át a legfontosabb tudnivalókat, milyen vezérfonal alapján választhatjuk ki a kezelés szempontjából leginkább megfelelő altatót.

A jelenlegi szakmai ajánlások alapján két hatóanyagcsoport alkalmazható az inszomniák kezelésére: a rövid és közepes felezési idejű benzodiazepinek, valamint a legmodernebbnek tekinthető Z-szerek. Ezen csoport tagjai a zolpidem, a zopiclon és a zaleplon. Ezen hatóanyagok ma már különböző néven vannak forgalomban, és egyesítik magukban mindazokat a kedvező tulajdonságokat, ami az előző szerek hiányossága volt. Gyors elalvást biztosítanak, segítik az éjszaka átalvását, ugyanakkor – mivel gyorsan kiürülnek a szervezetből – nappali álmosító hatásuk már nincs, és megfelelő alkalmazás mellett nem alakul ki hozzászokás.

Altató (vagy helyesebben alvást elősegítő gyógyszer) adása esetén a legfontosabb alapelv, hogy a lehető legkisebb dózisban, a lehető legrövidebb ideig alkalmazzuk azt. A panaszok sokszor napról napra változhatnak, hol súlyosabban, hol enyhébben, elviselhetőbben jelentkezhetnek, emiatt nem jó gyakorlat a „szolgai”, automatikus gyógyszerbevétel. A terápia során a cél a beteg panaszaihoz (az inszomnia típusához), valamint a másnapi aktivitáshoz, elvárásokhoz legjobban alkalmazkodó altató kiválasztása. Ez alapján indikálunk inkább elaltató vagy inkább átaltató, hosszabb vagy rövidebb hatású szert (1. ábra). Tekintettel arra, hogy a panaszok nem mindennap jelentkeznek ugyanolyan mértékben, a szükség szerinti adagolás javasolható. Ez az eljárás a Z-szerek esetén alkalmazható, melynek során csak akkor veszünk be altatót, ha tudjuk, hogy például másnap teljesítenünk kell, ezért pihentetőbb alvásra van szükségünk, illetve este például nem tudunk megfelelően aludni.

A nem megfelelően megválasztott altató az úgynevezett reziduális hatás révén kihat a nappali szellemi és fizikai állapotra, kedvezőtlenül befolyásolhatja azt (rövid távú memóriazavar, koncentrálóképesség- és figyelemzavar, fokozott baleseti kockázat, szédülékenység). Ez megfigyelhető mind a benzodiazepinek, mind pedig a Z-szerek legtöbb képviselője esetén. Az éjszakát kedvezően befolyásoljuk, ugyanakkor „mesterségesen” fenntartjuk a másnapot megnehezítő panaszokat.

Az altatók hatástartamát, reziduális hatásait, a 1. ábrán feltüntetett egyéb jellemzőket átgondoljuk, összevetjük. Elméleti megfontolások alapján egy fontos szempont vezethető be, az alkalmazhatóság időablaka, vagyis a várható lefekvés és a tervezett felkelés ismeretében az az időintervallum, amikor − a másnapi káros hatások minimalizálása érdekében − még bevehetjük az altatót. Fontos erre felhívni a betegek figyelmét, hiszen láthattuk, hogy a másnapi kognitív érintettség komoly munkahelyi, közlekedési balesetek kialakulásához vezethet. Attól függően, milyen a hatástartam, mennyire alakul ki másnapi reziduális hatás, az alkalmazhatóság időablaka fordítottan arányos a hatástartammal (2. ábra). Vagyis minél hosszabb hatású szert adunk a páciensnek, annál előbbre tolódik az alkalmazhatósági periódus vége, és fordítva, minél rövidebb a hatástartam, annál nagyobb a beteg szabadsága a gyógyszerbevétel időpontját illetően. 

 

A cikk folytatásáért kattintson IDE

Dr. Faludi Béla
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune X. évfolyam 15.szám)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés