hirdetés
hirdetés
2022. december. 08., csütörtök - Mária.
hirdetés

Klinikai vizsgálatok: a gazdagság záloga?

A klinikai gyógyszervizsgálatok egészen az utóbbi időkig jelentős magánvagyonokat generáltak, ám elenyésző részben járultak hozzá a költségvetési intézmények bevételeihez, írja a 24.hu.

hirdetés

A külföldi gyógyszergyárak Magyarországon végzett klinikai vizsgálataihoz a gyártók nemzetközi közvetítő irodákon keresztül keresnek olyan kórházakat, amelyekben ismert elméleti kutatókat, klinikavezető orvosprofesszorokat vonhatnak be a vizsgálatokba. A megállapodás létrejöttéhez szükség van a gyógyszerügyi hatóság engedélyére, amely szigorú kritériumok alapján adja ki a hozzájárulását, a tényleges lebonyolítás azonban a 24.hu-nak nyilatkozó orvosok szerint korábban kevésbé akkurátusan volt szabályozva. Nem mindig volt világos például, hogy az intézményi dolgozóknak munkaidőben vagy azon túl kell-e végezniük a kutatáshoz szükséges tevékenységeket.

A lap forrásai szerint általános gyakorlat volt az is, hogy a gyógyszercégek kettős szerződést kötöttek. A kisebb összeget a lebonyolításnak helyet adó intézmény kapta, a nagyobbat pedig a professzor. A szerződéseket legálisan kötötték, de a részleteket természetesen nem kötötték senki orrára. A szürke zónában voltak olyanok is, akik trükközni próbáltak a megbízásokkal. Egy intézményvezető azt mesélte, hogy jóval a projekt lezárulta után derült ki, hogy az egyik orvosa külföldi számlát nyittatott, és oda utaltatta a pénzt, elrejtve az extra jövedelmet a hatóságok és a kollégák szeme elől.

A díjazás projektenként változott, egy orvosigazgató elmondása szerint többnyire a bevont páciensek létszámához igazították. A vizsgálati alanyok után járó fejpénz elérhette az egymillió forintot is, így egy százfős csoporttal rövid idő alatt egy átlagos egészségügyi dolgozó 40-50 évi bérét is megkereshette a kutatásvezető.

Egy másik forrás azt hangsúlyozta, hogy korábban sem mindenhol engedték a magánérdekek érvényesülését, napjainkban pedig általánossá vált az úgy nevezett egykapus szerződési rendszer, amelyben csak az intézmény köthet megállapodást a cégekkel, és házon belül dől el, ki és mekkora arányban részesül a bevételből.

(forrás: 24.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés