hirdetés
hirdetés
2021. február. 25., csütörtök - Géza.
hirdetés

Koronavírusos betegek antibiotikum-kezelése hozhatja el az ellenálló szuperbaktériumok aranykorát?

Bár az antibiotikumok a vírusos fertőzésekre, így a SARS-CoV-2-re sem jelentenek gyógymódot, az új koronavírus okozta légúti fertőzés gyakran bakteriális tüdőgyulladáshoz vezet, és az orvosok nehezen tudják megállapítani, hogy az egyes esetekben melyik kórokozó felel a tüdőbetegségért, írja a Qubit.

hirdetés

Priya Nori a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetemhez tartozó Montefiore oktatókórházának antibiotikum-szabályozó programjának vezetője, aki ideje nagy részét az antibiotikumok helyes adagolásának betartatásával tölti, és azt felügyeli, hogy a baktériumok ne váljanak rezisztenssé ezekre a készítményekre. Most azonban sok pályatársához hasonlóan Nori is a COVID-19 betegségben szenvedők gyógyításán fáradozik, így kezdi felfedezni az antibiotikumok és a koronavírus-járvány közötti kapcsolatot.

Bár az antibiotikumok a vírusos fertőzésekre, így a SARS-CoV-2-re sem jelentenek gyógymódot, az új koronavírus okozta légúti fertőzés gyakran bakteriális tüdőgyulladáshoz vezet, és az orvosok nehezen tudják megállapítani, hogy az egyes esetekben melyik kórokozó felel a tüdőbetegségért. „Általában nem vonjuk meg az antibiotikumokat ezektől a betegektől. Ez rossz döntés lenne? Nehezen tudom megítélni” – mondta Nori a Science-nek.

A dilemmát az okozza, hogy a COVID-19 betegek áradata, és az emiatt megnövekedett antibiotikum-használat végső soron növelheti a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját. Az amerikai védelmi minisztérium (DoD) ezért felállított egy tíz orvosi központ szakértőiből álló csoportot, amely a koronavírusos betegek másodlagos, bakteriális és gombás fertőzéseit, valamint a kezelésük során felhasznált antibiotikumok hatását vizsgálja.

A járvány miatti fokozott készültség, a kórházi védőfelszerelések használata és a kórházi fertőzésekért leginkább felelős műtétek elhalasztása miatt néhány kutató arra számít, hogy a baktériumok terjedése és antibiotikum-rezisztenciája lassul a járvány alatt, de a DoD kutatásában résztvevő Bo Shopsin szerint a jelek ennek ellenkezőjére utalnak.

Több közelmúltbeli kínai tanulmány alátámasztja azt az Európában és az USA-ban csak beszámolók alapján terjedő tényt, hogy a COVID-19 súlyos eseteinek túlnyomó többségében antibiotikumokat is bevetnek az orvosok. A Lancet nevű orvosi folyóiratban március 11-én publikált, 191 vuhani fertőzött kezelését bemutató tanulmány szerint a betegek 15 százaléka (és a halálos áldozatok fele), másodlagos bakteriális fertőzésben halt meg. Ezt a trendet a történelem is igazolja: a 2009-es H1N1-influenzajárványnak tulajdonított 284 ezer halottjának közel fele, valamint az 1918-as spanyolnátha halálos áldozatainak többsége is bakteriális tüdőgyulladásban halt meg.

A teljes információ

(forrás: Qubit)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés