hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 22., kedd - Móric.
hirdetés

Jól teljesítenek a gyógyszergyártók

Az egészségbiztosítási alap idei költségvetése különböző jogcímeken összesen 56 milliárd forintos gyógyszergyártói befizetéssel kalkulál. az év első négy hónapjában összesen 13,5 milliárd már befizettek a forgalmazók. 

hirdetés

A különböző gyógyszergyártói különadókból idén 49 milliárdos bevételt remél az egészségbiztosítási alap, amely mellé a támogatás volumen szerződésekből további 7 milliárd társul.

A különadót illetően az esztendő első négy hónapjában összesen 13,5 milliárd már teljesült: a 20 százalékos különadóból 11,58, míg a kiegészítő (spanyol) gyártói befizetésből 1,92 milliárd érkezett be az alap számlájára. Így a gyártói befizetés jelenleg 380,7 míg az úgynevezett kiegészítő gyártói befizetés 26,9 millió forintos többletet mutat az időarányos előirányzathoz képest. Az idei költségvetés egyébként 222,4 milliárd forintot különített el a járóbeteg gyógyszerek társadalombiztosítási támogatására, amihez további 15,7 milliárd forint társul az úgynevezett speciális beszerzésű gyógyszerekre, a vérfaktorokra.

Az immár egyre terebélyesedő műfajú különadóval egyébként Magyarországon elsőként épp a gyógyszergyártók ismerkedhettek meg, amikor a még 2006-ben megfogalmazott, s a következő év januárjától már életbe is léptetett gyógyszergazdaságossági törvény bevezette az új adófajtát. Ekkor a forgalmazott és társadalombiztosítási támogatásban részesülő medicinák termelői árának 12 százalékát kellett befizetniük az érintett cégeknek. Az elmúlt egy-másfél évtizedet tekintve egyébként épp 2006-ben jár „csúcsra” a gyógyszerkassza, amelynek nettó kiadása elérte a 368 milliárd forintot. (Hozzáadva a már ekkor is létező kisebb gyártói hozzájárulásokat a bruttó összeg 389 milliárd volt.)

A második Orbán-kormány frissen kinevezett nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György nem sokkal hivatalba lépése után, már 2010 végén közölte, 100 milliárddal csökkenteni kell a gyógyszerkiadásokat. Az elképzelések tárgyiasult formájával a következő év tavaszán szembesült a szakmai közvélemény, amikor napvilágot látott a Széll Kálmán Terv. Ez a 2011-es bruttó 359 (nettó 288) milliárdos gyógyszerkasszát két esztendő alatt 120 milliárd forinttal tervezte csökkenteni. Ennek az intézkedéscsomagnak részeként emelték a 12 százalékos különadót 20-ra, amelynek eredményeként a következő, 2012-es esztendőben a gyártók 68 milliárdos különadójának segítségével sikerült a kasszát 222 milliárdon tartani.

Ám mint kiderült, ez is kevésnek bizonyult. A kormányzat következő lépése az úgynevezett spanyol módszer bevezetése volt, amelynek során a készítmények meghatározott körére további 10 százalékos különadót vetettek ki. Ebbe a csoportba azok a termékek kerültek, amelyeket még 2006 előtt fogadtak be, illetve amelyeknek nem volt versenytársuk, így a kibontakozó árverseny segítségével nem lehetett letörni az árukat.

A 2012 augusztus elsejével bevezetett adó eredetileg közel 600 készítményt érintett, ám számuk időközben folyamatosan változott. 2012 augusztusa és 2014 márciusa között átlagosan 907 gyógyszerre vonatkozott e többlet befizetési kötelezettség, miközben 187 termék ki, 158 viszont bekerült e 10 százalékos adó hatálya alá. Mentesülést jelenthetett a befizetés támogatásvolumen szerződésekben történő átvállalása, a generikus versenytárs megjelenése, de az is, ha a gyártó illetve forgalmazó 10 százaléknál nagyobb árcsökkentést kezdeményezett.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés