hirdetés
hirdetés
2021. október. 17., vasárnap - Hedvig.
hirdetés

Kiknek ajánlható az allergénspecifikus immunterápia?

Az allergénspecifikus immunterápia hatásossága IgE-mediálta allergiás reakciók esetén bizonyított. A szubkután, illetve a szublingvális immunterápia alkalmazásának eredményességét – allergénekre és korcsoportokra vonatkozóan – metaanalízisek igazolják.

Az allergénspecifikus immunterápiasorán alkalmazott allergénkivonatok serkentik a specifikus antitestek, az allergénnel szembeni toleranciát fokozó sejtek és az ingerületátvivő anyagok képződését. Ezáltal a kezelés blokkolja a specifikus immunválaszt, mérsékli a gyulladásos folyamatot és gátolja az allergiás reakciót. Mind a szubkután, mind a szublingvális immunterápia hatásosan enyhíti az allergiás panaszokat és csökkenti a gyógyszerigényt.

 

Hatásosság

A fűfélék, illetve a nyírfa pollenjeivel szembeni allergia immunterápiás kezelése már rutinszerűnek tekinthető. A fűfélék pollenjeivel szembeni allergia mind felnőtt-, mind gyermekkorban nagyon jól kezelhető szublingvális immunterápiával. A tapasztalatok alapján a legjobb eredmények azoknál a fiatal (5 évesnél idősebb) betegeknél érhetők el, akiknél az allergiás betegség nem régóta áll fenn, illetve akiknél az alsó légutak érintettsége minimális.

A szezonális rhinoconjunctivitis szubkután immunterápiájánakhatásossága felnőtteknél jól megalapozott, míg a gyermek- és kamaszkori alkalmazással eddig viszonylag kevés vizsgálat foglalkozott. Háziporatka okozta allergia esetén felnőtteknél kontrollos vizsgálatok támasztják alá a szubkután immunterápia eredményességét. A méh- és darázscsípés kiváltotta allergiák szubkután immunterápiás kezelése mintegy 75–85, illetve 90–95 százalékban eredményes.

Ezzel szemben a penészgomba és a különféle állatszőrök okozta allergiák specifikus immunterápiájánakhatásosságáról alig található információ. Az atópiás ekcéma immunterápiás kezelése a szakirodalom szerintcsak minimálisan hatásos.

 

Kiknek nem ajánlott az immunterápia?

Az immunterápia nem ajánlott a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt asztmás betegeknek (a gyerekek kivételek). Ellenjavallt akkor is, ha történt már allergénspecifikus immunterápiás próbálkozás, amire a beteg szervezete erős allergiás (anafilaxiás) reakcióval reagált.

A béta-blokkoló-kezelés (beleértve a szemészeti alkalmazást is), illetve az adrenalin alkalmazását kizáró betegség(ek) fennállása esetén a szubkután immunterápia ellenjavallt.

A szublingvális immunterápia a beteg szájnyálkahártyájának súlyos, akut gyulladása esetén kerülendő, viszont e módszer alkalmazását nem akadályozzák azok a betegségek, amelyek esetén az adrenalin-kezelés kontraindikált.

A különféle allergénextraktumok esetében a termékspecifikus kontraindikációk mutathatnak ugyan egyedi sajátosságokat, de általánosságban az autoimmun betegségek (pl. reumatoid arthritis, Crohn-betegség), a daganatos elváltozások (ha a beteg állapota stabil) és az idős kor ma már nem képezik az allergénspecifikus immunterápia ellenjavallatát.

 

Biztonságosság

A szublingvális immunterápia biztonságossági profilja kedvezőbb, mint a szubkután immunterápiáé. A szublingválisimmunterápia mellékhatásai általában enyhék – a betegek a kezelés első néhány hetében jellemzően a szájüregre és a garatra korlátozódó viszketésről, enyhe duzzanatról számolnak be. Bár a súlyos, szisztémás reakciók e módszer esetén sem zárhatók ki, előfordulásuk sokkal ritkább, mint a szubkután immunterápia alkalmazásakor.

A szubkután immunterápia biztonságossága javítható, ha a beteg a kezelés napján tartózkodik az allergiás reakció hevességét esetlegesen fokozó szerektől és tevékenységektől (pl. alkohol, jelentős fizikai megterhelés, szauna). A szublingvális immunterápia eredménytelensége esetén a szubkután immunterápiára való váltás nem javasolt.

 

A kezelés időtartama, adherencia

Bár a szubkután immunterápia már az első évben is a hagyományos gyógyszeres kezeléshez hasonló eredményt ígér, az eredményes allergénspecifikus immunterápia időtartama legalább három év. A statisztikák alapján – döntően a hosszú kezelési idő miatt – a klinikai vizsgálatokban az adherencia aránya 70 százalék körül mozog, míg a való életbeli tapasztalatok ennél kedvezőtlenebbek: a becslések szerint a betegek mintegy fele idő előtt abbahagyja a kezelést. Az adherencia javításában nemcsak a kezelést végző szakorvos, hanem a gyógyszerész általi megerősítés is fontos szereppel bírhat.

 

(Források: Medical Tribune (.de), valamint Oliver Pfaar et al. Guideline on allergen-speci­fic immunotherapy in IgE-mediated allergic diseases. Allergo J Int 2014;23:282–319.)

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés