hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

Kezd mozdulni a patikapiac

Igaz, a vártnál lassabban. Érdeklődőkben ugyan nincs hiány, s már néhány tulajdonrész vásárlásra is lezajlott, de még mindig nem látszik biztosnak, hogy a kormányzati cél – valamennyi hazai patikában minimum 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezzenek a gyógyszerészek – a jövő esztendő első napjára teljesül. 

hirdetés

Ebben egyébként némiképp a törvényalkotó is ludas, hiszen a program meghirdetésekor még arról volt szó, hogy a legtöbb Magyarországon működő bank részt vesz majd a hitelek folyósításában, időközben azonban  változott a kormányzati szándék. Eleinte néhány – országos lefedettséggel nem is rendelkező – takarékpénztárt vontak be a pénzügyi műveletbe, s csak nemrég bővült e kör az OTP-vel. A pénzintézetek többségének távolmaradása azért okoz gondot, mivel az üzletrészvásárlást fontolgató gyógyszerészek nyilván már „meglévő” számlavezető bankjukhoz fordulnának elsősorban. Egy számukra idegen pénzintézet megjelenése a tervezett kontraktusban ráadásul a tranzakciós illeték miatt többletköltséggel is jár.

Bár korábban lábra kapott az a hír, hogy a tulajdonszerzés meggyorsítása érdekében meghatározott összegig a pénzintézetek akár az ingatlanfedezettől is eltekintenek, lapunkat úgy tájékoztatták, hogy erről szó sincs. Sőt! Már volt arra  példa, hogy a patikus által felajánlott lakóházat nem fogadták el fedezetként. Úgy tudjuk, hogy ebben az esetben például halasztott fizetésben állapodtak meg az üzletfelek.

A gyógyszertárakban idén év végéig 25, 2017 első napjára pedig 51 százalékos többségi tulajdonnal kell rendelkezniük a patikusoknak. Meghozni azonban könnyebb volt a fenti rendeletet, mint végrehajtani. Az idő előrehaladtával ugyanis újabb és újabb kérdések merülnek fel. Például az, hogy mi történik abban az esetben, ha a 100 százalékosan gyógyszerészi tulajdonban lévő üzlet egyszemélyes patikus tulajdonosa visszavonul, vagy meghal, s a családjában nincs gyógyszerész, aki átvehetné munkáját, illetve tulajdonát – de legalább ennek egy részét. Magyarán: mi lesz a családi vállalkozással?

A véleményezésre napokban nyilvánossá tett őszi egészségügyi salátatörvény megpróbálja orvosolni a fenti problémát, mégpedig oly módon, hogy a családtagok – férj, feleség, gyermekek – gyógyszerészi diploma nélkül megtarthatják a tulajdon 49 százalékát. A fenti esetben hatályon kívül helyeződik  a jogszabályban felállított „erősorrend”, amelynek értelmében az adott patikában dolgozó személyi jogos, illetve az ott dolgozó beosztott gyógyszerészek (esetleg közösen), illetve más gyógyszerész vásárolhat csak tulajdonrészt. Kérdés persze, hogy ez nem vet-e fel törvényességi aggályokat, hiszen önként adódik a kérdés: vajon a gyógyszertárat működtető társaság esetleges osztalékából „szelvényt vagdosókat” milyen alapon különböztetheti meg bárki? A vérségi kötelék a XXI. század elején ehhez talán egy kicsit kevés.

Arról viszont egyelőre semmit sem tudni, hogy vajon mi lesz azoknak az egyszemélyes kis, falusi patikáknak a sorsa, amelyeknek tárái mögül lassan kihalnak a nyugdíjuk kiegészítéseként még mindig dolgozni kényszerülő tulajdonosok. Ki fogja megvenni, s továbbműködtetni ezeket? Az állam egyelőre – nem kis képzavarral élve – „mossa kezeit”, megmenteni, vevő híján államosítani csak azokat a gyógyszertárakat tervezi, amelyek egyedüliként működve a minimum 2500 fős lélekszámú településeken amúgy is eltartják önmagukat. Ezekre azonban valószínűleg lesznek vevők.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés