hirdetés
hirdetés
2021. április. 20., kedd - Tivadar.
hirdetés

Korszakváltás előtt a generikus piac szereplői

A társadalom nem hajlandó kétszer megfizetni ugyanazon hatóanyag árát, viszont szívesen áldoz az innovatív megoldásokra. A generikus piac jelenéről és jövőjéről Kósa Fruzsinát, az IMS Health munkatársát kérdezte a Pharma Tribune.

hirdetés

- Amikor generikus piacról beszélünk, mekkora összeggel számolhatunk, s ez milyen részarányt képvisel a világ gyógyszerforgalmából?

- Mielőtt a számokkal foglalkoznánk, egy dolgot feltétlenül tisztáznunk kell. Bár a generikus piac fogalma alatt általában a lejárt szabadalmú originális készítmények másolatait értik, a gyógyszerforgalmi adatokkal foglalkozó szakemberek e kategórián belül kétféle termékkel „számolnak”. A fentebb már említett, másolt molekulájú medicinákkal, valamint azokkal az originális gyógyszerekkel, amelyek elveszítve szabadalmi védettségüket, jelentős árcsökkenést elszenvedve, immár a generikus piacon zajló verseny résztvevői lesznek. Ezeket versenyző hatóanyag árú szereplőként szoktuk emlegetni. Ami a számokat illeti, az IMS adatai szerint a világ gyógyszerforgalma tavaly elérte az 1 billió dollárt! Ebből a generikusok – a két fenti kategória együttese – 432 milliárd dollárral részesednek. Három eladott dobozból kettő generikus készítmény.

 

- Érdemes egyáltalán különbséget tenni a generikus fogalmon belül?

- Ez talán szakmai aprólékosságnak tűnik, de a piaci, illetve a fogyasztói trendek szempontjából nyilván van jelentősége, mint ahogy fontos jelzés lehet a gyártóknak, forgalmazóknak is. A fejlődő régiók országaiban – Kína, India, Dél-Amerika – a szabadalmukat vesztett originális készítmények forgalmi részaránya 2–4, míg az európai országokban 22 százalék! Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Európában a versenyzői piacon – tehát az úgynevezett generikus piacon! – gyógyszerre költött összeg 40 százaléka még mindig az eredeti szabadalmak forgalmazóihoz kerül.

 

- A generikus termékek forgalmát illetően mit mutat a világtérkép?

- Arányaiban a legtöbb generikum Ausztráliában fogy, forgalmi részarányuk majd 80 százalék. Élen járnak még – átlagosan 70 százalékos felhasználással – kontinensünk államai, illetve Ázsia és Dél-Amerika feltörekvő országai. Más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a teljes gyógyszerpiac értékének még a 20 százalékát sem teszik ki, míg dobozforgalomban a 60 százalékot.

 

- Az elmúlt években lejárt jó néhány kémiai blockbuster szabadalmi védettsége, a cégeknek azonban nyilván nem csökkenhet a bevételük, illetve nyereségük. Vizsgálódásaik során tapasztaltak originális gyártói expanziót a generikus piacon?

- Érzékelhető a gyártói üzletfejlesztések ilyen jellegű iránya, de a cégek végső soron maguk döntik el, hogy mely területen próbálnak szerencsét, milyen irányban bővítik portfóliójukat. Az egyébként könnyen elképzelhető, hogy adott, lejárt szabadalmú termék forgalmazója felvesz termékpalettájára egy, az övéhez hasonló generikumot, hiszen megfelelő szakértelemmel és piaci ismeretekkel rendelkezik az adott terápiás területen. Ami Magyarországot illeti, itt a legnagyobb blockbusterek 2012 előtt jártak le, a szabadalomvesztés az utóbbi három évben feleakkora piacot érintett, mint 2009–2011 között. Hasonló trend volt egyébként megfigyelhető a környező országokban is.

 

- Amíg idehaza nyögvenyelősen működött a generikus piac, az egészségpolitikusok szívesen példálóztak azzal, hogy egyes környező országokban – például Lengyelországban – milyen jelentős e készítmények forgalma. Azóta persze nálunk is alaposan megváltozott a helyzet. De mit mondhatunk Európáról?

- Ma már Magyarország élen jár a generikus dobozszám arányát tekintve, amely a teljes eladás 80 százalékát jelenti. Néhány százalékkal bizony megelőzzük a példaként említett Lengyelországot! Változatlanul a dobozszámnál maradva, a kontinens élversenyzője Nagy-Britannia, míg Németországban például nagyjából 60 százalék a fenti arány. De vizsgálódhatunk más szempontok szerint is. Nálunk például jóval kisebb a lejárt szabadalmú originálisok részvétele a generikus piacon, míg Olaszországban kiemelkedő szerepet képviselnek, s nem elhanyagolható a részvételük Spanyol- és Franciaországban sem. A kép tehát vegyes, az viszont egyértelmű tendencia, hogy az egészségbiztosítók mindenhol igyekeznek gyógyszerkiadásaikat féken tartani, a felhasználást az olcsóbb, generikus készítmények irányába terelni.

 

- Mit lehet tudni arról, hogy az egyes államok miként ösztönzik a generikus készítmények alkalmazását?

- Számos árszabályozási technikával találkozunk, a maximált árszinthez kötött automatikus támogatásbefogadástól  – Csehország – a hazai gyártók kiemelt támogatásán át – Oroszország – a sok helyen csak elméletben érvényes hatóanyag alapú felírásig. Nem árt azonban tudni, hogy Magyarország élen jár az ösztönző programok fejlesztésében, a preferált referenciaár-sávos rendszer példaértékűnek számít az európai országokban. Valódi megtakarítás a fixesítésből és a preferált referenciaár-sávos rendszerből származott, a vaklicit bevezetését követő két esztendőben 59 százalékra mérséklődött az érintett termékekre kifizetett támogatási összeg. A biztosító tehát sokat nyert, s persze a lakosság sem járt rosszul, bár a megtakarításnak csak mintegy 20 százaléka maradt náluk.

 

- Korábban gyakran érte az a vád a hazai gyártókat, hogy különösen a saját márkanévvel rendelkező, úgynevezett „branded” generikus készítményeik túlárazottak. 

- Ez a múlté, a vaklicit mindegyiküknek komoly veszteséget hozott. Az új rendszer elsősorban őket érintette, illetve azokat a piacokat, ahol a betegek nemcsak lojálisabbak voltak, hanem alacsonyabb árérzékenységgel rendelkeztek, így rájuk hárult a finanszírozási többlet terhe. Mára a magyarországi generikumok az egyik legolcsóbbak Európában. Egy korábbi IMS-tanulmány alapján a hét legnagyobb generikus terápiás terület – koleszterincsökkentők, fekélyellenes szerek, antidepresszánsok stb. – napi terápiás költségeit összehasonlítva csak Szlovákiában, Dániában és Hollandiában alacsonyabb a gyógyszerek költsége, mint nálunk. Európában mindenhol máshol magasabb.

 

- Az árerózió miatt sok gyógyszert azonban már nem érdemes piacon tartani, nem véletlen, hogy világszerte egyre nagyobb gondokat okoznak a hosszabb-rövidebb időre fellépő gyógyszerhiányok. Minél alacsonyabbak az árak, annál több készítmény tűnik el. A kormányoknak és a biztosítóknak a kényes egyensúly fenntartása érdekében milliméter pontossággal kell kiszámolniuk, meddig húzhatnak az árakon.

- Kétségtelen tény, hogy az árcsökkentés hozzájárul néhány termék hiánycikké válásához, bár ez sok esetben inkább a tökéletlen tenderek eredménye, ahol vagy a nyertes nem tud – netán nem is akar – eleget tenni a kötelezettségének, vagy a kiíró és felhasználó igényei nincsenek összhangban a valós kereslettel. Jellemzően egyébként ott jelentenek nagyobb kihívást az időszakosan jelentkező gyógyszerhiányok, ahol a generikus programok elsősorban tendermegállapodásokon alapulnak, de a magyarországi vaklicit, illetve a közgyógyellátás szabályozásának finomhangolása nélkül.

 

- Az árcsökkentésben egyre kisebb tartalékok vannak. Mi következik ennek végleges kimerülése után?

- A jelenlegi megtakarítási lehetőségek nemcsak Magyarországon, máshol is kifutnak. Akadnak persze kivételek, Spanyolországban, Japánban, illetve Dél-Koreában lassúbb ez a folyamat, mint Németországban vagy Nagy-Britanniában, ahol igen nagy léptékűek voltak a megtakarítások. Több bőrt lehúzni azonban erről a piacról nem lehet, s ez nem is cél. Ugyanakkor látni kell, hogy amint a generikussá vált szerek árspirálja felépült, ezt a gyakorlatot a hatóságok minden lejárt szabadalom esetében alkalmazzák, tehát nagyon gyors árerózióra lehet számítani. Mindez lényegében arról szól, hogy a társadalom nagyon keveset hajlandó fizetni ugyanazokért a termékekért – még egyszer. A kérdés ma már sokkal inkább az, hogy mi történik a specifikusabb termékekkel – nem kizárólag a biológiai készítményekkel, hiszen azt látjuk, hogy a hagyományos gyógyszerek is egyre bonyolultabb molekulák és gyógyszerformák –, amelyek ára magasabb, miközben kevesebb beteg kezelhető velük, kisebb összforgalmat produkálnak. Ezek generikussá válása újabb és másfajta stratégiát kíván nemcsak a szabályozás, de a gyártók, forgalmazók oldaláról is.

 

- Miért?

- Mert a generikus gyártók olyan piacokra fognak belépni, ahol a jelenleginél nagyobb, más irányú szakértelemre van szükség. Innentől kezdve ez a történet számukra a továbbiakban nem a hatóanyagok tablettába préseléséről, s azok értékesítéséről szól. Mivel nagyobb értékű terápiáról, szűkebb betegcsoportról beszélünk, az adott készítmények generikussá válása után is komoly szakmai támogatás szükségeltetik a forgalmazás során. A másik fontos elem, hogy mivel a társadalom az innovációért hajlandó fizetni, ezért a generikus piac várhatóan a harmadik szektor felé nyit, amelynek során egy új gyógyszerforma, egy új eszköz vagy egy betegtámogató program kimunkálásával valami pluszt kell a termék mellé letenni.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés