hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 21., hétfő - Máté, Mirella.
hirdetés

Keresik az állatkísérletek megbízható alternatíváit

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság továbbra is keresi az állatkísérletek megbízható alternatíváit, írja az Egészség–EU Hírlevélben Vera Rogiers professzor, a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság elnökhelyettese, és a bizottság módszertani munkacsoportjának elnöke, Vrije Universiteit.

hirdetés

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság módszertani munkacsoportja a Toxicology folyóiratban értékelést tett közzé, melynek címe: „A kozmetikai termékek biztonságosságának vizsgálata az EU-ban – Műhelytalálkozói következtetések”.

A jelenlegi munka a kozmetikai termékekről szóló uniós irányelv folyománya, amely szabályozási keretként szolgál a kozmetikai célú állatkísérletek fokozatos megszüntetéséhez. A kozmetikai termékekről szóló irányelv megtiltja egyrészt a kozmetikai késztermékek és összetevők állatokon történő tesztelését, másrészt az állatokon tesztelt kozmetikai késztermékek és összetevők uniós értékesítését. Ez nagyon jó hír az állatoknak és az állatbarátoknak, ugyanakkor kihívások elé állítja a kozmetikai ipart és a kozmetikai termékek biztonságosságáért felelős tudósokat.

Az állatkísérletekkel hitelt érdemlően meg lehetett állapítani, hogy a végtermékek és azok összetevői mennyire biztonságosak. Mivel állatokon már tilos kísérletezni, más, megbízható alternatívák után kell nézni, hogy új megközelítési módszerrel legyen vizsgálható a kozmetikai összetevők biztonságossága. A késztermékek és az összetevők biztonságosságára vonatkozó adatok ma már jóváhagyott (vagy tudományosan megalapozott) helyettesítő módszerekből származnak.

Forrás: PO-archív
Forrás: PO-archív

A Toxicology folyóiratban közzétett vélemény ismerteti a bizottság módszertani munkacsoportjának eredményeit. A találkozó résztvevői azt vitatták meg, hogy az állatkísérleteken kívül milyen alternatív módszerek léteznek a kozmetikai összetevők biztonságosságának vizsgálatára, és hogy milyen problémák merülhetnek fel e módszerek kiválasztása és használata során.

A legfontosabb megállapítások az alábbiak voltak:

  • A kozmetikumok biztonságossága az EU-ban csak állatmentes módszerekkel vizsgálhatók.
  • A következő generációs kockázatértékelés (Next Generation Risk Assessment) megfelelő keretet nyújt a biztonsági értékeléshez.
  • A következő generációs kockázatértékelés állatmentes, új megközelítésű módszereket alkalmaz.
  • Az új megközelítésű módszerek a következők: in chemico, in silico, in vitro és ex vivo.

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság műhelytalálkozója naprakész áttekintést nyújtott a kozmetikai összetevők biztonságosságának vizsgálatára kiválasztott új megközelítésű módszerekről és stratégiákról. A műhelytalálkozó azért is időszerű volt, mert az új kozmetikai összetevők biztonságosságát ezentúl új szempontok szerint, állatok bevonása nélkül kell értékelni. Ide tartozhatnak a bizonyítékok súlyán alapuló elemzések és a következő generációs kockázatértékelés, amelyek során az új megközelítésű módszerek szempontjait (toxikológiai határértékkel kapcsolatos megközelítés és/vagy belső toxikológiai határértékkel kapcsolatos megközelítés és kereszthivatkozás) állatokra vonatkozó, korábbi adatokkal kombinálják. A biztonságértékeléseket kiegészíthetik szabályozási (tehát nem kozmetikai) célú állatkísérletekből származó adatok is, jóllehet bizonyos vállalatok erről is lemondtak.

Noha egyértelműen történtek előrelépések, még több példára van szükség annak bizonyítására, hogy a következő generációs kockázatértékelés – az új összetevők tekintetében is – megfelelően védi a fogyasztókat. Aggályok merültek fel a bonyolultabb problémák vizsgálatakor; amikor például nem azt kell tesztelni, hogy egy adott összetevő vagy termék irritálja-e a bőrt, hanem hogy a gyakori, hosszabb ideig tartó vagy más kozmetikumokkal egyidőben történő használata nem rákkeltő-e. A tapasztalatok szaporodásával természetesen növekednek az esettanulmányok, és a komplex végpontokra vonatkozó gyakorlati munkafolyamatok, megoldások száma is. Nyugtalanító viszont, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vizsgálati iránymutatásaiban rögzített módszereket a szabványos vegyi anyagok túl szűk körében validálták, amelyből pl. kimaradtak a nanoanyagok. Ez azt jelenti, hogy nincs megoldva a nanoformájú kozmetikai összetevők biztonsági vizsgálatának kérdése.

A következő generációs kockázatértékelés szempontrendszere érdekes platformként szolgál a kozmetikumok és összetevőik biztonságosságának vizsgálatához. A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság plenáris ülésén a résztvevők a gyakorlati megoldások szélesebb körű terjesztésére tettek javaslatot, ami megvalósulhat pl. esettanulmányok ismertetésével gyakorlati feladatok vagy tanulmányok során. A cél az, hogy az érintettek közvetlen gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az új módszerekről és megközelítési módokról.

A bizottság tagjai azt is kiemelték, hogy szorosan nyomon kell követni az új megközelítésű módszerek kidolgozását és alkalmazását, és hogy erre leginkább egy multidiszciplináris szakértői felügyeleti csoport lenne a legalkalmasabb. Nagyon fontos, hogy a terület különböző szereplői egyformán értelmezzék az új megközelítést, ezért szorosan együtt kell működniük egymással. Ez lehetővé teszi a szabályozó hatóságoknak, hogy jelezzék konkrét igényeiket és elvárásaikat. A műhelytalálkozón bemutatott, gazdagon dokumentált vegyi anyagokkal kapcsolatos esettanulmányok különösen jól illusztrálták a folyamatot. A megközelítés hasznosságának további értékeléséhez részletesebb információkra van szükség az esettanulmányokról, továbbá meg kell vizsgálni a megközelítésbe vetett bizalmat.

A résztvevők javasolták azt is, hogy a kihívásra válaszul a kozmetikai ipar a következő generációs kockázatértékelési megközelítés alapján proaktívan állítson össze egy teljes dokumentációt valamelyik új összetevővel kapcsolatban. Ezzel a gyakorlattal fel lehetne térképezni az esetleges szakmai hiányosságokat, és a kockázatértékelők – az ipar és a szabályozó hatóságok kötelékeiben – egyaránt tapasztalatot szerezhetnének a témában.

További részletek

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés