Kókuszolaj: csodaszernek mondják, de annyit sem ér, mint a napraforgóolaj?

A kókuszolajat vagy kókuszzsírt, a kókuszpálma (Cocos nucifera) termésének tejéből vagy héjából állítják elő. Talán egzotikus volta, talán újszerűsége magyarázza azt, hogy sokan valóságos csodaszernek tartják,- legyen szó akár a konyhában való felhasználásról, akár a kozmetikumokban való alkalmazásáról vagy szervezetbeni hatásairól. De a „másik oldal” is hallatja magát. Nemrégiben a freiburgi Karin Michels professzor egyenesen „méregnek” kiáltotta ki a kókuszzsírt.

A kókuszolaj más, mint a többi növényi olaj

A kókuszolaj különbözik a többi növényi olajtól. Elég csak azt tudni, hogy szobahőmérsékleten a kókuszolaj szilárd halmazállapotú, és csak kb. 24,5 °C fölött válik folyékonnyá. Sokkal inkább hasonlít tehát egy zsírra, mint egy olajra. Mindez a kókuszolaj kiemelkedően magas (kb. 90 százalék) telített zsírsavtartalmával magyarázható. Ennek a következménye az, hogy a kókuszolaj ellenálló az oxidációval és az avasodással szemben, így hosszú ideig, romlás nélkül tárolható és használható.

Fotó: 123rf

Feldolgozását, használatát elősegíti az, hogy toxikus termékek nem keletkeznek belőle magas hőmérsékleten sem. A készítményekben alkalmazott kókuszolaj általában ún. RBD-eljáráson (Refining, Bleaching, Deodorizing) átesett, azaz finomított, fehérített és szagtalanított kókuszolaj. Az így kapott kókuszzsírt arckrémek, szappanok gyártásához is használják.

Akár ártalmas is lehet a kókuszzsír?

A kókuszzsír könnyű emészthetősége kétségtelenül a növényi zsír mellett szól, ugyanis az közepesen hosszú zsírsavláncainak köszönhetően – epesavak hiányában – is képes a bélcsatornából felszívódni,- ennek számos emésztőrendszeri kórképnél (pl. hasnyálmirigy megbetegedéseknél, gyulladásos bélbetegségeknél) jelentősége lehet.

A kókuszzsírban lévő telített zsírsavak nagy aránya miatt azonban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a fogyasztásának milyen (negatív) kardiovaszkuláris következményei vannak. Néhány eredmény áll csupán rendelkezésre, ami alapján nem ítélhető meg egyértelműen a helyzet, ugyanis a kókuszzsír például egyidejűleg emeli mind az LDL-koleszterin, mind pedig a HDL-koleszterin szintjét.

Összegezve: a dietetikusok jelenleg nem javasolják a kókuszzsír kizárólagos zsír- vagy olajforrásként való felhasználását. Alkalmanként, egy-egy süteménybe kerülhet persze kókuszzsír, de kalkulálni kell azzal, hogy egy teáskanálnyi kókuszolaj 14 gramm zsírt és mintegy 120 kilokalóriát juttat a szervezetbe.

Alig van E-vitamin a kókuszzsírban

A kókuszzsír esszenciális zsírsavtartalma, nyomelem- és E-vitamin-tartalma minimális. A különféle csíraolajak a kókuszolaj E-vitamin-tartalmának akár több mint százszorosát tartalmazhatják. Sőt, a napraforgóolaj is többszörösen megelőzi a kókuszolajat ebben a tekintetben.

Ennek fényében nehezen magyarázható meg az, hogy miért hirdetik a kókuszolajat tökéletes bőrápolóként, hatásos bőröregedés-gátlóként vagy látványos hajregenerálóként, amikor a hatást garantáló összetevőknek híján van.

A kókuszdió olaja melletti nyomos érv mindössze az, hogy az nem allergizál, és a sajátos zsírsavösszetétele rendkívül kedvező technológiai szempontból, azaz segítségével könnyen felvihető, kenhető, hosszú ideig tárolható készítmény formulálható.

Néhány növényi olaj átlagos E-vitamin-tartalma (mg E-vitamin /100 ml olaj)

(Forrás: Deutsches Aerzteblatt)