Jövedelmező üzlet a megtévesztés

Az említett oldalon olyan állításokkal próbálták manipulálni és vásárlásra késztetni a betegeket, mint hogy „Jelenleg a magyarországi gyártó a ReCardiót nem is szállítja más országokba. A termék kivitelét a magyar kormány megtiltotta. Ezért a készítményt sem a magyar, sem az európai gyógyszertárakban nem lehet megvásárolni”. Ha pedig valakinek nem lenne elegendő a professzorral készült hamis interjú, az oldal alján vásárlói ajánlások is olvashatók voltak szép számmal. A valótlanságokkal meggyőzött betegek ezek után megrendelik a terméket, elkezdik szedni és közben nem tudatosul bennük, hogy milyen életveszélynek teszik ki magukat azzal, ha az orvosilag indokolt és előírt kezelés helyett ilyen készítményeket fogyasztanak. Az oldal valószínűleg nem csak Préda István nevével élt vissza, találtunk olyan korábbi, tárolt változatot a Google segítségével, amelyben az említett interjú nem vele, hanem dr. Berkes Máriával készült, akire úgy hivatkoznak, mint „vezető kardiológus, főorvos Kardiológiai rehabilitációs centrumban Balatönfüreden” (sic!).

Ez a példa is jól mutatja, mennyire fontos, hogy igazi orvosokkal konzultáljanak a betegek, mielőtt bármit megvesznek az interneten, mert olykor hiába szerepel egy fotó és egy név, messze nem biztos, hogy az adott szakember valóban ajánlaná a készítményt. Nem ez az első eset, hogy egy cég próbálja megtéveszteni a vásárlókat. A Gazdasági Versenyhivataltól megtudtuk, 2017-ben 30, 2018-ban 28 esetben hozott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos döntést, és bírságolt, sokszor több tízmillió forintra büntetve a cégeket. Mindennek ellenére is nagy üzlet manapság gyógytermékeket árulni, ez vitathatatlan. A hirdetők pedig olykor teljesen etikátlanul és jogilag is vitathatóan járnak el, amikor valótlan dolgokat állítanak. Ráadásul ezek a torzítások sokszor csak hosszú idő után derülnek ki, már ha ­egyáltalán. Erre jó példa a már említett hamis interjú is.

„A legnagyobb probléma, hogy az emberek nem igazán tudják, mi a különbség aközött, hogy valami bizonyítottan hatásos gyógyszer, vagy csak marketingfogásokkal sztárolt, tudományosan nem igazolt eredményességű étrend-kiegészítő, esetleg még az sem – egy része ezeknek a termékeknek ugyanis teljesen feketén kerül forgalmazásra és egészségre káros anyagokat is tartalmazhat” – mondja a Népszavának dr. Tábi Tamás egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet igazgatóhelyettese. Szerinte a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha valaki az alternatív terápiákat, a gyógyító csodaszereknek beállított termékeket részesíti előnyben a bizonyítottan hatékony orvoslással szemben. Ezzel ugyanis elveszti a lehetőségét annak, hogy betegségét ténylegesen ke­zeljék. „Az egyetemen a hallgatók megtanulják, hogy mi a különbség egy gyógyszer és egy étrend-kiegészítő, gyógytápszer vagy más termék között, de sajnos ez az információ a beteg számára nem világos és a gyógyszertárban sem mindig kapják meg a megfelelő tájékoztatást. Sokan azt hiszik, amit a patikában vásárolnak, az biztosan gyógyszer és hatni is fog, pedig ez távolról sincs így. Sok olyan termék vásárolható meg ezeken a helyeken is, amik esetében igen kevés a bizonyíték arra, hogy valódi hatással rendelkeznek” – figyelmeztet dr. Tá­bi Tamás.